A Don Bosco Családok Egyesületének muzslyai helyi szervezete rendezésében került felavatásra Isten szolgája Esterházy János első délvidéki emlékhelye a szalézi rend Muzslyán működtetett Emmausz Kollégiumának előterében. A Túri Török Tibor szobrász által felajánlott, Esterházy János portréját ábrázoló domborművet a Mátyusföldi Nagycsaládos Egyesület vezetője, Pásztor Csaba egészítette ki márványtáblával és Isten szolgája felirattal, majd adományozta a délvidéki testvérszervezetnek.

A november 18-án tartott avatási ünnepséget, Gabona Ferenc, a Don Bosco Családok Egyesületének muzslyai alelnöke nyitotta meg. A helyi Cickafark női kórus népdalokból összeállított programja után a domborművet Pásztor Csaba, Molnár Imre és Gabona Ferenc leplezte le. Ezt követően Eliás atya, az indonéz származású verbita szerzetesrend magyar pasztorációt végző tagja szentelte fel az emléktáblát.

Eliás atya korábban Magyarországon szolgált, ott tanult meg kiválóan magyarul, s jól ismeri Esterházy János vértanúságát is. Ezért is választott a muzslyai Esterházy-emlékhely felszenteléséhez egy olyan részletet Szent Pál apostol zsidókhoz írt levelének 10. fejezetéből (32:39), amely teljes egészében vonatkozik Isten szolgája Esterházy Jánosra és az ő utódaira, vagyis mireánk is: „Emlékezzetek a korábbi napokra, amelyekben miután megvilágosodtatok, sok szenvedéssel teljes küzdelmet álltatok ki. Mert gyalázásokkal és gyötrésekkel nyilvánosan megszégyenítettek titeket, és társaikká lettetek azoknak, akikkel ugyanez történt. A foglyokkal is együtt szenvedtetek, és vagyonotok elrablását is örömmel fogadtátok, mivel tudtátok, hogy nektek értékesebb és maradandóbb vagyonotok van. Ne veszítsétek el tehát bizalmatokat, amelynek nagy jutalma van. Mert állhatatosságra van szükségetek, hogy Isten akaratát cselekedjétek, és így beteljesüljön rajtatok az ígéret: ‘Mert még egy igen-igen kevés idő, és aki eljövendő, eljön, és nem késik. Az én igaz emberem pedig hitből fog élni, és ha meghátrál, nem gyönyörködik benne a lelkem.’ De mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk.”

Eliás atya mindehhez még hozzátette:

„Azért van szükségünk ilyen kiváló példaképekre, hogy mi magunk is példaképekké válhassunk utódaink, s az utánunk következő nemzedék számára.”

Az avatási ünnepségen részt vettek a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség őrsvezetői képzésének tagjai is, akik irodalmi programmal gazdagították az eseményt. Az Esterházy dombormű felszentelését követően  Pásztor Csaba és Molnár Imre tartott összefoglaló előadást Isten szolgája Esterházy János életéről és vértanúságáról. Az ünnepségen, melynek megszervezésében fontos szerepet vállalt Makai Zoltán, a Don Bosco Családok Egyesületének elnöke, valamint Szabó Dóra elnökségi tag, a Délvidéki Don Bosco Családok Egyesülete több vidéki szervezetének képviselője is részt vett. A tábla kihelyezése fontos pillanata volt annak a kétoldalú kezdeményezésének, amely célul tűzte ki a  Felvidék- Délvidék Baráti Társaság megalakulását.

Az avatóünnepségről helyszíni riportban számolt be az Újvidéki Rádió magyar adása.

(Felvidék.ma)