Karácsony ünnepének közeledtével betlehemi jelképek állnak a városok, falvak terein, hogy ily módon is emlékeztessenek a Megváltó születésére. Az idei évben 800 év távlatából emlékezhetünk az első betlehemre, amelyet Assisi Szent Ferenc állított fel Greccióban az 1223-as év karácsonyán.
Istálló, jászol, szalma, szamár, ökör és pásztorok. Mária, József és a Kisded. Angyalok és az üstököscsillag. Három királyok és sok más kellék idézi az első betlehemi jelenetet az Evangéliumban leírtak szerint.
Guido Reni : A pásztorok imádása, 1642 (Fotó: Wikipédia)
Mi történt 1223 karácsonyán a Greccio nevű itáliai városkában? Mi történ 800 évvel ezelőtt, amikor élő betlehemi szereplőkkel idézték fel a Messiás születését?
A ferences rendiek krónikájában így olvasható:
„Assisi Szent Ferenc az ünnep fényének emelésére megkérte egy barátját, hogy elevenítsék fel a szent éjszaka eseményeit. Berendeztek egy barlangot, szalmával kibélelt jászlat készítettek, ökröt és szamarat hoztak és megkértek néhány pásztort, hogy vegyenek részt az alkalmi színjátékban. Szent Ferenc célja az volt, hogy a berendezett betlehemi istálló segítse az embereket, hogy jobban át tudják élni a karácsony valós eseményeit. A betlehemes annyira jól sikerült, hogy a legenda szerint egy messze földről érkezett zarándok Szent Ferenc beszéde után azt észlelte, hogy a jászolba fektetett kisbaba megelevenedik, és Jézus valóban jelen van az ünneplő sokaság körében. A betlehem állítása azóta lett hagyomány, és minden karácsonykor segít, hogy a lelkünkben is helyet készíthessünk a születendő Istengyermeknek” – írták a ferencesek a krónikában.
Szent Ferenc betleheme, ikon (Fotó: Wikipédia)
A krónika így szövi tovább a legendát:
„Egy másik fontos karácsonyi esemény Szent Ferenc életében olyan esztendőben történt, amikor Jézus születésének ünnepe péntekre esett. A ferences barátok egymás között arról beszélgettek, hogy Jézus szenvedésének és kereszthalálának emléknapja, vagyis a péntek felülírja az ünnepet, tehát ilyenkor is böjtölni kellene. Ferenc azonban nem értett velük egyet és így szólt: „Vétkezik, aki pénteknek nevezi ezt a napot, amelyen az isteni kisded született. Azt akarom, hogy ezen a napon még a falak is húst egyenek, s mivel ezt nem tehetik, legalább kívülről kenjük be hússal azokat.” Azt is elrendelte, hogy e napon bőséges alamizsnát adjanak a szegényeknek, és kérte a gazdákat, hogy a Jézus jászlánál hűségesen szolgáló jószágok utódai e napon dupla adag takarmányt kapjanak” – olvasható a legendáriumban.
Menasági (Csíkszentménaság) betlehemezés 1939-ben (Fotó: liget.ro)
Ferenc engedélyt kért a pápától, hogy minden évben állíthasson betlehemet, így ennek szokása hamar elterjedt Európában. A magyar nyelvterületen a 17. századtól vannak erre vonatkozó feljegyzések, de mint tudjuk, ma is élő és különleges hagyomány nálunk is a jászoljelenetek felépítése, kialakítása templomokban, közösségi házakban, otthonokban vagy a betlehemes előadás – számol be a 800 éves betlehem történetéről a Ferences Rendtartomány.
Az idei évben a kerek évforduló kapcsán különleges karácsonyi műsorokkal emlékeznek a grecciói karácsonyra és Urunk megszületésének ünnepére.
1949-ig szinte minden templomban volt betlehemes játék, amikor a közösségek színjátszó csoportjai, iskolák tanulói elevenítették meg a kétezer éves történetet. A népi betlehemezés, mint keresztény népszokás, ugyancsak nagy népszerűségnek örvendett eleink életében.
Ez a közösségépítő élmény, a többszereplős betlehemi játék, misztériumjáték napjainkban újra felelevenedik, amikor intézmények, közösségek összefogásával, kicsik és nagyok szerepelésével életre kel a legszebb karácsonyi történet.
Betlehemes játék napjainkban a tatai Kapucinus-templom (Fotó:tata.hu)
Balázs Jeromos OFM így vall a világhálón az ünnepről:
„Nagyon fontos tudnunk, hogy a kereszténység kezdeteinél nem egy könyv, vagy eszmék gyűjteménye áll a középpontban, hanem egy személy: Jézus Krisztus. Ez a titok bűvölte el Szent Ferencet, amikor Greccióban megünnepelte azt az emlékezetes karácsonyt.”
Valóban Szent Ferenc a betlehem feltalálója? – teszi fel a kérdést Canavesi Ambrus, a Szűz Mária Lovagja felvidéki katolikus havilap főszerkesztője, melyet így válaszol meg: Igen, de csupán ha megértjük, mi igazából a betlehem. Legyen az élő, vagy figurális, festett vagy faragott, művészi vagy népi, a betlehemnek – Szent Ferenc szerint – át kell éreztetnie velünk azokat a körülményeket, amelyek között Jézus megszületett a betlehemi éjszakán.
A kisded Jézus szegénységének, alázatának és áldozatos lelkületének megtapasztalása által kell szeretnünk Őt, olyannyira, hogy megértsük: Jézust az Oltáriszentségben szerethetjük és tisztelhetjük. Más szóval, a betlehemnek a szentmiséhez kell elvezetnie bennünket, ahol a kisded Jézus a szívünkben is megszületik.
Greccio, kolostor és templom (Fotó: Wikipédia)
Akkor mi is átélhetjük azt, amit a greccióiak láttak 800 évvel ezelőtt:
„Az éjszaka fénylett, mint a nappal, és gyönyörűségére szolgált az embereknek és állatoknak. Az odaérkezők újult örömmel nézték a titok megismétlődését.
Az erdő kiáltásoktól visszhangzott s a sziklák szent énekek hangját verték vissza. A testvérek az Úr szokásos dicséretét zengték, és az éjszaka örömujjongással telt el” – olvasható a Ferences források 1Cel 85 részben.
Forrás: Ferences Rendtartomány, Magyar Kurír, Szűz Mária Lovagja
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
