Igló tiszteleg Zathureczky Ede előtt

December 13-án az iglói zeneiskola parkjában leplezték le Zathureczky Ede világhírű hegedűművész szobrát, mely ezentúl a Fabini utcai Alapfokú Művészeti Iskola (AMI) előtti parkban áll. A Lőcsei utca 15-ös számú ház volt a világhírű hegedűs szülőháza, mely ezen a területen állt.

A műalkotást Borbás Márton budapesti születésű szobrász készítette, akinek apja szintén ezt a mesterséget űzte. Ő mintázta meg többek között Babits Mihály esztergomi, Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató budapesti, Nagy Imre ibrányi és Déryné Széppataky Róza törteli mellszobrát.

Iglóra személyvonattal utaztam Kassáról. Alighogy a vicinális elindult, hamisítatlan téli világban találtam magamat. Igló is a havasan vadregényes arcát mutatta. Egy negyedóra alatt a helyszínen voltam, annak ellenére, hogy itt-ott bizony csúszkálnom kellett, ahol Borbás az utolsó simításokat végezte. Őt édesanyja is elkísérte.

Kisvártatva megkezdődött az ünnepség. Elsőként a város polgármestere, Pavol Bečarik lépett a mikrofonhoz.

Olyan világban élünk – mondotta –, mely nem kedvez a történelmi emlékezetnek. A jövőt kémleljük ahelyett, hogy a múltba tekintenénk és tanulnánk elődeinktől. A nemzetek, melyeket a propaganda zavar össze, ellentétekbe és konfliktusokba vetik magukat, így megfeledkeznek arról, ami összeköti őket. Ezért több mint kívánatos, hogy valódi példákat találjunk a múlt sikereire, a tehetségek születésére, hogy segítsünk fejleszteni az értékeket, melyek mindannyiunkat gazdagítottak. Ezt képviseli az iglói születésű Zathureczky Ede zenéje is, aki olyan magasságokba emelkedett, melyekről más művészek nem is álmodhatnak.

„Büszkék vagyunk arra, hogy Iglón felnőtt egy sor ügyes sportoló, a műszaki tudományok úttörője, vagy orvos, netán pedagógus. Városunk példa a különböző etnikumok együttműködésére, melyek a közös ékszerdobozt egyedileg gazdagították.” Ez a kijelentés azért is figyelemreméltó, mert a polgármester a Szlovák Nemzeti Párt, Irány-Szociáldemokrácia és a Most-Híd jelöltjeként került a város élére.

Beszéde végén Igló első embere köszönetet mondott mindenkinek, aki ebben a munkában részt vett, hogy a szobor valósággá váljon, hogy Iglót figyelmeztessék, mire legyen büszke, hogy tisztelje múltját és méltóságteljes jelenét. „Remélem, ez a nap nem az utolsó, mely jobb kapcsolatokat épít Szlovákia és Magyarország között, melyben fontos szerepet fog játszani a mi gyönyörű Iglónk is.” 

Másodikként dr. Hetey Ágota főkonzul következett. „Hosszú út vezetett idáig, hogy most itt állhatunk közösen ezen a téli napon, az Iglóról elindult, világhírű magyar hegedűművész, Zathureczky Ede tiszteletére állított szobor előtt.” Mindenkinek köszönetet mondott, aki ezen emlékhely létrehozását segítette, külön a Kassai Labdarúgó Akadémia vezetésének, akiket most Szabó Tamás képviselt.

„Korának világhírű hegedűséről mintha elfeledkezett volna a hálátlan utókor, pedig előadóművészként és zenepedagógusként is sokat tett a hegedűművészet népszerűsítése érdekében. Tanítványai szerte a világban öregbítik a magyar hegedűsiskola hírnevét.”

Életútját a hármasra végződő évszámok jellemzik:

1903-ban született. „Zongorista édesanyja kezdettől fogva muzsikusnak szánta, állítólag babonából kottákat tett fia bölcsőjébe.” 1923-ban került sor a budapesti Vigadóban arra a hangversenyre, mely elindította őt a világhírnév felé. 1943-ban vette át a budapesti Zeneművészeti Főiskola vezetését, „amelynek fejlődésében elévülhetetlen érdemeket szerzett.”

A főkonzul bejelentette, a szobrot a városnak adományozzák, mely egy kiemelkedő hegedűt formáz a húrokon játszó ujjakkal az azt óvó múzsa kezével. „Reméljük, szeretni fogják a szobrot”, mely Iglót gazdagítja.

Zathureczky sohasem feledkezett meg szülőföldjéről, visszajárt hangversenyezni. Kassán élő szüleit gyakran látogatta. A Magas-Tátra szerelmeseként gyakran kalauzolta barátait a hegyekbe.

Hirtelen halála miatt életműve befejezetlen maradt.

Mariana Kacvinská, az AMI igazgatója azzal kezdte, hogy mivel itt valahol a környéken állt Zathureczky szülőháza, azért iskolájuk parkjában leplezték le a szobrot, amit nagy megtiszteltetésnek tart. „A szobor mindörökké emlékeztetni fog mindannyiunkat, hogy ebben a városban egy jelentős személyiség született, még ha életének jelentős részét nem is szülővárosában élte le. A múlt század húszas éveiben mégis visszatért, hogy itt adjon hangversenyt.” Köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett abban, hogy az emlékmű megszületett.

Az emlékművet ezután a főkonzulasszony és a polgármester leplezte le.

Az ünnepélyes leleplezés után az iglói Vigadóban, mely Gerster Kálmán csodálatos alkotása, ünnepi hangversenyre került sor. Felléptek a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem növendékei és az iglói AMI fiatal tehetségei és tanárai.

A műsor elején egy 1941-es filmfelvételt láthattunk, mely Zathureczky fellépését örökítette meg. A polgármester visszaemlékezett arra, hogyan kísérelték meg kideríteni, hol állt a Lőcsei utca 15-ös számú ház és mennyi nehézséget kellett áthidalni, hogy a szobor valósággá váljon.

Nem egy pillanatnyi fellángolásról van szó, hanem a közös ezeréves múlt közös génjeit is örököltük – mondotta.

Dr. Hetey Ágota elmondta:

„Zathureczky Ede Iglóról indult, számára szülőföldje és családja mindig kiemelt fontossággal bírt. Zenei tehetsége hamar megmutatkozott, már 14 évesen, 1917-től a budapesti Zeneakadémia növendéke, a világhírű Hubay Jenő kedvenc tanítványa lett. Eperjesen adta 1919-ben első hivatalos önálló hangversenyét nagyreményű művészjelöltként. Művészdiplomájának 1922-es megszerzése után, már befutott művészként is gyakran koncertezett a régióban.

Zathureczky a 20. század egyik legjelentősebb hegedűművésze és legnagyobb hatású hegedűtanára. A világhírű Hubay-iskola szellemi-művészi letéteményesének tartották. Zenei repertoárja a népszerű versenyművektől a barokk alkotásokon keresztül a virtuóz romantikus darabokig terjedt. Bartók Béla zenéjével ő ismertette meg a világot. A kor egyik legkiválóbb zenepedagógusa azt vallotta: »Nem hegedülni tanítok, hanem muzsikálni«.”

A művész egy ideig a zeneszerzéssel is kacérkodott, de ez nem maradt több egy rövid fellángolásnál. Egyetlen kivételtől eltekintve még a hegedűátiratok készítésével is felhagyott.

A koncerten ez a mű hangzott fel elsőként, mivel átiratot készített hegedűre és zongorára Bartók Béla Gyermekeknek című sorozatának egyes darabjaihoz, amelyeket ő maga is szívesen játszott koncertjein. Ezt Viliam Bečarik, az AMI 4. osztályos tanulója adta elő.

Balogh Luca szoprán szólista Liszt Ferenc egyik művét énekelte, Cseri Kristóf rátermettségét Eugène Ysaÿe szólószonátájával bizonyította, mellyel szép sikert aratott. Ők ketten a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem növendékei.

Lea Demeková William Goméz Ave Mariájával nyűgözte le a közönséget. Miriam Bednárová egy Prokofjev művet adott elő zongorán, Filip Demes Csajkovszkij Anyegin áriáját énekelte.

Utolsóként Lehár Ferenc Víg özvegyéből hangzott el egy duett Demeková és Demek előadásában. Az utóbb említett művészek az AMI oktatói.

A sikeres rendezvény fogadással ért véget. A rendezvényt jelenlétével megtisztelte dr. Balogh Csaba pozsonyi nagykövet is.

(Balassa Zoltán)