A felvidéki magyar közösség számára az elkövetkező köztársaságielnök-választás kulcsfontosságú pillanatot jelent, aminek köszönhetően a felvidéki magyar közösség új lendületet kaphat az előtte álló idei legnagyobb kihíváshoz: az európai parlamenti választáshoz.
Az országjárás és a közösséget érintő legfontosabb témák megvitatása az elnökjelölt prioritásai között szerepel, miközben a közösség erejét és összetartását kívánja hangsúlyozni – mondja az államfőjelölt, Forró Krisztián, akivel arról is beszélgettünk, hogy személyes találkozásai a választókkal hogyan befolyásolják kampányát és prioritásait, valamint azt, hogy milyen fontos szerepe van a közösségnek a választási folyamatban.
Az elnökjelölt kampányának fókuszpontja a „Talpra magyart!” üzenet, mely hangsúlyozza a közösség összefogását és erőteljes jelenlétét.
Hogyan látja, mi a tétje ennek az elnökválasztásnak?
Nekünk a felvidéki magyarság szempontjából a legnagyobb tétje az, hogy megmutassuk, hogy Dél-Szlovákiában jelentős számú magyar közösség él.
Meghatározó tényezők vagyunk.
Jelen pillanatban 11 jelölt van, aki indul. Joggal várható el, hogy legyen közöttük egy magyar is, hiszen majdnem 10 százalék a magyarok népességaránya a Felvidéken, és ha azt akarjuk, hogy komolyan vegyenek bennünket, akkor meg kell mutatnunk, hogy részei vagyunk ennek az országnak. Igaz, parlamenten kívüli pártként nem szoktunk teret kapni, hogy a problémáinkról beszéljünk. Ez azonban egy kiváló alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet azokra a problémákra, melyek bennünket érintenek.
Melyek ezek a problémák?
Vannak a múltból megoldatlan problémák. Itt említhetjük például a kettős állampolgárság kérdését, a kollektív bűnösség elvét is, a régióink leszakadottságát. Tudom, hogy a köztársasági elnök jogköre ezekre a területekre nem terjed ki, azonban jelöltként, magyar jelöltként úgy érzem, lehetőségem van felhívni Szlovákia lakosságának a figyelmét a déli régiókban tapasztalható elmaradottságra vagy a fejlesztések hiányára.
Facebook-oldalán látható, hogy nagyon sok településre ellátogat, nagy energiát fektet abba, hogy személyesen találkozzon a választópolgárokkal. Milyen tapasztalatai vannak?
Mióta elnökként megválasztottak, próbálom Kassától, illetve Ágcsernyőtől egész Pozsonyig látogatni a Felvidéket, ahol magyarok élnek, és megismerni az emberek és az egyes régiók problémáit. Sőt, nemcsak a problémáit, hanem a szépségeit is, hiszen nagyon sok része van a felvidéki magyarlakta régióknak, amelyek gyöngyszemei nemcsak az országnak, hanem egész Európának. Érződnek a hagyományok az egyes településeken, a régióknak a szépségei, ezek óriási lehetőségeket is rejtenek magukban, és ezt mindenképpen ki kellene, hogy tudjuk aknázni. Vannak problémák, mint a csatornahálózat, autópálya hiánya, hogy például Rozsnyóra tovább tart az út vonattal, mint Prágába, holott Rozsnyó szintén nagyon sok szép látnivalót rejt. Fel kell hívni erre a figyelmet. Ez a köztársaságielnök-választás egy kiváló lehetőség erre.
Hogy tudja ezeket a témákat megjeleníteni?
Köztársaságielnök-jelöltként, amennyiben a televízióban vagy a különböző vitákban teret kapok, szeretném ezeket elmondani, megjeleníteni és képviselni a régiónkban élő emberek érdekeit.
A választási törvény szerint a választópolgárok több mint 50%-ának kell egy jelöltre szavaznia, ahhoz, hogy az első forduló eredményes legyen. Amennyiben ez nem teljesül, akkor kerül sor a második körre. Azt is látjuk, hogy jelenleg 11 jelölt fog küzdeni március 23-án a szavazatokért. Így teljesen világos mindenki számára, hogy kétkörös lesz a köztársaságielnök-választás, és nem az első körben fog eldőlni, hogy ki lesz a köztársasági elnök.
Ezért most, az első körben, a 11 induló esetében, véleményem szerint annak van itt az ideje, hogy a felvidéki magyarság összetartson, megmutassuk erőnket, és a belső konfliktusoktól megtisztult, egyetlen magyar párt jelöltjét támogassa a szavazatával minden magyarérzelmű ember. Hiszen továbbra is csak magunkra számíthatunk.
Ebben az esetben közösségünk befutó lehet abban az értelemben, hogy a második körbe bejutott, mindössze két jelölt személyében mérlegelni tudja, hogy a magyaroknak mit tudnak kínálni, mi az, amit a régióknak tudnak kínálni, és utána eldöntjük, hogy kit támogatunk a jelöltek közül.
Akkor ezt a kampánykörutat, amelyen most részt vesz, azért tartja fontosnak, hogy előbb a televíziós vitákban, majd pedig később, a második körbe bejutott jelöltek elé tárja a kampánykörűt során megismert, feltárt problémákat?
Mindenképpen ki szeretném erre használni ezt a lehetőséget. Már az elmúlt időszakban is láttam, hogy egyes helyeken milyen problémák vannak, és amikor a miniszterelnökkel találkoztam, szintén felhoztam neki ezeket a problémákat, mint például, hogy Zselíz környékén 22 településen sem az ivóvíz nincs bevezetve, sem a csatornahálózat. Az, hogy Közép-Szlovákiában több, mint száz kilométeres szakaszon nincs a két ország között vasúti összeköttetés Magyarország és Szlovákia között, de buszkapcsolat sincs. Vagy például Komárom és Pozsony között a vasútvonal még mindig nem két nyomtávú, hanem helyenként csak egy, és tovább sorolhatnám. Ezek a tények sok magyar ember életminőségét érintik, ezért úgy gondolom, minél több fórumon szembesíteni kell ezzel a szlovák kormányt.
Ezek a témák, amelyeket itt összefoglalt a kampányában – az óriásplakátokon, vagy a közösségi médiában – hogyan jelennek meg? Látunk egy szlogent, a Talpra magyart. Ez az egy szlogen ezeket a témákat mind összefoglalja ön szerint?
A Facebook-kampányban természetesen megjelennek ezek az elemek külön-külön is. Viszont a plakátkampány, tekintettel arra, hogy azokra sok mindent nem tudunk tenni, ezért a központi üzenet valóban az, hogy „Talpra magyar!”.
Ez magába foglalja, hogy
álljunk fel, és igenis menjünk el szavazni, ezzel mutassuk meg, hogy nem lehet átnézni a jogos, állampolgári igényeinken. Jogaink vannak és ezeket érvényesíteni akarjuk.
A óriásplakát-kampány inkább mozgósító, hogy mi magyarok fogjunk össze, álljunk ki magunkért. Jelen pillanatban egyetlen magyar jelölt van, tehát nem megosztó kampányról van szó. Jelenleg egyetlen magyar párt van, és az a megosztottság, ami jellemezte a közösségünket az elmúlt több mint tíz évben, most megszűnt. Úgyhogy ez egy kiváló alkalom arra, hogy összetartásból jelesre vizsgázzunk, és megmutassuk azt, hogy a 8,5 százaléknyi közösség tud itt erőt mutatni a Felvidéken, Szlovákiában, és ez a feladatunk is, hiszen ki másra számíthatunk, ha nem magunkra.
Csak magunkban bízhatunk – ezt megmutatta már a történelem számtalanszor –, és adósai vagyunk a szüleinknek, nagyszüleinknek, akik annak idején kiálltak a magyarságukért, hiszen volt itt kitelepítési hullám, volt itt deportálás, volt reszlovakizáció. Több irányból megpróbálták megtörni a felvidéki magyarságot, de ez nem sikerült, mert összezártak a magyarok, kitartottak, segítették, támogatták egymást, és ennek köszönhető, hogy itt vagyunk.
Most is ez egy ilyen lehetőség, amikor össze kell zárnunk, meg kell mutatnunk, hogy erősek akarunk lenni, és hogy számolni kell ennek az országnak velünk és a szükségleteinkkel. Ha szeretnénk, hogy a gyerekeink, unokáink magyarul tanulhassanak a szülőföldjükön, hogy ne kelljen elmenniük azért, mert máshol esetleg jobban tudnak boldogulni. Ezeket mind-mind nekünk kell megteremtenünk, mert más nem fogja helyettünk. Viszont ahhoz, hogy ezt meg tudjuk teremteni, élni kell a demokratikus jogokkal, és minél nagyobb számban részt kell venni a választásokon.
Az, hogy legyünk erősek, konkrétan mit jelent, hiszen a parlamentben nem vagyunk jelen. A megyei képviseletre gondol?
A választópolgárnak az az érdeke, hogy legyen egy képviselete, amelyik őt szolgálja, és a felvidéki magyarságnak csak a sajátjaiból kikerült képviselet a hiteles. Ezt egyébként megmutatta a megyei és a helyhatósági választás is, hiszen azokban a megyékben, ahol a magyaroknak nagy számban van képviseletük, ott támogatva van anyagi forrásokkal a járás, megvalósulnak útfejlesztések, a középiskolák fejlesztése és így tovább. De ha nincs ez a képviselet, akkor ez sajnos az eredményeken is meglátszik. Ne legyenek illúzióink, ha nem lenne olyan erős képviseletünk a megyei szinten, mint amilyen most van, akkor ezek a fejlesztések is elkerültek volna más járásokba.
A Magyar Szövetség 54 megyei képviselőjével tulajdonképpen a legsikeresebb párt Szlovákiában.
Ha ez nem lenne, akkor a legnagyobb valószínűséggel nem a magyarlakta részek lennének fejlesztve.
Azt mondja, ha a választópolgárok megértik a jelentőségét a köztársaságielnök-választásnak és nagy számban elmennek a magyarlakta településekről szavazni, és a magyar jelöltre szavaznak, akkor ezzel gyakorlatilag a megyéken működő munkát is jobban tudják majd érvényesíteni és erősíteni?
Mindennek mindenre hatása van. Az első körben, ha egy jó eredményt ér el a közösség, felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen gondok és problémák vannak, ezzel segítünk a megyei képviselőinknek is, hiszen rávilágítunk azokra a problémákra, amik ott, azon a szinten felmerülnek. Ki kell tudnunk használni az ő erejüket is, hogy alulról is jöjjenek kezdeményezések, hogy például infrastrukturális téren melyek azok az utak, amiket meg kellene építeni, hogy a régió fejlődjön, hogy összekössük Magyarországot minél több ponton Szlovákiával, hogy a határátkelőhelyeket sűrűsítsük. Az autópályákat, a magyarországi autópályákat össze tudjuk kötni a szlovákiaival, hogy Lengyelországot össze tudjuk kötni Magyarországgal. Ez mind-mind az adott régió fejlődését szolgálja, és az első körben elért eredményünk több szempontból is fontos.
Ugyanúgy a második körben a köztársaságielnök-választáson a súlyunkat az fogja megadni, hogy milyen eredményt érünk el az első körben. Ne felejtsük el, itt van az európai parlamenti választás június 8-án, amire szintén nagy hatással lesz a köztársaságielnök-választás, hiszen azok a kérdések ott is rezonálni fognak, és nem mindegy, hogy lesz-e felvidéki magyaroknak hangjuk Brüsszelben, vagy pedig nem. Ha legalább egy parlamenti képviselőt sikerül bejuttatnunk, annak köszönhetően nemcsak a felvidéki magyarok hangja fog eljutni Brüsszelbe, hanem a magyar nemzet egészének a hangja is erősebb lesz ezzel az egy hanggal.
Brüsszel nem hordozza tenyerén a magyarokat, tehát minden egyes hang és minden egyes képviselő, aki ott van az Európai Parlamentben, segíteni tudja a helyzetünket.
A magyar kormány politikáját Brüsszel szankciókkal korlátozza. Ezek általában anyagi vonatkozású szankciók. Azt látjuk a magyarországi politikai kommunikációban, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy politikai irányváltozásra van szükség ahhoz, hogy azok a célok, amelyeket Magyarország megfogalmaz érvényesülni tudjanak. Gondolok itt a békére, a fegyverek szállítására Ukrajnába, vagy mezőgazdasági vonatkozásban Ukrajnával szembeni korlátozások érvényesítésére. Ezek a kérdések egy konzervatív változást igényelnek Brüsszelben. Ezen politika mellett vajon ki fog tudni állni a Magyar Szövetség az EP-választásokon, hogy látja ezt a párt elnökeként?
Szerintem az Európai Unió nem az az Európai Unió, amibe beléptünk, és amikor tele voltunk reményekkel és bizalommal az Európai Unióval kapcsolatban.
Látjuk azt, hogy az Európai Unió a sajátjait szorítja háttérbe, lásd például a gazdák helyzetét.
Látjuk azt, hogy amiért a gazdák, tüntetnek, az teljesen jogos és érthető, hiszen úgy érzik, és nem csak úgy érzik, hanem így is van, hogy például a külföldről behozott gabonával szemben kettős mércét alkalmaznak a saját országain belül megtermelt gabonával szemben.
Nekem sem mindegy, hogy én, vagy a gyermekeim mit esznek, és hogy szigorú előírások vannak például a búzával kapcsolatban, amiből majd a kenyér fog készülni, ez teljesen jogos és indokolt, az viszont már nem jogos és nem indokolt, hogy a külföldről behozott gabonával, vagy az Európai Unión kívülről behozott gabonával, búzával szemben viszont nem ilyen követelményeket támasztanak. Ezzel nemcsak, hogy hátrányba szorítják, vagy versenyhátrányba kerülnek a saját gazdáink, az európai uniós gazdák, hanem ráadásul még veszélyeztethetik is az egészségünket azzal, hogy esetleg olyan kenyér kerül az asztalunkra, ami nem megfelelően ellenőrzött gabonából készül. Ugyanúgy például az ugaroltatás. Ha olyan követelményeket állítunk a gazdáinkkal szemben, ami megkötésekkel, korlátozásokkal, magasabb költségekkel jár, akkor világos, hogy nem tudják ugyanannyiért megtermelni az adott terményeket, mint ott, ahol nincsenek ilyen megkötések, nincsenek ilyen szigorítások. És ez a kettős mérce sajnos egyre több helyen látható.
Ez most a liberális vonal. Amit most látunk, ez az európai liberális politika, akkor ki fogunk tudni állni, tehát a párt ki fog tudni állni a konzervatív értékek mellett?
Nekünk az emberi értékek mellett kell kiállnunk mindenképpen, ez a legfontosabb. Én nem mennék bele abba, hogy liberális vagy konzervatív. Az emberek érdekei mellett kell kiállnunk, és ez a legfontosabb, mert ha az emberek nem fogják érezni azt, hogy az ő érdekeik vannak képviselve, és ők vannak a középpontban, akkor ki fognak menni az utcára tiltakozni úgy, ahogy kimennek most a gazdák.
Azt látom, hogy a politikusok egyre inkább elszakadnak a realitástól, és íróasztalok mögül próbálják megoldani azt, ami az emberek mindennapjait érinti. Ezért fontos az is, hogy kimegyek az emberekhez, beszélek velük, és megkérdezem az ő véleményüket, mit miért tesznek, mert csak így tudjuk hitelesen képviselni őket. Központba kell helyezni az emberek érdekeit, mert a politikusnak ez a dolga.
Említette a gazdatüntetéseket. Dél-Szlovákiában nagyon kevés ipar van telepítve, mondhatni, hogy az egész régió zömmel a mezőgazdaságból, a borászatból és állattenyésztésből él. Egyáltalán mi az, amit köztársaságielnök-jelöltként meg tud feléjük fogalmazni a megélhetésük kapcsán?
Eleve az, hogy felhívjuk a figyelmet arra, amit az imént ön is említett, hogy az ipart itt elhanyagolták. Tudjuk jól, hogy az ország nyugati és főleg annak is az északabbi részén, Pozsony környékén, Nagyszombat környékén, Nyitra környékén összpontosul az iparnak a jelentős hányada, és a déli és a keleti országrészek ebből a szempontból sokkal hátrányosabb helyzetben vannak. Ez köszönhető annak is, hogy nincs infrastruktúra, tehát az autópálya a déli szakaszon, ahol sokkal olcsóbb lenne megépíteni, még mindig nincs megépítve, inkább az északi vonalat helyezik előtérbe. És megint csak azt tudom mondani, hogy erre fel kell hívni minden egyes alkalommal a figyelmet. Tehát, amikor azt mondjuk, hogy majdnem 900 kilométernyi autópálya van Szlovákiában, és abból csak 100 egynéhány kilométer van a déli és keleti országrészekben, akkor ez önmagáért beszél, hogy valóban a helyzet sokkal rosszabb, mint más országrészekben.
Tehát a mezőgazdaság egy kulcsterület.
Mi nagyon sokszor hangsúlyoztuk – voltak sajtótájékoztatóink is, hogy Szlovákia képes arra, hogy önellátó legyen élelmiszeripari területen. Ez egy nagyon komoly stratégiai előny lehet, főleg az elkövetkező időszakban. És éppen ezért a gazdáknak sokkal nagyobb figyelmet kellene szentelni ebből a szempontból is. És így, ahogy említette, Dél-Szlovákia az ország éléskamrája, és nem csak éléskamrája, ne felejtsük el, hogy Közép-Európa legnagyobb vízkészlete is a Csallóközben van. Tehát ez egy stratégiailag is nagyon fontos része az országnak, éppen ezért kellene sokkal nagyobb becsben tartani és sokkal jobban odafigyelni az itt élők igényeire és politikailag képviselni az érdekeiket.
A gazdáknak segíteni kellene az élelmiszeripari önellátást, ami probléma nélkül elérhető, azt meg tudjuk teremteni. Ne kelljen nekünk külföldről behoznunk terményeket, vagy például az állattenyésztés esetében a húst, hiszen képesek vagyunk ezt megtermelni, csak a gazdáknak be kell biztosítani a megfelelő körülményeket. Az érdekeiket azonban tudni kell tolmácsolni, képviselni, továbbadni.
Tisztában vagyok azzal, hogy ez nincs a köztársasági elnök hatáskörében, de ezekkel a kérdésekkel csak akkor fognak foglalkozni, ha ezeknek a problémáknak hangot adunk. Én minden egyes lehetőséget és alkalmat ki fogok erre használni. A múltban is így tettünk, de parlamenten kívüli pártként a mi hangunkat nem hallják meg.
Ezért fontos, hogy minél nagyobb számban részt vegyünk a köztársaságielnök-választáson, hogy fel tudjuk erősíteni dél-Szlovákia hangját.
Amikor találkozik az emberekkel, a gondokat meg a problémákat jól felvázoltuk. Van-e pozitív megnyilatkozás a felvidéki magyar közösség részéről, amikor találkozik velük?
Ha nem lenne, akkor nagyon nehéz lenne ezt csinálni. Valóban nagyon sok pozitív visszajelzést is kapok. Ezt a pozitív visszajelzést nagyon sokszor kaptam akkor is, amikor a Megbecsültek Társaságának elnökeként a szépkorúaknak, nyugdíjasoknak próbálunk segíteni különböző rendezvényeken. Ez a pozitív visszajelzés nagyon fontos az ember életében, hogy az az út, amin halad, egy jó irány. Kellenek a visszacsatolások, és ezért a régiókból is, a bátorítás, a biztatás, hogy igen, kell, hogy a sajátjainkat is képviselje valaki, és legyen egy hangunk, aki felszólal ezekért a kérdésekért. Ezek mellett a témák mellett, vagy a kérdésekkel foglalkozik valaki, ez nagyon fontos nekem is, és fontos a közösségnek is. Nem rólam szól a köztársaságielnök-választás, hanem mindannyiunkról, mert nem lehet, hogy mindig félreállítsanak bennünket.
A köztársaságielnök-választásnál mi mindig a kisebbik rosszat választjuk. Azon gondolkodunk, hogy ki ártana nekünk a legkevésbé a jelöltek közül. Most van egy saját jelöltünk.
Az első körben tegyük oda magunkat, és a másik körben pedig kérjünk valamit mindenképpen. Meg is kell tanítani, meg kell szoktatni erre a szlovák politikusokat, hogy igen, mi itt vagyunk és kérni akarunk, mert mi meg akarunk itt maradni, nem akarunk semmi többet, mint más, mi csak azt akarjuk, hogy itt tudjunk élni magyarként, a hagyományainkkal, kultúránkkal, az anyanyelvünkkel, és ezt tessék nekünk megadni, mert ehhez jogunk van. És ettől függetlenül mi ugyanúgy tudjuk építeni ezt az országot, hiszen itt fizetünk adót, és mindig azt mondom, ha Szlovákiában jó lesz a magyarnak, akkor jó lesz a szlováknak is, románnak is, ruszinnak is, mindenkinek.
Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma
