A szlovákiai elnökválasztások első fordulójában a Magyar Szövetség elnöke, Forró Krisztián 65 588 szavazattal a negyedik helyen végzett. Hogy ez a 2,90 százalékos eredmény a félig tele – félig üres (vagy tán egészen az…) pohár esete, döntse el mindenki maga a számadatok ismeretében. Csak emlékeztetőül: Bugár Béla öt évvel ezelőtt úgy szerzett 3,1 százalékot, hogy másfél magyar pártunk volt, iszonyú sok feszültséggel, gyűlölettel terhelve, Bárdos Gyula pedig… nos, ő egy egészen más liga a tegnapi történésekhez képest a maga elképesztő 97 035 szavazatával (5,10 %)

A politikai felelősségvállalás kérdése nem tárgya jelen írásnak, már csak azért sem, mert az már egy kihalóban lévő ritka állatfaj a felvidéki magyar politikában. Ettől még persze nagyon is jogos, és a közeledő, az államfőválasztásnál számunkra jóval nagyobb téttel bíró EP-választások miatt húsba vágó kérdés, hogy hová tűnnek rendre az országos megmérettetéseken a magyar választók? Van-e üzenete a választók voksaira vágyó pártnak s azt tudja-e megfelelően kommunikálni? Ezekre kellene választ adni mielőbb, mert az EP-választások előtti 24 órában járunk.

És ha lényegében saját pályán, vetélytárs nélkül egy magyar jelöltnek az egész országban kevesebb a „kedvelője” élesben, egy választáson, mint egy közepes hírportálnak a Facebook-on, akkor ott talán érdemes volna rendezni a sorokat…

De hogy jót is mondjunk. Bárdos Gyula 10 évvel ezelőtti szerepléséhez ugyan nem lehet hasonlítani, az tényleg egy teljesen más nagyságrend, de legalább Bugár Béla 2019-es szereplésével összevethetjük. S innen nézve

a jó hír az, hogy Forró Krisztiánnak a magyarok által lakott járások többségében sikerült Bugár számadatainál jobbat produkálni.

Szándékos a megfogalmazás: ezek pusztán számok. Ami mögötte van, a társadalmi-politikai folyamatok, az erjedés, sőt több éves rothadás, ami itt szó nélkül zajlik már, messze túlmutat ezen. A felvidéki magyarság európai parlamenti érdekképviselete és tán jövője is függ attól, hogy képesek lesznek-e szövetségbe forrt nagy vezetőink a különféle egzotikus ellenségek – úgy mint „polarizáció egyértelmű jelei”, „mobilizáció hiánya”, stb. – helyett megtalálni a valódi okokat. Egy jó tükör kell hozzá indulásképpen.

No de addig is nézzük tehát az elmúlt három államfőválasztás eredményeit magyar szempontból, a magyarok által lakott járásokra bontva (szándékosan Bárdos Gyulát helyezve középre, mint viszonyítási pontot):

Járások: 2019 2014 2024
Bugár Béla Bárdos Gyula Forró Krisztián
Pozsony 2 335 1,0% 1 853 0,9% 969 0,40
Szenc 1 332 3,2% 2 452 7,8% 1 439 2,91
Dunaszerdahely 8 677 25,3% 19 146 51,5% 12 917 34,19
Galánta 3 594 10,5% 7411 23,4% 6 253 16,63
Komárom 5 159 22,0% 14776 50,1% 10 035 36,48
Érsekújvár 5 231 11,0% 11180 23,8% 6 901 13,56
Vágsellye 1 572 9,0% 3455 20,5% 2 406 12,73
Léva 3 384 8,3% 6428 16,7% 4 066 9,71
Nyitra 1 899 2,7% 1839 3,1% 1 239 1,63
Nagykürtös 1 516 10,8% 2804 20,9% 1 834 12,81
Losonc 1 613 7,6% 3112 15,3% 1 869 8,53
Rimaszombat 3 539 16,5% 5183 24,2% 3 976 18,11
Nagyrőce 917.00 8,8% 1384 14,2% 827 8,06
Rozsnyó 1 648 9,2% 3112 17,7% 2 122 11,97
Kassa 1 411 1,5% 1418 1,7% 918 0,98
Kassa-környék 1 970 4,8% 3164 8,8% 2 073 4,67
Nagymihály 2 004 6,2% 2301 7,9% 1 388 4,05
Tőketerebes 2 728 10,00% 4064 15,6% 3 309 11,42
Magyarok által lakott járások összesen
50 529
95 082
64541

 

(Szűcs Dániel/Felvidék.ma)

Kapcsolódó cikkek