(Fotó: archív/ Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)

Forró Krisztián szerint az államfőválasztás is megmutatta, hogy a többség a béke és nem a háború pártján áll, ez tükröződik a második forduló eredményében. Jó együttműködésre számít a megválasztott elnökkel, de a figyelem középpontjában már az európai parlamenti választások állnak – a magyar párt elnöke szerint nagyon fontos, hogy a felvidéki magyarság hangja megjelenjen az Európai Parlamentben, nemcsak a felvidéki magyarságot erősítve ezzel, hanem az egész magyar nemzetet is. 

Siker-e Peter Pellegrini győzelme a Magyar Szövetség szempontjából?

Igazából ezt majd az idő fogja megmutatni természetesen. Az emberek kinyilvánították azt, hogy a többség a béke oldalán áll. Nem kis különbséggel nyert Peter Pellegrini, ahogy azt egyesek várták, hanem nagyobb arányú győzelemmel. Amikor bejártam a 165 települést, azt tapasztaltam, hogy az emberek nyugalmat és békét akarnak és ezt Peter Pellegriniben látták meg.

Ugyanakkor ne feledkezzünk el arról, hogy a mi szempontunkból egy nagyon fontos választásról volt szó, hiszen a célt, amit kitűztünk az első kör előtt, azt elértük.

Megmutattuk magunkat, foglalkoztak velünk, a közbeszéd kiterjedt nemzeti kisebbségünkre, ezt sikerült maradéktalanul elérni, hiszen az utóbbi két hétben a két továbbjutó jelölt szinte naponta foglalkozott az itt élő magyarokkal.
Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy teljesen nyilvánvaló, hogy Korčok részéről ez a foglalkozás csak a kampánynak szólt, hiszen amikor kiértékelte a kampányt, amikor kiderült, hogy másodikként végzett és nem ő győzött, abban a megnyilvánulásában egy szóval sem említette a magyarokat.

Peter Pellegrini már megköszönte a magyaroknak a támogatást, és az, ami többek közt a tárgyalások során elhangzott, hogy szeretném, ha minden egyes megnyilvánulásában, ahol az ország polgáraihoz szól, a nemzeti közösségeket külön említse meg, ebben a megnyilvánulásában is megtörtént, és természetesen

azon fogunk dolgozni, hogy ez a kapcsolat a nemzeti közösségek, a felvidéki magyarok és a köztársasági elnök között a lehető legjobb legyen.

Kisebbik rossz volt-e Peter Pellegrini? Valóban lehet-e ezt így definiálni, mint ahogy a választások előtt többször elhangzott?

Az egyik szlovák jelölt sem fogja valószínűleg – most még nem érett meg rá az idő – érteni a mi problémánkat, hiszen látjuk azt, hogy az iskolában nem tanulják a mi történelmünket. Ezzel szemben a felvidéki magyarok ismerik a szlovákokat, ismerik a történelmüket, az íróikat és így tovább.

Fordítva ez nem mondható el, ezért sajnos amíg nem lesz saját képviseletünk,
addig nem tudunk kellőképpen beleszólni a dolgok irányításába.

Meggyőződésem, hogy sokszor egyszerűen nem is értik a mi problémáinkat. Úgyhogy amíg mi magunk nem képviseljük az érdekeinket, addig nem lesz ideális jelölt a felvidéki magyarság számára.

Az első forduló után ön tárgyalt Peter Pellegrinivel. Gondolom, hogy itt fektették le azokat az alapokat, amelyre az értékelő beszédében Peter Pellegrini hivatkozott, és az Ön személyes jelenlétében mondta azt, hogy minden magyarokhoz kapcsolódó ígéretét valóra fogja váltani. Lehet-e tudni, hogy melyek ezek a területek, amiről beszélgettek?

Ezzel kapcsolatban közös sajtótájékoztatónkon elhangzottak azok az ígéretek, amiket tett. Elsősorban az, hogy a déli és keleti járások, ahol magyarok élnek, ne legyenek leszakadt részei az országnak, hanem valóban legyenek előrelépések a fejlesztések területén. Ezt, mint köztársasági elnök természetesen csak szimbolikusan tudja megtenni, hiszen nincs a hatáskörei közt, viszont ne felejtsük el, hogy van hét minisztere a Hlas pártnak, amelyik jelölte Peter Pellegrinit, tehát ebből a szempontból érezhető előrelépés várható az elkövetkező időszakokban.

Ennek ékes példája, hogy a Galántai és Dunaszerdahelyi járásban volt egy kihelyezett kormányülés, aminek köszönhetően 2 millió euró került a két járásba: a körforgalmak a dunaszerdahelyi Metrans környékén és a karcsai úton meg lesznek építve. Galántán is van egy „halálkereszteződés”, ahol nagyon sok baleset történik, ez is meg lesz oldva, valamint útfelújítások lesznek, az R7-es folytatódik.
Tehát ebből a szempontból is történtek már előrelépések, ugyanakkor szóba került a rimaszombati kórház, az új kórház építése is.

A közösségünket érintő kérdések is szóba kerültek. Említhetném például a kettős állampolgárságot, a kollektív bűnösség elvére hivatkozó földelkobzásokat is.

Ami a földelkobzásokat illeti, Peter Pellegrini is kijelentette, hogy elfogadhatatlan, hogy előfordul még ma is, hogy a kollektív bűnösség elvére hivatkozva elkoboznak emberektől földeket, földterületeket, ingatlanokat, tehát ezt mindenképpen meg kell oldani.

Ami pedig a kettős állampolgárságot illeti, ott egyelőre nem tudtunk előrelépést elérni, de kommunikálunk ebben a témában. Meggyőződésem, hogy addig, amíg nem lesz erős parlamenti képviseletünk, ez a kérdés nem fog megoldódni.
Tehát több konkrét ígéret is történt. Természetesen az is, hogy a miniszterekkel is lehetőségünk lesz majd kommunikálni, ami a közösségünket érintő kérdésekkel kapcsolatban fontos.

Ott van ugyebár az oktatásügyi minisztérium is, a magyarság megmaradásának az anyanyelven történő oktatás az egyik alappillére. Itt is szeretnénk előrelépéseket
elérni, ami a szlovák nyelv oktatását, a tankönyveket illeti, és így tovább. Tehát különböző lehetőségek vannak, amikkel élni kívánunk. Peter Pellegrini a beszédében kijelentette, hogy az ígéreteit meg akarja tartani, be fogja tartani, ezt természetesen mi számon is fogjuk kérni.

A párton belüli egység, úgy gondolom, hogy most a választások után egy nagyon nagy kérdés, nemcsak a választók szemében, hanem a felvidéki magyarság tekintetében is. Akár elmentek választani, akár nem, akár csak szemlélői voltak a történetnek. Akkor is látnak a párton belül kétfajta állásfoglalást, miszerint vannak olyan elnökségi tagok, akik Korčok támogatása mellett kötelezték el magukat. Ezt a feszültséget úgy gondolom, hogy a hétköznapi emberek, de főleg a közösségi médiát használók nagyon érzékelik, érzékelték. Ezzel kapcsolatban milyen lépéseket tervez Ön, mint elnök?

Nos, a párt továbbra is egy nyitott párt lesz, és valóban, ez a filozófia továbbra sem változik, amíg elnök vagyok. Azok, akik a közösség számára, vagyis a közösség érdekében szeretnének tevékenységet folytatni, aktivizálni magukat, illetve a régióink érdekében, ahol élünk, azok előtt nyitott a párt ajtaja, és valóban szeretnénk mindenkivel lehetőleg együttműködni.
Tudatában vagyok annak, hogy ezt nem mindenki teszi meg, vagy nem mindenkinek egyformák az érdekei. Aki úgy gondolja, hogy ideológiák miatt feláldozza a közösségi munkát, azzal sajnos nem tudok mit kezdeni.

Úgyhogy én bízom benne, hogy azok, akik esetleg nem a többségi érdekeket helyezik előtérbe és nem tudják alávetni magukat, azok átgondolják a szerepüket a közösség érdekében. Ez természetesen az ő döntésük. Volt már rá példa a múltban is, hogy nem akartak velünk együttműködni. Én viszont azt hangsúlyozom továbbra is, hogy azokra kell összpontosítani, akik itt vannak, akik együtt akarnak tenni a közösségért, akiknek fontos a felvidéki magyarság megmaradása, és azért tenni is hajlandóak.

Nem érez egyfajta disszonanciát ebben, hogy nem tudnak egységesen felállni egy jelölt mellett? 16 emberről beszélek, ennyiből áll az elnökség.

A 16 emberből 14 be tudott sorakozni egy jelölt mögé. Ketten, akik nem tudtak besorakozni, közülük az egyik hangsúlyozta azt, hogy ő ezzel nem ért egyet. Ez azt jelenti, hogy nem tudja elfogadni azt, hogy ha van egy többségi döntés. Véleményem szerint ezen saját magának kellene elgondolkodnia, hogy akkor az önös érdekeket helyezi-e előtérbe, vagy alá tudja vetni magát egy közösségi érdeknek, egy közösségi döntésnek. Ha valaki erre nem képes, akkor természetesen le kell vonnia a konzekvenciákat.

Egy nagyon fontos választás előtt állunk, június 8-án európai parlamenti választások lesznek. Készülnek-e már erre a kihívásra?

Természetesen. A következő komoly megmérettetés pontosan ez a június 8-i európai parlamenti választás lesz. Öt évvel ezelőtt nem egész 400 szavazaton múlott, hogy nem lett EP-képviselőnk. A közösségnek, a felvidéki magyarságnak akkor 50 ezer szavazat elég lett volna ahhoz, hogy legalább egy képviselője legyen az EP-ben.
Most a parlamenti választásnál több mint 136 ezer szavazatot értünk el.
A köztársaságielnök-választás során több mint 65 ezret.

Ezek jóval magasabb számok, mint az 50 ezres szükséges szavazatszám, tehát minden esélyünk megvan arra, hogy ismét legyen európai parlamenti képviselőnk. Ez a cél, hogy visszaszerezzük a képviseletet.

Nagyon fontos, hogy a felvidéki magyarság hangja megjelenjen az Európai Parlamentben, nemcsak a felvidéki magyarságot erősítve ezzel, hanem a magyar nemzetet is.

Hiszen tudjuk jól, hogy Brüsszel nem hordozza mostanában tenyerén a magyarokat, úgyhogy minden egyes hang és minden egyes képviselő, aki ott van és felszólal a közösség, nemzetünk érdekében, fontos, és ezt csak mi fogjuk megtenni.
Ahogy említettem, senki más nem vállalja fel a magyarok ügyét, mindenkinek a saját nemzetének az ügye a fontos. Úgyhogy ebből a szempontból ismét erősödésből tudunk példát mutatni a június 8-ai választások során. Úgyhogy én arra buzdítok mindenkit, hogy tegyünk meg mindent azért, hogy legyen ismét képviseletünk az Európai Parlamentben, ezzel is erősítve a nemzeti közösségek jogait az Európai Unión belül.

Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma