Idén immár 12. alkalommal rendezték meg a horvátországi középkori fesztivált.
A marcelházi Fekete Sólyom Történelmi Íjászklub idén második alkalommal kapott meghívást a megújult fesztiválra. A Fekete Sólymokat Bogár Péter, Bogár Valéria, Németh András, Krampotyák Ferenc, Baráth János és Krén Lajos képviselte.
A fesztivál helyszíne a festői Svetvinčenat volt Horvátország Isztria régiójában. Isztria déli részének belsejében található, körülbelül félúton Pula és Rovinj között. Nevét Szent Vincéről és az azonos nevű bencés apátságról kapta, amely körül fokozatosan fejlődött ki a város. A település arról híres, hogy egy velencei erődítmény, a Morosini-Grimani-kastély köré épült, amely Isztria egyik legszebb és legjobb állapotban fennmaradt velencei épülete abból az időből. A kastély előtti várárok volt régen is a közösségi élet színtere. Itt tartották a vásárokat, az egyházi ünnepeket, de sokszor taposták ellenséges hadak is.
Az elmúlt években a település bővítette turisztikai kínálatát a vonzó történelmi emlékhelyeken tartott különféle rendezvényeknek, a gazdag és változatos konyhának, a kellemes klímának és a környező buja növényzetnek köszönhetően. Az egyik ilyen kiemelkedő rendezvény, amely feleleveníti a középkori múltat, a Srednjovjekovni festival, ahová a környező országok legszínvonalasabb csapatait hívják meg.
A fesztivál 3 napon keresztül tartott, 5 ország, Horvátország, Magyarország, Szlovákia, Olaszország és Ausztria 400 hagyományőrzője közreműködésével. Pénteken délelőtt a fellépők felépítették a sátortábort a nevezetes Grimani-kastély egyik vártornya közelségében.
A rendezvényről bővebb tájékoztatást adott portálunknak Bogár Valéria, a Fekete Sólyom Íjászklub elnöke: „A fesztivál naponta este 6 órakor nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, ahol helyi különlegességek és kézműves termékek is megtalálhatóak voltak. A rendezvény első fellépői voltunk, a várárokban íjászbemutatóval kápráztattuk el közönséget. Bemutatónk több elemből tevődött össze, mint az íjbemutató, erődemonstráció, koronglövészet és formációs bemutató.
Az egyik legnagyobb sikert a Yumi, a japán szamurájok által használt íj aratta. Alkalmazása Japánban az írott történelmük előtti korokig visszavezethető. Anyaga: bambusz és lombos fa, az alsó szára rövidebb, mint a felső. Ezért nem az íjtest közepén fogják meg, hanem körülbelül az alsó harmadának tetején. Hogy miért ilyen, arra több magyarázat is született: az egyik, hogy eredetileg lóról használták, és könnyebben át tudtak vele fordulni az egyik oldalról a másikra. A másik, hogy térdelő pozícióból könnyebb volt lőni vele. A harmadik, hogy a fa sajátosságai miatt volt erre szükség. Az íjkészítő mester vallásos áhítattal készít minden darabot, személyét kultikus tisztelet övezi. A hagyomány szerint minden jumiban van egy darab készítője lelkéből. Tulajdonosai nagy tisztelettel bánnak az íjjal, például nem lépik át, ha a földön hever. Mások jumiját engedély nélkül megérinteni akkora sértés, mint az illető házastársához közeledni.
Az íjbemutató után az erődemonstráció következett, ahol megmutattuk a nézőknek, hogy hogyan lehet átlőni a bőrpáncélt, láncinget és modern vértezetet kovácsoltvas hegyekkel és erős íjjal. Majd a csapat tagjai a gyorsaságukról és pontosságukról tettek tanúbizonyságot. Az egész bemutatót pedig a nézők visszajelzései alapján a leglátványosabb elem, a csapat bemutatója zárta, mely alatt 300 nyílvesszőt lőnek a célba 5 perc alatt, 20 különféle pozícióból, magyar formájú íjjal.
A sikeres bemutató után sem pihentünk, készültünk az esti felvonulásra és a közönség soraiból nagyon sokan kerestek meg bennünket a jurtánál is, ahol meg lehetett tekinteni a bemutató alatt használt íjakat. Többen felfigyeltek mutatós viseletünkre, mely a 9–11. századi magyar viseletet eleveníti fel.
Örömmel vettünk részt ezen a rendkívüli eseményen, amely egy letűnt korszak vibráló ábrázolásával ragadja meg a középkor légkörét. A fesztivál középpontjában álló, lenyűgöző Morosini-Grimani-kastély felfedezésével visszarepülhettünk az időben. A középkori építészet és a festői reneszánsz tér tökéletes hátteret biztosít a nagyszabású látványossághoz. A macskaköves utcákon sétálva mintegy száz jelmezes résztvevővel találkozhattunk. Megtapasztalhattuk az éjszakai ostromok intenzitását katapultokkal és tűzgolyókkal. Elmerülhettünk a középkori vásárban, egy kellemes időutazás részeseiként.
Megfigyelhettük a kézműveseket munka közben, amint régi mesterségeket és készségeket mutattak be, és elfeledett hagyományokat elevenítettek fel. Lehetőségünk volt megkóstolni hagyományos ételeket, amelyek bepillantást engedtek a múlt kulináris örömeibe. A középkori fesztivál nemcsak vizuális, hanem interaktív élményt is nyújtott. Átélhettük a múlt varázsát, amikor a középkori szellemet ünnepeltük nagyszabású extravaganciával.”
A Fekete Sólyom Történelmi Íjászklub több mint két évtizeddel ezelőtti megalakulása óta nagyon sok komoly eredményt ért el a világ számos területén – s történelmi tevékenységükkel őrzik és továbbviszik az őseink által fontosnak tartott értékeket, öregbítve ezzel a község és az íjászklub hírnevét. Tudják, hogy erősnek kell lenniük és büszkén képviselik nemcsak a községet, az íjászklubot, de a felvidéki magyarokat is bármely rendezvényen, büszkék a magyarságunkra és büszkék a múltunkra, és ezeket a hagyományokat ápolják, hogy továbbadhassák a jövő nemzedékének.
(Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
