Az óvodások zsivaját halk zene váltotta fel, amikor Bartha Katalin finoman felépített előadása elkezdődött. A gyerekek először talán még csak a különös figurákra és a játékos történetre figyeltek, de hamarosan a zene is magával ragadta őket – észrevétlenül, természetesen.
A Déryné Határtalan Program keretében, a Rákóczi Szövetség közreműködésével Paprika Jancsi is ellátogatott a rimaszombati református alapiskolásokhoz a Bartha Tóni Bábszínháza előadásában. A legkisebbekhez, a Gólyavár Óvodába pedig Bartha Kata Az állatok farsangja bábelőadással érkezett.
Bartha Kata bábművész a Felvidék.má-nak adott nyilatkozatában elmondta, produkciója tudatosan eltér a megszokott vásári bábjátékok világától. Míg családja másik ága a tradicionális, harsányabb Paprika Jancsi-előadást viszi tovább, ő egy visszafogottabb, líraibb irányt választott.
Mint fogalmazott: „én egy női vonalat választottam, egy visszafogottabb, más hangulatút”.
Finomabb eszközökkel, de ugyanolyan mély hatással szólítja meg a gyerekeket.
Előadásának egyik legkülönlegesebb eleme, hogy a komolyzene világát csempészi be a legkisebbek mindennapjaiba. Nem didaktikusan, nem tanító jelleggel, hanem élményszerűen.
Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
„Ez a komolyzene csak bekúszik” – mondta, utalva arra, hogy az ilyen élmények később akár meghatározóvá is válhatnak a gyerekek zene iránti nyitottságában.
A produkció alapját Camille Saint-Saëns francia romantikus zeneszerző egyik legismertebb, szimfonikus zenekarra írt műve, Az állatok farsangja adja, amelyet a bábművész saját elképzelései szerint formált színpadra.
Nem hagyományos bábszínházi keretek között gondolkodott.
Kerülte a paravános megoldásokat és a túlmagyarázott jeleneteket. Helyette egy olyan előadást hozott létre, amelyben a zene és a játék együtt mesél a gyerekekkel.
Egy verklin belül mozdul meg egy bábos világ. Az állatok sorban egymás után magánszámokban, mini előadásokban mutathatják meg tudásukat, ügyességüket vagy éppen ügyetlenségüket. A díszlet egy modern, de hangulatában régi időket idéző verkli, melynek belseje szolgálja a színpadteret, ahol az állatok felsorakoznak, fellépnek. A figurák, különböző technikájú tárgyak, bábok, játékok, amelyeket a gyerekek közelebbről is megismerhettek.
Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
Bartha Katalin útja a színpadig nem volt egyenes. Bár eredetileg bábszínész, egy időre eltávolodott a pályától, és a család, valamint a kézművesség felé fordult. Később azonban – amikor a gyerekei már nagyobbak lettek – visszatért ahhoz, ami igazán közel áll hozzá. Most pedig új lendülettel építi fel saját előadásait.
Produkciójával nemcsak óvodákban, hanem iskolákban is fellép, sőt határon túl is rendszeresen játszik.
A visszajelzések szerint a gyerekek könnyen kapcsolódnak az előadásához, különösen akkor, ha pedagógusaik előzetesen is foglalkoznak a darabbal.
A mostani alkalom is ezt bizonyította: a gyerekek figyelme végig kitartott, a zene és a játék egysége pedig élményt adott. Egy apró lépést tettek, hogy a komolyzene ne legyen idegen számukra, hanem ismerős, szerethető világ.
HE/Felvidék.ma
