Az influenszerek politikai szerepvállalása „kétélű fegyver”

Április 29-én és 30-án a Felvidéken járt Guld Ádám médiakutató, aki az influenszerek világába kalauzolta az érdeklődőket. A dunaszerdahelyi, majd rimaszombati eseményt az Mathias Corvinus Collegium (MCC) Felvidék szervezte, a téma pedig napjaink egyik legmeghatározóbb jelensége volt: az online hírnév és a közösségi média véleményvezéreinek szerepe.

Az influenszer-jelenség a mindennapjaink részét képezi, ma már egy új üzletág. Az MCC előadásának célja, hogy segítsen megérteni ezt a jelenséget, hogy megvizsgáljuk, merre fejlődik ez a szegmens – mondta Csicsai Attila, az MCC felvidéki rendezvényszervezője.

Csicsai Attila köszöntötte a megjelenteket (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Dunaszerdahelyen és Rimaszombatban beszéltek a influenszer jelenségről

Guld Ádám a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékén dolgozó egyetemi docens. Többek között a Digitális ismertség-transzformációk, a Sztárok, celebek, influenszerek, A Z generáció médiahasználata című kötetek szerzője. Utóbbi kötete (2022) átfogó képet ad arról, hogyan használják a fiatalok a médiát, és milyen társadalmi, pszichológiai és kulturális hatásokkal, valamint kockázatokkal jár a digitális világ térnyerése.

Az MCC-s előadások elején rámutatott: a hírnév nem új keletű jelenség, hiszen már a 20. század elején megjelent a filmcsillagok révén, majd a televízió tovább erősítette a celebkultúrát.

Napjainkban azonban egy új korszakba léptünk, ahol a közösségi média platformjain bárkiből válhat ismert személy. Egy okostelefon elegendő ahhoz, hogy valaki tömegekhez jusson el – ez pedig egyfajta kulturális forradalmat indított el.

A kutató szerint a mai társadalomban egyre erőteljesebben jelenik meg az úgynevezett „sztárkultúra”, amelyben a médián keresztül ismertté vált emberek szerepe felértékelődik.

Ennek hátterében részben az áll, hogy a valódi emberi kapcsolatok sok esetben gyengülnek, és a közönség egy része virtuális kötődésekkel pótolja ezeket. Így alakul ki az úgynevezett paraszociális kapcsolat: a követők érzelmileg kötődni kezdenek olyan influenszerekhez, akiket valójában nem ismernek személyesen.

Az influenszerek sikerének kulcsa összetett

Fontos a karizma, a kritika tűrése, valamint az, hogy mennyire tudnak alkalmazkodni a közönség igényeihez. A Z és az alfa generáció elsősorban a vizuális, gyorsan fogyasztható tartalmakat kedveli, ami kedvez a videós és képi formátumok térnyerésének. Bár rövid idő alatt is elérhető a siker, a valóság az, hogy csak az alkotók kis százaléka jut el igazán széles közönséghez.

Guld Ádám médiakutató (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Az előadás kitért az influenszer-jelenség pozitív oldalára is. Számos tartalomgyártó hasznos információkat oszt meg: nyelvtanulásról, külföldi munkavállalásról vagy továbbtanulási lehetőségekről. Ugyanakkor a veszélyek sem elhanyagolhatók. A fiatalok jelentős része napi több órát tölt képernyő előtt, így az online tér válik elsődleges valóságukká. Ez torzíthatja az önképet, hiszen az influenszerek gyakran idealizált, „tökéletes” életet mutatnak be.

Külön problémát jelentenek a rejtett reklámok és a nem hiteles információk, valamint az, hogy sok influenszer olyan témákban is véleményt formál, amelyekben nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel.

A politikai influenszerek megjelenése

Az utóbbi években ráadásul új tendencia is megfigyelhető: a politikai influenszerek megjelenése, akik egyre aktívabban vesznek részt a közéleti diskurzusban, sőt, képesek tömegeket mozgósítani. Ennek példáját láthattuk legutóbb a magyaroszági választásokon.

Guld Ádám hangsúlyozta, hogy a jelenség „kétélű fegyver”: egyszerre hordoz lehetőségeket és kockázatokat.

Visszafogottan és árnyaltan értékelte a jelenséget: hangsúlyozta, hogy az influenszerek politikai szerepvállalása „kétélű fegyver”, amelyet lehet jól és rosszul is használni, ezért egyelőre nem köt hozzá egyértelmű értékítéletet, ugyanakkor úgy látja, hogy hatásuk a jövőben tovább erősödhet. A megoldás kulcsa szerinte az önkorlátozás és a tudatos médiafogyasztás.

Kiemelte, hogy a fiatalok esetében különösen fontos lenne a képernyőidő csökkentése, valamint a kritikus gondolkodás fejlesztése.

Leszögezte: a digitális, gyorsan fogyasztható tartalmak térnyerése háttérbe szorítja a „lassú műfajokat”, mint amilyen az olvasás is, ugyanakkor kutatások alapján kiemelte, hogy hosszú távon azok lesznek előnyben és sikeresebbek, akik rendszeresen olvasnak, mert ez fejleszti a figyelmet és a gondolkodási képességeket.

Az előadás végső üzenete világos volt: az influenszerek világa megkerülhetetlen része lett a modern kultúrának, azonban csak akkor tudunk eligazodni benne, ha értjük a működését és tudatosan viszonyulunk hozzá.

HE/Felvidék.ma