Az élelmiszer-hamisításról rengeteg információ, tévhit kering, ami nem is csoda, hiszen ahogy a mondás tartja, az egészségünk az egyetlen, ami nem pótolható. Már pedig arra nagy hatással van, hogy milyen ételeket fogyasztunk el.
És bár a statisztikák szerint a hamisított élelmiszerek csupán csekély része ártalmas a szervezetünkre, ugyan ki akarna méz helyett cukorszirupot, vagy akár a kettő keverékét fogyasztani? A pénztárcánkból arra szeretnénk áldozni, amiről pontosan tudjuk, hogy micsoda az, és milyen minőségű. Kicsit annak járunk utána, mit tehetünk annak érdekében, hogy ne legyünk az élelmiszerhamisítás áldozatai.
Mióta és mit hamisítanak?
Az, hogy gazdasági haszonszerzésből nem azt kapjuk, mint amiért fizetünk, az élelmiszerek esetén sem újkeletű probléma.
Már Hammurapi törvényei is foglalkoztak az élelmiszer hamisítással, és az ókori rómaiaknál is több írásos emlék tanúskodik a bor vizezéséről. Persze a módszerekváltoznak, de elmondható, hogy két fontos tényező a legtöbb esetet összekapcsolja: értékes élelmiszert „érdemes” hamisítani viszonylag egyszerű módszerekkel.
„Az élelmiszerhamisítás legismertebb példái közé tartozik az olívaolaj hígítása, a méz cukorsziruppal történő keverése, a halak átcímkézése, valamint a fűszerek, például a fűszerpaprika vagy oregánó más, olcsóbb anyagokkal történő dúsítása. A fűszereket azért hamisítják előszeretettel, mert magas az értékük, nehéz azonosítani a valódi eredetet őrölt állapotban, így a csalók kis kockázattal nagy haszonra tehetnek szert. A leggyakrabban hamisított fűszerek közé tartozik még a sáfrány, a bors is. Ugyanakkor gyakran csak a származási hely nem stimmel, és persze az is hamisításnak számít, amikor azt hitetik el velünk, hogy makói hagymát veszünk, míg valójában külföldi kerül a kosarunkba” -részletezte Dr. Németh Csaba, élelmiszer-mérnök, c. egyetemi tanár.
Mit tehetünk, hogy azt kapjuk, amit szeretnénk?
Tehát érdemes tudatosnak lenni, mert igen, előfordulnak csalások. Azonban korántsem szabad paranoidnak lenni és bedőlni a tévhiteknek sem. Hiszen sokkal többen vannak a tisztességes élelmiszer-előállítók mint a csalók.
A korrekt piaci résztvevőknek szintén problémát okoznak a fogyasztókban bizonytalanságot keltő, illetve gyakran irreális árú termékekkel a piacon megjelenő trükközők, így igyekeznek is fellépni ellenük.
„Sok tévhit létezik élelmiszerhamisítás ügyben. Ilyen például, hogy amelyik méz kikristályosodik, az hamis. Pedig bizonyos mézeknek a cukor összetételük miatt ez kifejezetten jellemzőjük is. A fűszerpaprika esetében sem mindig mérvadó a szín, egy kevésbé élénk színű pirospaprikapor is lehet eredeti, és persze ízletes és karakteres illatú. A hamisítványok elkerülése érdekében a legjobb, amit tehetünk, hogy kerüljük a gyanúsan olcsó, ismeretlen eredetű, kimért termékeket. Vásároljunk megbízható forrásból, akár régóta ismerős termelőtől, és figyeljünk a csomagoláson a tanúsítványokra” – folytatta Dr. Németh Csaba.
Kik vigyáznak ránk?
A magyar hatóságok egyébként rendkívül szigorúan őrzik a fogyasztók érdekeit, igyekeznek folyamatosan ellenőrizni, hogy biztosan azt kapjuk, amit szeretnénk, ami a csomagolásra van írva. Az előírások, a pontos jogszabályok is ezt tükrözik. Nem hiába hívja fel a legtöbb megkérdezett szakember a figyelmet arra, az egyik legbiztosabb választás, ha jó minőségű termékeket szeretnénk vásárolni, hogy döntően hazai élelmiszereket fogyasszunk.
„A magyar vizsgálatoknak a tudományos háttere is adott. Számos magyar kutatás arra irányul, hogy minél gyorsabban, minél olcsóbban, akár csomagolóanyagban roncsolásmentesen meg tudják vizsgálni az élelmiszerek milyenségét. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetében például közeli infravörös technikával, úgynevezett NIR módszerrel másodpercek alatt meg tudják határozni egy átlátszó csomagolóanyagba tett élelmiszer esetében annak összetételét, sajátos, úgynevezett ujjlenyomat-szerű karakterisztikája által” – egészítette ki gondolatait Dr. Németh Csaba.
Természetesen a múltbéli összes élelmiszerhamisítási ügy felsorolása hosszú oldalakat igényelne. Lehetne említeni a szarvashús darabok közé került marhahús kockákat vagy kaviárt megtévesztésig jól utánzó agaragar gyöngyöket vagy akár a vízzel hígított tejet. Azonban a vizsgálati technológiák fejlődésével egyre kevesebb ilyen esettel találkozhatunk.
Tehát ne inogjon meg a bizalmunk az élelmiszerek irányába, csupán legyünk tudatosak, és amennyiben van rá mód, válasszuk a hazait, és vásároljunk olyan helyen, ahol kérdéssel, problémakezeléssel van, és lehet kihez fordulni.
Sajtóközlemény/Felvidék.ma
