A mesterséges intelligencia nemcsak áldás, hanem egyben átok is. Súlyos kockázataira egyre többen figyelmeztetnek, a technika azonban mindeközben rohamléptekkel fejlődik, a szabályozás pedig egyáltalán nem ilyen rugalmas, ezért könnyen előfordulhat, hogy mire igazán tudatosítjuk a veszélyt, már késő lesz.
A hangklónozás ma már néhány másodpercnyi hangfelvétel alapján is lehetővé teszi, hogy megtévesztően élethű másolatot készítsenek valakinek a hangjáról.
Az Egyesült Államokban tavaly több százmillió dolláros kárt okoztak az AI-hoz kapcsolódó csalások, és a jelenség világszerte egyre nagyobb aggodalmat kelt.
Ehhez a fenyegetéshez kapcsolódó friss hír, hogy Giorgia Meloni olasz miniszterelnök védjegyoltalmat kért a hangjára az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál (EUIPO), hogy jogi védelmet biztosítson magának a mesterséges intelligencia által generált deepfake-ekkel (hamis, de élethű videók/hangok) szemben. Meloni képmásával az elmúlt években többször készítettek manipulált tartalmakat, amelyeket időnként valódiként terjesztettek az interneten. Meloni 2024-ben polgári pert indított egy férfi ellen, akit azzal vádolnak, hogy a miniszterelnök arcának felhasználásával deepfake pornográf képeket készített, majd azokat közzétette az interneten. Az ügyben még nem született jogerős döntés.
Mindezek mellett a kiberbűnözők számára a mesterséges intelligencia felhasználható olyan rosszindulatú programok létrehozására, amelyek adatokat lopnak vagy titkosítanak, valamint adathalász e-mailek generálására, amelyek célja érzékeny információk, például jelszavak megszerzése.
S akkor még nem is szóltunk az MI haditechnikában történő alkalmazásának óriási veszélyeiről,
hiszen a legújabb hadi szimulációs kutatások eredménye alapján a modern MI-modellek válsághelyzetben hajlamosak a konfliktusok súlyos eszkalációjára, ugyanis agresszívabban reagálnak a katonai feszültségekre, mint az emberek. Az algoritmusok különböző pontokon és eltérő módokon, de kivétel nélkül a fegyveres erőszak fokozása mellett döntöttek. S bár a veszélyek tekintetében a nagyhatalmak egyetértenek ugyan, közben viszont egyikük sem akar technológiai hátrányba kerülni.
Nem véletlen tehát, hogy a mesterséges intelligencia kockázataira Leó pápa is immár sokadik alkalommal figyelmeztet, hangsúlyozva, hogy az ezzel kapcsolatos aggodalmakat komolyan kell venni, és nem lehet egyszerűen álhírként vagy túlzó félelemként kezelni.
Ezzel Donald Trump amerikai elnök korábbi kijelentésére reagált, aki az MI emberiségre leselkedő veszélyeivel kapcsolatos félelmeket átverésnek nevezte.
Leó pápa különösen az AI megfelelő szabályozásának kérdését emelte ki, és bírálta azokat a technológiai vezetőket, akik ellenzik a fejlesztések korlátozását vagy kormányzati felügyeletét. Példaként Jensen Huangnak, az Nvidia vezérigazgatójának nyilatkozatait is felhozta, aki korábban túlzónak nevezte az AI biztonságával kapcsolatos félelmeket, miközben azt elismerte, hogy bizonyos MI-modellek esetében lehetőség van biztonsági korlátok beépítésére. A pápa szerint ebben ellentmondás figyelhető meg, hiszen miközben egyes technológiai szereplők beszélnek ugyan biztonsági korlátokról, a kormányzati szabályozást továbbra sem támogatják.
Leó pápa szerint ezért további párbeszédre, kutatásra és vizsgálatokra van szükség annak érdekében, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése ne jusson el arra a pontra, ahol már az emberiség létét veszélyeztetheti.
A kérdés már csak az, hogy ki győz ebben a halálos versenyfutásban?
NZS/Felvidék.ma
