A címben álló jókívánsággal dr. Rókusfalvy Pál adta át a Magyar Örökség díjat – szűnni nem akaró vastaps közepette – Erdős Péternek, a királyfiakarcsai Petőfi Baráti Társulás elnökének a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, a hagyományos formaságok között megrendezett ünnepségen.
Hagyományos, mert évente négyszer, a Napfordulóhoz legközelebbi szombaton kerül sor arra, hogy a Magyar Örökség és Európa Egyesület által alapított díjjal hét-hét olyan magyar kulturális teljesítményt ismerjenek el a múltból illetve a jelenből, amely méltó arra, hogy a jövendő nemzedékeknek is öröksége legyen.
Miután a jeles személyiségekből álló Bírálóbizottság pontban 11.00 órakor elfoglalta helyét az emelvényen, Juhász Judit újságíró, a Magyar Örökség Díj bizottság alelnöke köszöntötte a vendégeket, Mádl Dalma asszonyt, dr. Vízkelety Mariann igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkárt, valamint a díjazottakat és a laudátorokat. A Himnusz eléneklése után Hámori József neurobiológus, agykutató, a Bizottság elnöke nyitotta meg az ünnepséget, amely kalotaszegi népzenével kezdődött a Juhász Zoltán Család Zenekar előadásában.
Juhász Judit, a Bírálóbizottság elnöke köszöntötte a jelenlévőket (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
A gyönyörű népviseletben érkezett kis együttes ezzel hangulatot teremtett az első díjazott: a kalotaszegi református templomépítészet bemutatásához. Miközben Maksay Ádám műemlékvédelmi szakmérnök felolvasta méltatását, mellette a kivetítőn peregtek a Kalota-menti falvak képei, a gyönyörű, festett kazettás templombelsőkkel.
A második díj átadását néhány perces filmbejátszás előzte meg, Olasz Ferenc rendező portréfilmjéből, amelyet R. Törley Mária szobrászművészről készített. A laudátor dr. Tulassay Tivadar orvosprofesszor szavai alatt tovább csodálhatta a közönség Törley Mária köztéri szobrait, emlékműveit, amelyek – a méltatás szerint – „segítenek a jelenkor társadalmának, hogy újra higgyen a szépben és a jóban”.
A harmadik díjat kihirdető dr. Rókusfalvy Pál szavait szó szerint idézzük: „A beérkezett állampolgári javaslatok közül a ma harmadikként átadandó díjat a királyfiakarcsai Petőfi Baráti Társulásnak ajánlotta a Bizottság.” Felkérem Batta György felvidéki költő, színműíró, publicistát a rövidített méltatás ismertetésére.
A Petőfi Baráti Társulást Batta György méltatta; a díjat dr. Rókusfalvy Pál adta át (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
Batta György laudációját is képek kísérték a vetítőn: Csallóköz térképe, rajta megjelölve a 12 Karcsa, a Petőfi Baráti Társulás pecsétje, az elnökség tagjai, fotók a hétköznapokról és az ünnepségekről, az utazásokról, végül az augusztus 19-i Magyarok Nagyasszonya szobor avatásáról. Jelentőségéről Batta György részletesebben szólt, majd méltatását befejezve köszönetet mondott a magyar kormánynak, a civil szervezeteknek és minden magyarnak – Rieger Tibor szobrászművészről a laudációban beszélt – hogy a szoborállításhoz nyújtott segítséggel Királyfiakarcsa is rálépett a nemzeti felemelkedés útjára.
Ezután dr. Rókusfalvy Pál felolvasta az ünnepélyes átadás szövegét: „A Bizottság Magyar Örökség kitüntető címre tett javaslatot azért, hogy az arra méltó királyfiakarcsai Petőfi Baráti Társulás magyarságszolgálata bekerüljön a „Magyarság Láthatatlan Szellemi Múzeumába”. Juhász Judit pedig az Aranykönyvből olvasta: „A királyfiakarcsai Petőfi Baráti Társulás magyarságszolgálata magyar örökség, amiről ezen oklevél bizonyságot tesz. A királyfiakarcsai Petőfi Baráti Társulás nevét az Aranykönyv őrzi.”
Nagy tapsot kaptak a nézőtéren ülő karcsaiak (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
Amikor Erdős Péter, a Petőfi Baráti Társulás elnöke az emelvényre lépett átvenni a díjat, felzúgott a taps, s ezt csak fokozta, hogy a díjat átadó professzor megkérte a nézőtéren ülő karcsaiakat, hogy álljanak fel, Juhász Judit pedig ugyanerre szólította Rieger Tibort és a szoborállítás motorját: Bakos István kurátort.
xxxxxx
Még a díjátadó ünnepség előtt rövid interjút kértünk Erdős Pétertől:
A Petőfi Baráti Társulás megalakulása 2001-ben valamilyen nevezetes eseményhez kapcsolódott?
Nem történt semmi különösebb esemény, egyszerűen csak azt éreztük az ezredfordulóhoz érve, hogy valamit tennünk kell azért, hogy ne kopjon el a magyar nyelv, ne szürküljön el a kultúránk. Így 2000 decemberében megalakultunk. A névválasztás pedig szinte magától jött: Petőfi nagy magyar költő, forradalmár költő, szerette az Alföldet, és a mi vidékünk, a Csallóköz is hasonló táj, és Petőfit mindenki ismeri.
Egyik jelentős alkotásuk a Cserkészliget. A felvidéki cserkészek gyakran gyülekeznek ott?
Én adtam a nevet, amikor a fiatalokkal kezdtem foglalkozni, de sajnos ők nem népesítik be annyira, mint szeretnénk. Ezért még sokat kell tennünk. De mi idősebbek örömmel használjuk.
Erdős Pétert még a díjátadó előtt „kaptuk” mikrofonvégre (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
Batta György laudációjából tudhatjuk, hogy sokat, és sokfelé utaznak a Kárpát-medencében, de Nyugat-Európában szintén. Kialakultak kapcsolatok is más egyesületekkel?
Igen, Bakonyban a Pénzesgyőri Kulturális Egyesülettel, Győr mellett a Kismegyeri Napoleon Hagyományőrző Egyesülettel és Délvidéken a Bácskossuthfalvi Kulturális Körrel. Igyekszünk az elszakított területek magyarságát megismerni, és a nyugati országokban a magyar emlékeket felkeresni, például voltunk Doberdón az I. világháborús emlékek nyomában.
Változott-e augusztus 19. óta Királyfiakarcsa élete? Sokan felkeresik Rieger Tibor szobrát?
Jönnek, látogatják. Nagyon szép volt az az ünnep. Új lendületet adott a munkánknak.
Erdős Péter díjjal a kezében, és az őt elkísérő felvidékiek (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
xxxxx
Folytatva az ünnepségről szóló beszámolót: a negyedik díj egy családnak szólt: az 1944-ben megölt költő, író Sárközi György, az irodalomszervező, lapszerkesztő feleség: Sárközi Márta, és az 1956 óta Angliában élő fiuk: Sárközi Mátyás munkásságának. Osztovits Ágnes laudációja és mintegy nyolcvan év alatt megjelent művek borítóiról készült képek bizonyították, hogy ez a Magyar Örökség-díj is méltó helyre került.
Az ötödik díjazott alkotásairól természetesen látványosabb filmbejátszás készülhetett: Péreli Zsuzsa gobelin-művészetének legszebb, külföldön is bemutatott darabjait láthattuk dr. Csorba László történész méltatását hallgatva.
Honnan jöttünk, honnan ered a nyelvünk? Ezekre a kérdésekre kereste életművének egyik felével a választ a nemrég elhunyt Varga Csaba műveltségkutató, rajzfilmrendező, akinek gondolataiból Jelenczky István portré-filmje közvetített, jelentőségét pedig Mészáros Géza művészettörténész méltatta.
A Magyar Örökség nyolcvannyolcadik díjátadó ünnepségének közönsége az MTA pompás dísztermében (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
Az utolsó filmbejátszásról zene szólt: Fasang László Bach muzsikáját szólaltatta meg a ceglédi evangélikus templom orgonáján, hogy ezután dr. Tóthpál József művelődéskutatótól megismerjük a Fasang családnak a magyar zenei kultúrában betöltött sokrétű szerepét.
Az ünnepség végén a díjazottak nevében Sárközi Mátyás mondott köszönetet. Felidézte, hogy Angliában, ahol 56-os emigránsként élt, 1980-ban valósult meg az a javaslat, hogy ne csak a királynő ítéljen oda díjakat, hanem a széles közönség is dönthessen. S ő akkor a kádári Magyarországra gondolt, s arra, hogy itthon vajon megtörténhetne-e ugyanez. A rendszerváltásig kellett várnia, és nagyon örül, hogy ennyi érték kap megbecsülést, és hogy nemcsak az élők kapják, hanem a már eltávozottakról sem feledkeznek meg azok, akik javaslataikat elküldik a bírálóbizottságnak. A díjazottaknak azzal kell kifejezniük köszönetüket, hogy tovább folytassák értékes munkájukat, ő pedig azon fog dolgozni, hogy a magyar kulturális örökség darabjai beépüljenek a nyugati világ tudatába.
(További fotóink a díjátadóról IDE KATTINTVA tekintetők meg)
