Negyedik nekifutásra, egy hónappal ezelőtt regisztrálta a szlovák belügyminisztérium a révkomáromi vállalkozó, Bósza János nevével fémjelzett polgári társulást, amely végül a Nomos Regionalizmus nevet kapta.
A szervezet célja nem változott: először nyilvános vitákat szeretne tartani országszerte az autonómiák formáiról, hogy oldják a szlovákok félelmeit a kifejezés kapcsán, végeredményként pedig egy olyan területi autonómia kialakítását szeretnék elérni, amely Dél-Szlovákia 16 járását ölelné fel, s nagyjából azonos számban élnének az új régióban a magyarok és a szlovákok.
Bósza János az „első cél” eléréséhez a „legnagyobb falatot” választotta vitapartneréül a TA3 hírtelevízióban: Ján Slotát, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnökét szólította fel közös szereplésre, amit a nemzetiek vezére előbb elfogadott, majd lemondott, és pártbéli helyettesét, a szlovák parlament alelnök asszonyát, Anna Belousovát küldte az adásba. A hétfő esti adásban azonban valós vita nem alakult ki, mert az SNS politikusa azonnal bejelentette, pártja szorgalmazni fogja a belügyminisztériumban a Nomos Regionalizmus betiltását, mert „alkotmányellenes célt követ, és veszélyezteti Szlovákia területi épségét”. Belousová szerint az SNS már dolgozik is „a köztársaság-védelmi törvényen”, amelynek lényege a „szlovák államiság és Szlovákia jelenlegi területi egységének jogi garanciája”, amely a „nagymagyar sovinizmus ellen” védi majd az országot. Belousová szerint Bósza „egy nevetséges figura, de mégsem szabad félvállról venni, mert kezdetben Hitlert is csak megmosolyogták az emberek, s tudjuk, mi lett belőle”.
Bósza János kifejtette, nem politikai autonómiát akarnak, hanem „területit, amely polgári elvre épülne, és minden ott élő nemzeti vagy etnikai közösség egyenrangú és egyenjogú lenne”. A révkomáromi vállalkozó példának a dél-tiroli autonómiát említette, de felidézte Robert Fico kormányfő véleményét is, aki Koszovó esetében az önállósulás helyett a szerbek által javasolt „széles körű autonómiát” tartja jó, európai megoldásnak. „Ha Koszovó esetében európai megoldás az autonómia, akkor Szlovákiában miért nem az?” – tette fel a kérdést Bósza, de választ nem kapott rá.
Nacionalista javaslat. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) módosítaná a helyhatósági választások törvényes feltételeit. Rafael Rafaj, a párt frakcióvezetője szerint azt kellene elérni, hogy minden településen „nemzetiségarányos” legyen az önkormányzat összetétele. Az SNS törvénytervezete szerint minden településen előre meghatároznák, melyik „nemzeti közösségnek hány képviselője lehet, a választópolgárok ennek tudatában választanák meg szabadon az önkormányzati testületet”. Az SNS nem is titkolja, hogy a tervezet alapvetően a „dél-szlovákiai viszonyok miatt született, ahol sok esetben a magyarok elfoglalják az összes mandátumot egy-egy településen, holott arányuk alig több mint ötven százalék”. A szlovák parlament egyszer már elfogadott egy hasonló törvényt. 1998-ban, a meciari érában – ugyancsak az SNS javaslatára – nemzetiségi alapokra helyezték a helyhatósági választási jogot, ám szavazásra nem került sor, mert időközben a parlamenti választásokon megbukott az akkori kormánykoalíció.
Neszméri Sándor, Magyar Nemzet
