A Martosi Szabadegyetem harmadik napján az önkormányzatiságról beszélgetett Orbán Balázs miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség stratégiai államtitkára, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, Molnár Attila, Dél-Komárom polgármestere és Kőrősi Ildikó, a Magyar Közösség Pártja önkormányzati alelnöke, Pered község polgármestere.
Orbán Balázs miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség stratégiai államtitkára a kormány nemzetpolitikájáról szólva kiemelve, hogy a kormányzás első évei az építkezés évei voltak. A kulturális kapcsolatok nagyon erősek a magyar diaszpóra és a kisebbségbe szorult közösség felé is.
A nemzetstratégia annak köszönhetően működik, hogy beszéljük a nyelvet, hogy néptáncolunk, énekelünk – ezek olyan kapcsolatok, melyek éltetnek – mondta a miniszterhelyettes.
Áldás ez – hiszen elszakíthatatlan kapcsolat, de átok is, gazdasági, kulturális és politikai szervezettségre is szükség van – mondta Orbán Balázs. A kormányzat ezekre a kulturális kapcsolatokra épít. Az út elején jár, de szerencsére egyre több olyan magyar van, aki érzi az összefogás jelentőségét. Fontos, hogy az anyaország és a szomszédos országok vezetői között jó legyen a kapcsolat.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke az elszakított területek állapotát hasonlította össze: a délvidéki közösség él a legjobban, itt van személyelvű, kulturális autonómia, melyet a szerb alkotmány biztosít. Területi autonómia is van, de ez nem biztosítja a magyar többséget, annak ismeretében, hogy Jugoszlávia szétesése után csak a magyar kisebbség maradt Szerbia része, a többi nemzetiség külön államisággal rendelkezik. Erdélyben van a legnagyobb közösségünk, ott erőt érzünk, de az elvándorlás sajnos megtizedelte az erdélyi közösséget. A legrosszabb helyzet Kárpátalján van, itt él a legkisebb közösségünk, és a háború száműzte a férfiakat szülőföldjükről.
A Felvidéken a legjobb a gazdasági helyzet. Ugyanakkor a jólét kényelmesebbé tette közösségi szempontból az itt élő magyarságot.
Politikailag megszervezi magát az összes közösség, de stratégiát nem tudnak felállítani ezek az elszakított közösségek, nem tudnak olyan jövőképet alkotni, amit mindenki követne. Erős anyaország nélkül nem lehet stratégiáról beszélni – véli Szász Jenő.
A fórum résztvevői (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Parlamenti képviselethez kell jutnia a magyarságnak
A Felvidék parlamenti képviselet nélkül van, jövőre választások lesznek, a magyar nemzeti közösségnek pedig parlamenti képviselethez kell jutnia – emelte ki Szász.
Hangsúlyozta, hogy kisebbségi sorban fontos az önkormányzatok szerepe, hiszen az anyaország nem tudja az utódállamokat vezetni, így fontos, hogy a településeket a magyar közösség tagjai irányítsák.
Molnár Attila, Komárom polgármestere, az „Év polgármestere” díj birtokosa szerint az önkormányzatok nagyon sok figyelmet és segítséget kapnak az anyaországban.
Az új Duna-híd véleménye szerint az összetartozást is jelképezi majd, ezért is hoztak olyan határozatot, melynek értelmében Komárom az összetartozás városa. Arra törekednek, hogy még erősebbé váljon a két Komárom közötti együttműködés, mind gazdasági, mind kulturális téren.
Komárom a régió egyik legerősebb városa lesz az épülő harmadik hídnak köszönhetően, mely 2020-ra készül el.
Magyarországon közigazgatási ösztöndíjat indítanak. Ennek jelentőségéről kérdezte Agócs Kőrösi Ildikó, az MKP alelnöke Orbán Balázst. Véleménye szerint az önkormányzatban dolgozni sokkal jobb, mint egy multinacionális cégnél a gépezet egyik apró láncszemének lenni, ezért vonzóvá szeretnék tenni az önkormányzati munkát.
Szász Jenő szerint az anyaország annyi segítséget nyújt, hogy ma már azt a megoldást is Magyarországtól várjuk, amire egyébként egyedül is képesek lennénk.
