2004-től idén októberig sorrendben már a 341. változást eszközölték az egészségügyi törvényeken, derül ki a Közgazdasági és Társadalomtudományi Intézet (INESS) aktuális elemzéséből.
Az intézet az egészségügyi törvények közül elemzéséhez kiválasztotta a 11 legjelentősebbet. Ezekből hatot a 2004-es reformok során fogadtak el, kettőt 2011-ben, s egy-egy törvényt a 2006-ban, 2007-ben és 2013-ban alkottak.
A rekordot az egészségügyi szolgáltatókról szóló törvény tartja
A legtöbb módosítást az egészségügyi szolgáltatókról szóló törvény élte meg, ugyanis 67-szer változtattak rajta. Az éves változtatások sűrűségének rekordját is ez a jogi norma tartja, évente átlagban 4,4-szer változtatták.
Sorrendben ezt a jogi normát az egészségügyi biztosítókról és az egészségügyi biztosításról szóló törvény követi, ezek szintén gyakori változásokon mentek keresztül.
Másrészt a legkevesebb módosítást a gyógyszerek árképzéséről szóló törvény jegyez, amely 2006-os megszületésétől csak 4 változtatáson esett át.
Sok a módosítás, a rendszer azonban nem változik
„Annak ellenére, hogy a Smer 13 éve van kormányon és 6 egészségügyi minisztert is kipróbált, az érintett időszakban csak 3 törvény született meg abból 11-ből, melyek a mostani egészségügy gerincét alkotják”– állapítja meg Martin Vlachynský elemző.
Az egészségügyi törvényeken eszközölt több száz módosítás Vlachynský szerint csak annyit ért el, hogy ne teljesüljön az eredeti elképzelés. „A Zajac korábbi miniszter által fémjelzett reformok iránti ellenszenvét 2006-tól az új kormány nem is leplezte, azonban annak vázát mégis meghagyták” – figyelmeztet az elemző.
Tehát érvényben maradt az a modell, melynek keretében az egymással konkuráló egészségügyi biztosítók tárgyalnak az egészségügyi szolgáltatókkal kötendő szerződések feltételeiről.
Zajac reformján változtatott, azt nem fejezte be, saját víziója viszont nincs a Smernek
„Nem határozták meg, hogy a beteg mire tarthat igényt, az egészségügyi rendszer körüli bizonytalanság („egy” betegbiztosító, a nyereség képzésének tiltása), a formális illetékek megszüntetése, a beutalók bevezetése, az Egészségügy Ellátást Felügyelő Hivatal függetlenségének meggyengítése (amelynek pedig kulcsszerepe lenne a rendszer felügyelésében), vagy akár a kórházak transzformációjának megakasztása, együttesen azt idézték elő, hogy az egészségügyi rendszer logikája nem tudott kiteljesedni” – szögezik le az INESS elemzésének készítői.
Viszont a régi egészségügyi rendszert újjal nem pótolták. „2004 után az egyetlen jelentősebb reform Radičová rövid ideig tartó kormányzásához köthető” – jegyezte meg Vlachynský.
Nem született semmilyen vízió arról, hogy a rendszer hogyan működjön a Zajachoz köthető elveket mellőzve. „Erre a vízióra várunk ma is. Azonban helyette sorra születnek a módosítások, ami csak egy fuldokló levegő utáni kapkodásának nevezhető” – zárta az elemző.
(vZdravotnictve.sk/Felvidék.ma)
