Szerda késő este Duray Miklós és Nagy András voltak a szlovák közszolgálati televízió Keresztben című műsorának vendégei, akik arra keresték a választ, mi történt a szlovákiai magyarokkal a parlamenti választások után.
A két vitapartner beszélgetése nemcsak azért volt érdekes, mert két, politikai nézeteiket tekintve különböző személyiség ült le vitázni, de a köztük lévő generációs különbségből adódó nézeteltérések és a felszínre kerültek. Sok egyéb mellett szó esett Bugár Béla politikai tündökléséről és bukásáról, de arról is, hogy Budapest saját gazdasági ambíciói miatt gyakorlatilag eladta a szlovákiai magyarokat.
Ahogy a két műsorvezető, Štefan Chrappa és Jaroslav Daniška a felvezetésben elmondták, 1989 novemberét követően a magyarok elidegeníthetetlen részei voltak a (cseh)szlovák törvényhozásnak. Az új kormányok megalakulásánál gyakran épp a magyarok voltak a mérleg nyelve. Mára pedig parlamenten kívül rekedtek, mivel a választásokon sem a Most-Híd, sem a Magyar Közösségi Összefogás nem érte el a parlamenti küszöböt.
A szlovákiai magyarok választásáról
Duray Miklós, volt parlamenti képviselő, a portálunkat működtető szövetség elnöke elmondta, mostanra olyan mértékben szétesett a szlovákiai magyar társadalom, amit eddig még nem éltünk meg. Duray szerint ez egy nyomon követhető folyamat része, amely már 2002-ben kezdődött. Visszaemlékezései szerint akkor tapasztalták először – annak ellenére, hogy annak idején egy magyar párt volt csak –, hogy a többségében magyarok által lakott területeken eltűntek a szavazatok. Vagy azért, mert átszavaztak szlovák pártokra, vagy mert egyáltalán nem mentek el szavazni.
Nagy András politológus, az Új Szó internetes oldalának főszerkesztője a választások eredményeit boncolgatva szintén arra a megállapításra jutott, hogy a magyar választók csökkenése fokozatos az elmúlt évtizedekben. Szerinte ez részben a demográfiai változásoknak, részben pedig annak tudható be, hogy a magyar választók elfordultak a magyar politikai pártoktól.
A stúdióban
Bugár Béla tündöklése és bukása
Bugár Béla és pártja bukásának okairól szólva Duray elmondta, érdemes látni, honnan jött. Mint mondta, az állami titkosszolgálat egyik ügynökének köszönhette, hogy 1991-ben, szinte a semmiből a Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke lett. „Most arról beszélünk, hogyan vesztette el a politikai hátterét, de érdemes tudni, hogy milyen módon nyerte azt el“ – jegyezte meg.
Nagy András szerint Bugár Béla tündöklése az 1990-es évek végén kezdődött és a Most-Híd párt megalapításával tetőződött. Duray véleménye szerint a „szlovákok kedvenc magyarja“ egy tudatos brandépítés volt a szlovák pártok részéről. Erre Nagy András viccesen megjegyezte, hogy ezek szerint a magyar pártok meghaladták a korukat, hiszen ma is népszerűek és kelendőek az ilyen fajta imázsépítések. „Lehet, de ez egy politikai zsákutca“ – mutatott rá Duray.
Egyértelmű bukásának okaként mindketten azt jelölték meg, amikor Bugár Béla és pártja nem lépett ki 2018-ban, az országot megrázó Kuciak-gyilkosság után a kormánykoalícióból. Duray utalt rá, hogy már 2006-ban, az akkori Magyar Koalíció Pártja azért nem lett az első Fico-kormány tagja, mert az MKP-n belül kialakult érdekcsoportok mindenképpen meg szerették volna szerezni a közlekedésügyi minisztériumot, amelyet végül épp 2018-ban kapott meg a Most-Híd. Így – végső konklúzióként – azt állapították meg, hogy Bugár Béla karrierjét egyértelműen a korrupció törte derékba.
Budapest és a szlovákiai magyarok viszonya
Érdekes része volt a műsornak, amikor a két szlovák műsorvezető arra volt kíváncsi, igaz-e, hogy Bugár Béla másként viszonyult Budapesthez, mint az MKP politikusai, és ebből kifolyólag alakult-e ki közte és a magyarországi kormány közötti rossz viszony. Szerintük a szlovák közvélemény úgy látja, a vita Orbán Viktor és Bugár Béla között abból adódott, hogy Bugár azt szerette volna, ha a szlovákiai magyarokról helyben döntenek és nem Magyarországról dirigálnak.
Nagy András
Nagy András szerint ezt a konfliktust nem a szlovákiai magyarok generálják, hanem maga Budapest. „Orbán Viktor és kormánya attól a perctől kezdve, hogy megalakult a Most-Híd, nem tudta azt elfogadni, és sosem tartotta partnerének a pártot” – mutatott rá. A politológus Orbán Viktort idézve elmondta, hogy a Most-Híd csak egy „tüske a körme alatt“. „Most úgy tűnik, ez a problémája megoldódott Orbán Viktornak“ – tette hozzá Nagy.
Magyarország gazdasági érdekei előbbre valók voltak
Duray cáfolta, hogy Magyarország dirigálna, egyrészt mert a problémák megoldását helyben lehet csak orvosolni, másrészt a Magyarországgal szembeni vita már 1990 óta jelen volt. „Amikor az MKP először volt kormányon 1998 és 2002 között, akkor lépett be az ország gazdasági terébe az OTP csoport és a MOL. Akkor vált világossá, hogy bizonyos érdekcsoportok összefonódnak. Ezek az érdekcsoportok támogatták aztán Bugár Bélát abban, hogy 2009-ben megalakítsa a saját pártját“ – jelentette ki.
Jaroslav Daniška döbbenten kérdezett vissza: Ön azt állítja, hogy Budapest eladta a szlovákiai magyarokat cserébe a saját gazdasági érdekeinek érvényesítéséért? Duray Miklós válaszában ezt megerősítette, hozzátéve, hogy ez aztán a későbbiekben megváltozott.
Nagy András Duray szavaira reagálva leszögezte, hogy ezeket a vádakat mind Világi Oszkár, mind pedig a Most-Híd tagadja. Szerinte nem gazdasági, de ideológia okai vannak annak, hogy a Most-Híd nem ápol jó kapcsolatot Magyarországgal. „A párt megalakulásának idején nagy támogatottsággal bírt ez az előkép nélküli multietnikus projekt, ám Budapest ezt nem tudta elfogadni” – vélekedett.
Duray hangsúlyozta, az Együttéléssel ő maga volt az első, aki megalakította Szlovákiában a multietnikus pártot, ruszin és lengyel képviselőket is bejuttatva a törvényhozásba. „Tudják ki volt az Együttélésnek a legnagyobb kerékkötője? Éppen Bugár Béla“ – húzta alá.
Mi lesz a magyarokkal?
Arra a kérdésre, hogy mi történhet a magyarokkal annak következtében, hogy nem jutott be magyar párt a szlovák törvényhozásba, Duray Miklós kifejtette: nem számít radikalizációra, de minden attól függ, hogy a jelenlegi magyar politikai pártok képesek lesznek-e egységbe tömörülni. „Az lenne a logikus, ha egy egészséges magyar politikai pártot hoznának létre“ – húzta alá az egészséges szót.
Nagy András szerint megtörténhet akár az is, hogy hiába jön létre egy egységes szlovákiai magyar párt, mivel nem lesznek szem előtt, nem lesz befolyásuk a törvényhozásra, a parlament működésére, így láthatatlanok maradnak a magyar választók számára. „Megtörténhet akár az is, hogy még nagyobb számban távolodnak el a magyar szavazók a magyar pártoktól“ – magyarázta.
Duray Miklós
Az etnikai alapú politizálásról
Arra válaszolva, hogy a mai globalizált világban van-e egyáltalán létjogosultsága a pusztán etnikai alapon való politizálásnak, Duray hangsúlyozta: amikor a szlovákiai magyarok érdekeit szeretné egy párt képviselni, akkor ezt csak úgy érdemes és lehetséges elérni, ha mindazoknak az érdekeit képviselik és felvállalják, akik az adott területen élnek.
Nagy András válaszában kifejtette, míg 15 évvel ezelőtt diplomamunkájában épp arról írt, hogy az etnikai politizálásnak van helye, ma már másképp gondolja.
Miért hagyták, hogy eladják a szlovákiai magyarokat?
A beszélgetés végén Daniška megjegyezte, a valaha általa hallott kritikák közül épp Duray fogalmazta meg a legkeményebbet Budapesttel szemben, ezért soha többé nem fog rá nacionalista politikusként tekinteni. Megkérdezte: miért hagyta, hogy Budapest eladja a szlovákiai magyarokat önös érdekei miatt, miért nem tett ellene? Duray válaszában elmondta, mindent felülírtak a gazdasági érdekek, tehetetlenek voltak. „Akkoriban módosították az alkotmányt, akkor alakították ki a jelenlegi megyerendszert, és mi egyetlen javaslatunkat sem tudtuk átültetni a gazdasági érdekek miatt, azért, hogy ezek az üzletek megköttessenek“ – fogalmazott.
A szlovákiai magyarok emancipációjáról
Nagy András arra a műsorvezetői kérdésre, hogy mikor függetlenedhet végleg Magyarországtól a szlovákiai magyarság, elmondta, véleménye szerint ez jelenleg is zajló folyamat. „Lehet, hogy nem úgy, ahogy mi azt most elképzeljük, de egy teljesen váratlan formában ölt testet, mint ahogy a legutóbbi választásokon is megtörtént a kormányváltás“ – fogalmazott. Hozzátette: a választók nem egy ilyen kormányra vágytak, hiszen a szavazók mintegy 28%-ának nincs parlamenti képviselete, és köztük vannak a szlovákiai magyaroknak is.
A műsorban szó esett még a kettős állampolgárságról, az asszimilációról, a szlovákiai magyarok sokszínűségéről, Orbán Viktor illiberális demokráciájáról és megítéléséről is a szlovákiai magyarok körében, valamint a szlovák-magyar kapcsolatokról. Zárómondatként Duray Miklós leszögezte: az a politika, amit ma a FIDESZ kormányzat ellenzéke megjelenít – ha győzne Magyarországon 2022-ben – nem csak Magyarország számára lenne katasztrofális hanem Szlovákia számára is. A teljes adás itt tekinthető meg.
