A pozsonyi törvényhozás elfogadta a személyi jövedelemadó-bevétel önkormányzatoknak szánt elosztásáról szóló törvény módosítását. Pozitív fejlemény, hogy nem vezetik be az ún. adómixet, vagyis az önkormányzatok forrásait nem fogják többlábúsítani.
Pozitív, mert az eredeti tervek alapján, az egyébként szakmailag indokolt művelet folyamán eltüntettek volna 240 millió eurót a helyi önkormányzatok büdzséjéből. A mézesmadzag abban az ígéretben rejlik, hogy jövőre a helyi önkormányzatok részesedése a személyi jövedelemadó bevételeiből (részadó) megnövekszik 6 százalékkal, eléri az 1263 millió eurót. Ha reálisan nézzük a gazdaság és az adóbevételek alakulását, óvatosságra kell inteni az önkormányzatokat a jövő évre tervezett bevételeik tekintetében. Ugyanis a törvénymódosítás lényeges pontja a következő: immár a személyi jövedelemadó bevételeinek csupán 65,4 százalékával fognak rendelkezni a helyi önkormányzatok, szemben az utóbbi hét évben alkalmazott 70,5 százalékkal. Ez biztos adat, világos csökkenés. A személyi jövedelemadó-bevételek jövő évi alakulása igencsak bizonytalan adat, homályos érték. – hívja fel a figyelmet Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke.
Sajtóközelményében kifejti: Azért is bizonytalan, mert a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának kimutatásai alapján a személyi jövedelemadó bevételéből származó részadó (ami a helyi önkormányzatok bevétele) addigi töretlen emelkedése 2009-ben megtorpant. 2009-ben az előző évhez képest lecsökkent annak összege 7 százalékkal, majd 2010-ben további 17 százalékkal. Mire alapozza optimizmusát a pénzügyminiszter a jövő év kilátásait illetően? A parlamenti képviselők lépre csalták a polgármestereket, a helyi önkormányzatokat. Abszolút értékben is csökkenhet a személyi jövedelemadó-bevétel, az abból származó relatív, százalékpontos részesedés pedig biztosan csökkenni fog. Duplán sérülhet az önkormányzatok érdeke.
A Magyar Koalíció Pártja értetlenül tekint az elfogadott törvénymódosításra azért is, mert amíg 2007 óta az állami költségvetés kiadásai a gazdasági válság ellenére éves szinten megemelkedtek 50 százalékkal, addig a településeknek visszajuttatott részadók stagnáltak, majd 2009-től lecsökkentek. Igazságtalan, részrehajló a közigazgatás pénzügyi hátterének alakítása, a kormány csupán a saját, az államigazgatás érdekeit tartja szem előtt, ellenben az önkormányzatok érdekeit a sárba tapossa. – áll Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke közleményében.
Felvidék.ma
