A világban egyre többen aggódnak azért, hogy az állami nyugdíjrendszer nem fog megfelelő életszínvonalat biztosítani a nyugdíjkorhatár elérése után. Nem kivétel Közép-kelet Európa, Magyarország és Szlovákia sem. Sokakban felmerül a kérdés, hogy milyen feltételekkel vehetnek igénybe magyar nyugdíjat azok közül, akik Szlovákiában élnek, és akik esetleg kettős állampolgárok.
Mi jogosít fel valakit a magyar nyugdíjra?
Magyar nyugdíjra nem csak magyar állampolgárok jogosultak, hanem mindenki, aki legalább egy évig munkaviszonnyal rendelkezett élete során az országban. Ez nemcsak Magyarországra, hanem az összes uniós országra igaz: ha egy évet dolgoztunk Németországban, Ausztriában, stb, onnan is várhatunk nyugdíjat.
A nyugdíj folyósítása akkor kezdődik el, amikor a folyósító ország nyugdíjkor határát elérjük. Szlovákiában a 2019-es alkotmánymódosítás garantálja, hogy 2030-tól legkésőbb 64 éves korban nyugdíjba lehet vonulni, míg nőknek minden gyerekük után fél évvel korábban. Magyarországon ezzel szemben az 1957 után születettek körében a nyugdíjkorhatár 65 év, nemtől függetlenül. Tehát, ha kétgyermekes anyaként elérjük a nyugdíjkor határát Szlovákiában, még 2 évet kell várnunk a magyarországi nyugdíjunk folyósítására.
Hogyan lehet nyugdíjat igényelni több országból?
Ez a folyamat szerencsére igen egyszerű (legalábbis számunkra). Ott kell beadni a kérelmet, ahol utoljára dolgoztunk vagy ott, ahol éppen élünk. Ezután az adott ország feladata az adatok begyűjtése. Természetesen minden fontos iratot (kiskönyv, vállalkozói jogviszonyt igazoló irat, stb.) be kell nyújtanunk.
De a nyugdíjadatokat több országból begyűjteni hosszú időbe telhet: érdemes tájékozódni, mindent beszerezni körülbelül fél évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt.
Milyen nyugdíjra számíthatunk a különböző országoktól?
Sajnos nincs kolbászból a kerítés: azért, mert ledolgoztunk valahol egy vagy két évet, még nem fogunk egy teljes nyugdíjat megkapni onnan is, és otthonról is. Kétféle számítás létezik a pontos összeg kiszámítására:
a) az átlagkereset és az adott ország szolgálati ideje alapján,
b) arányos nyugdíjrész (azaz milyen nyugdíjat kaptunk volna, ha egész életünkben a másik országban dolgoztunk volna).
Jó hír: mindkét számítás elvégzése után a számunkra előnyösebbel fognak számolni.
Elég nyugdíjunk lesz?
Legyen szó Szlovákiáról, Magyarországról, Németországról – és valószínűleg a világ összes országát említhetjük, valószínűtlen, hogy az állami nyugdíjjal ugyanazt az életszínvonalat fenn tudjuk majd tartani, amit előtte sikerült.
Érdemes tehát tenni saját magunkért. Megszámlálhatatlan különböző befektetési és megtakarítási forma létezik, és Magyarországon három speciális konstrukció létezik a nyugdíj-megtakarítások közül. Ezek a nyugdíjbiztosítás, a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) és az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP).
A nyugdíj-előtakarékossági számla
A nyugdíj-előtakarékossági számla azoknak lehet a legjobb megoldás, akik nagyon jól bánnak a különböző befektetési alapokkal, esetleg otthon vannak a tőzsdéken, nagyon jól átlátják a pénzügyi folyamatokat és szeretik mindezt csinálni: így hobbiból, proaktívan tudják menedzselni a saját pénzüket, különösebb külső segítség nélkül. Ez egy kisebbségnek (kb. az emberek 3-5%-a) lehet jó megoldás.
Önkéntes nyugdíjpénztár
Az önkéntes nyugdíjpénztár népszerű választás, mert az utóbbi időben magas hozamokat lehetett vele elérni, és itt általában 3-5 különböző befektetési alap csomagból választhatunk: alacsony, közepes és magas kockázatú. Egyes szakértők szerint a gyorsan változó világunkban ilyen kevés alap azonban nem feltétlenül elegendő, hogy minden lehetséges eseményre jól reagáljanak az alapok, így talán ez több kockázattal jár, mint elsőre tűnhet.
A nyugdíjbiztosítás
A nyugdíjbiztosítás egy életbiztosítás, amely egy befektetéssel van összekapcsolva, és amely mindig a nyugdíjkorhatár betöltésekor jár le (ez utóbbi igaz a másik két termékre is). Ilyen jellegű termékek már több száz éve léteznek a nagy biztosítócégek kínálatában, míg Magyarországon az utóbbi 30 évben találjuk meg őket, a rendszerváltás óta.
2014 óta pedig a nyugdíjbiztosítás (szintén az ÖNYP-vel és NYESZ-szel együtt) kiemelt kategória, mert adókedvezmény jár a megkötése után.
Milyen adóból és mennyi kedvezmény érhető el?
Mindhárom termékre elérhető 20%-os adótámogatás (visszaigénylés), a magyarországi személyi jövedelemadóból (SZJA). Ez azt jelenti, hogy ha Magyarországon alkalmazottak vagyunk, adunk ki lakást, vagyunk választott képviselők (önkormányzatban, egyesületben, alapítványban, stb.), SZJA-t fizetünk.
Ennek 20%-át visszaigényelhetjük, így az államkassza helyett hozzánk érkezik ez a pénz. Nem a bankszámlánkra, hanem a nyugdíj-megtakarításunkra, amely így tovább kamatozik, méghozzá kamatosan.
Nézzünk egy példát számokkal!
Ha havonta 25.000 Ft-ot (jelenlegi árfolyamon 69,59 eurót) meg tudunk spórolni, akkor ez a pénz 30.000 Ft-ot fog érni az adókedvezmény után. Ez egy hónapra kis különbségnek tűnik, de amikor nyugdíj-megtakarításon gondolkodunk, mindig hosszú távon kell számolnunk.
10 évre csak az adómegtakarításon 600.000 Ft-tal gyarapítjuk nyugdíjcélú megtakarításainkat, 15 év alatt 900.000 Ft-tal, 20 év alatt 1,2 millióval, 25 év alatt pedig 1,5 millió forinttal.
1,5 millió forintból (4175 euró) már jobban lehet gazdálkodni, de ha hozzávesszük a kamatos kamatokat, még szebb számokat találunk. Egy 6%-os hozamú nyugdíjbiztosítással számolva, amelynek teljes költsége 2%-os, a kamatos kamattal így alakulnak a számok:
– 600.000 Ft helyett 720.366 Ft,
– 900.000 Ft helyett 1.201.415 Ft,
– 1,2 millió Ft helyett 1.786.685 Ft,
– 1,5 millió Ft helyett 2.498.754 Ft-tal lesz vastagabb a pénztárcánk, vagyis személyes nyugdíjszámlánk.
Ha tehát Magyarországon dolgozunk, egy évtized alatt 720.000 Ft-nyi adót kaphatunk vissza egy egyszerű dokumentum kitöltésével, míg 25 év alatt közel 2,5 millió forintot. Szerintünk a döntés elég egyértelmű: miért hagynánk ezt a pénzt az államkasszában, ha minket is gazdagíthat?
Miért támogatná az állam ezeket a nyugdíj-megtakarításokat?
Az üzenet ugyanaz, amivel a cikkünk is kezdődött: az állam tudja, hogy képtelen a nyugdíjrendszerrel jó körülményeket biztosítani a nyugdíjba vonulóknak, így igyekszik az öngondoskodás folyamatát segíteni. Ha jobban belegondolunk, ez mindenkinek megéri: az állam olyan nyugdíjasokkal számolhat, amelyik jobban képes magát ellátni, míg a nyugdíjasok kevésbé szorulnak rá az államra.
Többféle nyugdíjbiztosítás is létezik?
Igen, több mint egy tucat pénzintézet kb. 80 különböző nyugdíjbiztosítást kínál. A termékek között óriási különbségek vannak: a nyugdíjkorhatár elérésével, megtakarítástól függően akár egy új autó ára is lehet a különbség a kézhez kapott összegekben!
Hogyan tudom összehasonlítani a különböző nyugdíjbiztosításokat?
A hosszadalmas megoldás az, hogy minden pénzintézetnél megpróbáljuk az összes terméket egyedül összehasonlítani. Szerencsére részben a törvényi keretekkel az állam segít nekünk ebben: a TKM (teljes költségmutató) jelzi a különböző nyugdíjbiztosítások teljes árát (nyitás, pénzbetét, kezelés, stb.). A legolcsóbb nyugdíjbiztosítás így könnyen megtalálható, ha eljutunk egy összehasonlító táblázathoz (például a linkre kattintva).
Mindig a legolcsóbb a legjobb?
Ha ugyanolyan minőségű termékekről van szó, az ár akár mindent eldönthet. De a nyugdíjbiztosítások terén nem erről van szó. Képzeljük el, hogy a TKM 1%-kal alacsonyabb X pénzintézetnél: nyilván ez tűnik a jobb megoldásnak.
De ha Y pénzintézet hozama 2%-kal magasabb lesz, akkor hiába 1%-kal drágább a költségeinek összessége, még mindig sokkal jobban járunk. Egy százalék is rengeteget számít, ezt ne feledjük!
Hogyan találhatom meg a legjobb ajánlatot?
Ha nem vagyunk szakértők a nyugdíjbiztosítások témájában, a legokosabb megoldás független szakértők felkeresése, akik a teljes piacot átlátják, és különböző pénzintézetek ajánlataihoz is hozzáférnek. És a legjobb rész? Ez nekünk semmibe sem kerül, mivel ezek a szakértők a biztosítók jutalékaiból élnek, amelyek törvényileg vannak szabályozva.
