A főiskolások és az egyetemisták továbbra is ellenzik a tandíj bevezetését, mely szerintük nem igazságos. Ezért a felsőoktatásban tanulók érdekképviseletének tagjai ma megbeszélést tartanak Ján Mikolaj (SNS) iskolaügyi miniszterrel és a parlamenti képviselőkkel. „Megpróbálunk hatni a miniszter úrra, hogy ezt a sok főiskolás és egyetemista számára nem kifizetődő helyzetet segítsen megoldani” – mondta el a HN számára Zuzana Luptáková, a felsőoktatásban tanulók képviselője. A főiskolások és egyetemisták elsősorban azt nehezményezik, hogy azoktól a nappali tagozatos diákoktól, akik a klasszikus 5-6 éves tanulmányi időt meghaladva folytatják tanulmányaikat, a felsőoktatási intézmény tandíjt kérhet, amelynek éves nagysága akár 44 ezer korona is lehet.
Mintegy száz érintett főiskolai hallgató már tüntetett a főiskolai törvény eme rendelkezése miatt a parlament előtt ez év áprilisában, és a jogászszakértők elemzései is azt mutatják, hogy a tandíj szedése az ilyen esetekben ellentétes az alkotmánnyal.
Az új főiskolai törvény egyes rendelkezései ellen szintén kritikát fogalmazott meg az SDKÚ-DS is. Egyik parlamenti képviselőjük, Tatiana Rosová már az Alkotmánybírósághoz is fordult jogorvoslatért, ill. a tandíjszedésre vonatkozó rész eltörléséért.
A rendes, tehát az 5-6 évet meghaladó tanulmányi idő túllépéséért szedett tandíj lehetőségét egyébként még 2002-ben, Milan Ftáčnik minisztersége alatt bevezették, de az eredeti rendelkezést a jelenlegi miniszter, Ján Mikolaj kiterjesztette azokra is, akik ugyan nem lépték túl a rendes tanulmányi időt, de egyszerre több felsőoktatási intézményben is tanulnak és összességében lépik túl a standard tanulmányi idő hosszát. Az érintett hallgatók ugyanakkor azzal védekeznek, hogy a rendelkezés csak 2007-ben lépett életbe, ők viszont tanulmányaik megkezdésekor még nem tudhatták, hogy a párhuzamos tanulmányok miatt pénzt kérhetnek tőlük.
HN, FelvidékMa
