Ezen a héten várható, hogy megszólal Jaroslav Izák környezetvédelmi miniszter, akinek a napkollektorokra folyósított támogatások miatt távoznia kell bársonyszékéből. Menesztését állítólag Robert Fico kormányfő Ján Slota nemzeti párti elnök egyetértésével jelentette be. Izák lehetséges utódjaként emlegetik Ján Slabýt, a parlament környezetvédelmi és mezőgazdasági bizottságának az elnökét, ő azonban cáfolja, hogy ilyen felkérést kapott volna. Sajtóértesülések szerint a miniszteri posztra Pavol Tehlár, a környezetvédelmi tárca minőségi főosztályának vezetője a legesélyesebb. A minisztériumban Slota bizalmasának tartják, olyan személynek, aki bármikor rányithatja az ajtót a pártelnökre. Jelenleg Tehlár felügyeli a hulladékgazdálkodást, a légszennyezési kvótákat és ő bírálja el a beruházások környezeti hatásait is. Vagyis: Tehlár a legfontosabb területek ura. És az általa meghozott döntések között is akadnak furcsák. A légszennyezési kvóták elosztása terén például, amelyért komoly harc folyik a vállalkozások között, hiszen Brüsszelben szabják meg, hogy egy-egy ország mennyi szén-dioxidot bocsáthat ki évente. A tárca 100 milliárd korona értékű kvótát osztott szét a 2008-2012-es időszakra. Néhány cég azonban sokkal magasabb kvótát kapott, mint amennyire ténylegesen szüksége van. A legbőkezűbb a rózsahegyi Mondi cellulóz- és papírgyárhoz volt a minisztérium. Ez a cég a dupláját kapta a tényleges szükségletének. Ha a mennyiséget a cég nem használja fel, eladhatja, amivel több százmilliós bevételre tehet szert. Többlet-kvótához jutott a privigyei bányavállalat, de a Szlovák Gázművek is. Az utóbbinál több elemző az alacsonyan tartott gázárak kompenzálására gyanakszik – éppen a felesleges kvóta eladhatósága miatt. 300 ezer tonnával több szén-dioxid kvótához jutott a Penta is gáz-gőz turbinái és a garamszentkereszti alumíniumkohó üzemeltetőjeként. Azt állítják – a Mondival együtt – hogy fejlesztéseik során szükségük lesz rá, ám a fejlesztések főleg környezetvédelmi beruházásokat jelentenek, tehát végső soron a kibocsátott légszennyezésnek csökkennie kell. Feltételezhető hát, hogy a kormány a tőzsdére vihető többlet-kvótán keresztül támogat egyes vállalkozásokat, illetve koalíció-közeli vállalkozókat. Érdemes megjegyezni, hogy a fel nem használt légszennyezési kvótát az állam is értékesíthetné, s akkor a bevétel az államkasszába kerülne, nem magánzsebekbe.
Miklós László, az MKP alelnöke, volt környezetvédelmi miniszter úgy véli, a döntések indoklása és hivatalos kommentára nélkül nehéz eldönteni, megalapozottan osztották-e el a szén-dioxid kvótákat. Amennyiben ugyanis a vállalkozások termelést bővítenek ,vagy turbinákat építenek, indokolt lehet a többlet. Miklós szerint arra sincs magyarázat, hogy míg korábban több mint 250 vállalkozás kapott kvótát, most miért csak 130 valahány. A túlzott emelkedés azt is takarhatja, hogy a cégek a felesleges kvótát a keleti piacokon akarják értékesíteni.
Pátria, gy
