A textilhulladék települések általi kötelező gyűjtése első évének tapasztalatai rámutattak a rendszer hiányosságaira. Ezek közé tartozik a megfelelő feldolgozókapacitás hiánya, a nem egyértelmű finanszírozás, valamint a még felhasználható és a kizárólag hulladéknak számító textíliák duális begyűjtésének hiánya. Rendszerszintű kiigazítások nélkül fennáll a veszély, hogy ez a megoldás nem eredményezi a remélt környezetvédelmi hatást, közölte aggályait a TASR hírügynökségnek nyilatkozva Juraj Kunák, a téma szakértője.
Kunák szerint az új, egyértelmű szabályozás, finanszírozás és infrastruktúra hiánya következtében főként a helyi önkormányzatokra hárul a felelősség, amelyek nem voltak felkészülve erre a feladatra. „A feladat ellátásához nem épült ki a szükséges rendszer. Az önkormányzatoknak kellene begyűjteniük a textilhulladékot, de senki sem határozta világosan, hogy a továbbiakban mit tegyenek vele, és ki fog ezért nekik fizetni” – mutatott rá Kunák.
A legnagyobb problémaként a textilhulladék gyűjtésének és feldolgozásának finanszírozását jelölte meg.
A díjazás tonnánként 50 és 250 euró között mozog, miközben a gyűjtőudvarokból származó textilhulladékok összegyűjtésének és feldolgozásának költségei elérhetik a tonnánkénti 460 eurót is. „Ezek a díjak fedeznék a textil gyűjtésének, szétválogatásának és feldolgozásának költségeit, és különösen a válogatásra és feldolgozásra fordított költségek várhatóan idén is emelkedni fognak” – jegyezte meg Kunák.
Továbbá rámutatott arra is, hogy a helyi önkormányzatok viselik a textil gyűjtésének és kezelésének költségeit, mely azonban gyakran a szemétégetőbe vagy hulladéklerakókba kerül.
„Szlovákiában is új jelenség van kialakulóban, a hagyományos hulladékkezelő társaságok a helyi önkormányzatoknak egy új, „olcsóbb” szelektív textil- és ruházati hulladékgyűjtést kínálnak, viszont az ilyen hulladék továbbra is osztályozás nélkül, egyenesen a hulladéklerakóban vagy az égetőben végzi” – mondta a szakértő. Hozzátette, ez ellentétes a körforgásos gazdaság céljaival és az európai irányelvekkel.
Kunák szerint a szlovákiai textilbegyűjtési és -feldolgozási rendszer sikere a lakosság egy részének közönyébe és felelőtlenségébe is ütközik, az is gyakori jelenség, hogy más típusú hulladékkal keverik a textilkonténerek tartalmát.
„Ehhez járul még a gyűjtőkonténerek megrongálása vagy kifosztása, ami az új jogszabály elfogadása után még gyakoribb jelenséggé vált” – magyarázta.
A megoldást a textilgyártók és -értékesítők kiterjesztett felelősségében látja, ami azt jelenti, hogy a gyűjtés finanszírozását az önkormányzatokról a textil piaci forgalmazóira hárítják át. A szakértő úgy véli, hogy a kiterjesztett felelősséget még idén be kellene vezetni Szlovákiában. A megvalósítás azonban még mindig lassú és nem egyértelmű. Szerinte továbbra sem dőlt el, hogy állami rendszerről vagy a felelősségvállalási szervezeteken keresztül megvalósuló piaci modellről lesz szó.
„Ha a rendszert nem állítjuk be, Szlovákia elszalasztja a lehetőséget saját textilhulladék-infrastruktúrájának kiépítésére, és továbbra is csak a hulladékégetésre és a kivitelre hagyatkozhat” – jelentette ki Kunák.
NZS/Felvidék.ma/Teraz.sk
