Az autonómia modelljeiről, azok megvalósulási folyamatairól és lehetőségeiről is beszélt Trócsányi László, Magyarország újonnan kinevezett igazságügyi minisztere azon a háromnapos tudományos konferencián, amely csütörtökön vette kezdetét a délvidéki Palicson. A rendezvényen ekkor még csak leendő miniszterként nyitóbeszédet tartó Trócsányi három modelljét vázolta fel egy államon belül a többségi nemzet és a kisebbségek együttélésének. A „legegyszerűbb” a teljesen elutasító verzió, ahol a kisebbséget teljes mértékben partvonalon kívülre helyezik, így azok részéről nem is marad más lehetőség, mint az országból való kiszakadás igénye. A második típus az, amelyben ugyan megvalósul a két csoport formális együttélése – vagyis léteznek papíron a kisebbségek jogai – azonban a valóságban problémák mutatkoznak. A harmadik modell – amit Trócsányi László befogadó modellnek nevez – az, ahol valóságos lehetősége van a dialógusnak, amely akár az önrendelkezéshez is elvezethet. „Mindez kultúra, tárgyalások és idő kérdése” – fogalmazott a jogtudós.
Trócsányi László a működő európai autonómiákat is megemlítette, kihangsúlyozva, hogy mindenütt az adott helyi történelmi hagyományokat és sajátosságokat figyelembe véve lehetett a működő modelleket kialakítani. Példaként a belgiumi német kisebbséget említette mint olyat, amelynek sok ponton hasonlóan alakult a sorsa, mint mondjuk a délvidéki magyarságé így akár mintául is szolgálhatna a jövőben. „Ez nem megy azonnal, ez egy hosszú folyamat, amelyben tudni kell, hogy mit akarunk elérni, hogyan akarjuk, kikkel akarjuk és kikkel kell tárgyalni. Lépésről lépésre kell haladni” – fogalmazott Trócsányi. Aki pedig kétségkívül jól ismeri az európai, különösen a belga modell működését, hiszen 2000 és 2004 között Magyarország brüsszeli nagykövete volt.
Az autonómiatörekvések vélt „veszélyeiről” szólva elmondta: az autonómiakövetelések egyáltalán nem egyenlőek az elszakadási törekvésekkel, hiszen az önrendelkezés soha nem valakivel szemben épül ki, hanem valakivel együttműködésben, és ez a lényege az egésznek. Hiszen az autonómia nem csak politikai, de legalább ennyire gazdasági kérdés is. Természetesen a fokozatos építkezés elvének megfelelően előbb az oktatás, kultúra területén célszerű kezdeni s a folyamat végső lépése a politikai autonómia.
Arról is beszélt, hogy az autonómia politikai és gazdasági kérdés is. „Aki autonómiát akar, az elkezdheti az oktatás és kultúra területén” – mondta, hozzáfűzve, hogy „nyelvében él a nemzet”. A második lépésben már lehetőség van bizonyos gazdasági folyamatokra, például a munkahelyteremtésre.
Trócsányi László jogtudós, ügyvéd 2014. június hatodikán lett Magyarország igazságügyi minisztere, miután átvette megbízólevelét Áder János köztársasági elnöktől. Az 58 éves szakember komoly diplomáciai és jogtudósi pályát tudhat maga mögött: volt belgiumi és párizsi nagykövet, a Velencei Bizottság tagja, egyetemi tanár, 2007 és 2010 között alkotmánybíró.
szd, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”46138,45812,45774,45685,45277,44509,44484″}
