A magyarországi szállodák és a többi szállástípus teljesítménye között egyre nagyobb az eltérés: a szállodák vendégforgalma országosan stabil maradt az idén a nyári szezonban, a magán- és egyéb szálláshelyeken viszont jelentős visszaesés történt – hívta fel a figyelmet Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) az MTI-nek küldött legfrissebb elemzésében.
Hozzátették, hogy a szállodák növekvő vendégszáma sem járt együtt a bevételi mutatók javulásával, így az összesített turisztikai adatok önmagukban nem adnak pontos képet az ágazat helyzetéről.
Augusztusban a vendégéjszakák megoszlását tekintve továbbra is meghatározó volt a szállodák szerepe, valamint a magán- és egyéb szálláshelyeké: előbbiek a forgalom 43, utóbbiak 36 százalékát tették ki.
Ez a két szálláshelytípus együttesen a hazai vendégéjszakák közel négyötödét adta, így teljesítményük érdemben befolyásolja az országos turisztikai statisztikák alakulását
– mutat rá az elemzés.
A nyár utolsó hónapjában közel 3 millió vendégéjszakát regisztráltak a magyarországi szállodákban, ez az előző évi szintnek felel meg.
Ezzel szemben az összes turisztikai szálláshely forgalma 7,3 millióról 6,9 millióra, 5,8 százalékkal csökkent. A különbség elsősorban a magán- és egyéb szálláshelyek teljesítményéből adódik: ebben a körben közel 12 százalékos visszaesést mértek.
A számok alapján tehát nem lehet általános turisztikai visszaesésről beszélni, a szállodák, illetve a magán- és egyéb szálláshelyek jelenleg jelentősen eltérő pályán mozognak
– értékelték.
A szállodák bevételét külön is vizsgálták.
Augusztusban az országos szobafoglaltság 71,4 százalékról 70,4 százalékra mérséklődött, miközben az átlagos szobaár 48 114 forintról 43 026 forintra, az egy kiadható szobára jutó szobaárbevétel pedig 34 362 forintról 30 270 forintra csökkent.
A szállodák tehát lényegében megtartották vendégforgalmukat, de ezt a forintban kimutatott bevételi mutatók jelentős romlása kísérte, a forint erősödése miatt
– írták.
Hozzátették, miközben euróban a szállodai árak emelkedtek, a forintban számított bruttó átlagár több mint 10 százalékkal csökkent. Az erősebb forint a jelentős részben euróban realizált bevételek átváltásán keresztül a szállodák eredményességére is kedvezőtlen hatással van az elemzés szerint.
Budapesten látványosan kettéválik a piac, a fővárosi szállodákban augusztusban 6,4 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma, a szobafoglaltság pedig elérte a 79,7 százalékot, közben az összes turisztikai szálláshely vendégéjszakáinak száma közel 7 százalékkal csökkent.
Ennek hátterében az elemzés szerint a magán- és egyéb szálláshelyek forgalmának 27 százalékos visszaesése áll.
A vendégforgalom ilyen mértékű csökkenésének hatása túlmutat a szálláshelypiacon, kevesebb vendég kevesebb költést jelenthet a vendéglátóhelyeken és más turisztikai szolgáltatóknál is.
Az adatok szerint június-augusztus között 3,1 százalékkal több, közel 8 millió vendégéjszakát töltöttek el a magyarországi szállodákban. Ezzel szemben a magán- és egyéb szálláshelyeken 9-10 százalékkal csökkent a vendégéjszakák száma. A szállodák országos foglaltsága 65,2 százalékról 66,7 százalékra javult.
A magasabb foglaltság mellett az átlag szobaár viszont 45 290 forintról 42 133 forintra, az egy kiadható szobára jutó szobaárbevétel pedig 29 517 forintról 28 116 forintra mérséklődött.
Az ország egyes térségei között ugyanakkor jelentősek az eltérések, több, a külföldi vendégforgalomra erősebben támaszkodó régióban és szállodában kedvezőtlenebb folyamatok láthatók.
Az első nyolc hónap is a szállodák növekedését mutatja az elemzés szerint, a magyarországi szállodák vendégéjszakáinak száma 16 millióról 16,7 millióra, 3,7 százalékkal nőtt.
Az országos szállodai foglaltság 57,1 százalékról 58,3 százalékra javult, miközben az átlagos szobaár 42 118 forintról 39 464 forintra, az egy kiadható szobára jutó szobaárbevétel pedig 24 063 forintról 23 018 forintra csökkent január-augusztusban.
Az MSZÉSZ szerint a következő időszak egyik legfontosabb feladata a turisztikai marketingaktivitás megerősítése.
A 2027-es év turisztikai teljesítménye szempontjából kiemelt, hogy Magyarország ismét erős, folyamatos és jól célzott marketinggel legyen jelen a nemzetközi piacokon – írták.
MTI/Felvidék.ma
