Életének 200. évfordulóján a felvidéki magyar közösségek rendezvényekkel, emléktábla-avatással, koszorúzással és előadásokkal tisztelegnek Mocsáry Lajos emléke előtt. A 19. századi magyar politikus öröksége ma is fontos kérdésekre irányítja a figyelmet: a nemzetiségek együttélésére, az egyenjogúságra és a kölcsönös tiszteletre.
Vannak történelmi személyiségek, akiknek gondolatai messze túlélik saját korukat. Mocsáry Lajos ilyen ember volt. A 19. század második felének politikai küzdelmei közepette olyan elvek mellett állt ki, amelyek akkor sokak számára kényelmetlennek, sőt elfogadhatatlannak tűntek, napjainkban azonban Közép-Európa népei számára is fontos útmutatást kínálnak.
Mocsáry Lajos 1826. október 26-án született, és 1916. január 7-én hunyt el. Születésének 200. évfordulója, valamint halálának 110. évfordulója különös alkalmat teremt arra, hogy ismét felidézzük életútját, politikai hitvallását és máig érvényes üzenetét.
A „fehér holló”, aki a nemzetiségek jogaiért emelt szót
Mocsáry országgyűlési képviselőként és politikai közíróként a nemzetiségi kérdés egyik legkövetkezetesebb magyar képviselője volt. Abban az időszakban, amikor a nacionalizmus és az egységes nemzetállam eszméje egyre meghatározóbbá vált, ő arra figyelmeztetett, hogy a nem magyar nemzetiségek jogainak korlátozása és a magyarosító törekvések nem szolgálják sem az ország, sem az együtt élő népek hosszú távú érdekeit.
A kölcsönös megértés, a nemzetiségi egyenjogúság és a tolerancia mellett érvelt. Úgy vélte, hogy a különböző nyelvű és kultúrájú közösségek békés együttélésének nem az egyik fél akaratának a másikra kényszerítésén, hanem a jogok kölcsönös elismerésén kell alapulnia.
A dualizmus korának nemzetiségi politikusai a román corbul alb, illetve a szlovák biely havran, vagyis a „fehér holló” névvel illették. Ezzel azt a ritka jelenséget ismerték el benne, hogy magyar politikusként következetesen kiállt a nem magyar népek jogaiért is. Miközben a nemzetiségi sajtóban tisztelettel írtak róla, számos magyar politikustársa „politikai Kasszandraként” tekintett rá, aki figyelmeztetéseivel a többségi politika számára kellemetlen igazságokra mutatott rá.
Mocsáry politikai pályája végül háttérbe szorult. A magyar közéletben egyre kevesebb teret kapott, halála után pedig öröksége a magyar és a környező országok történetírásában egyaránt méltatlanul kevés figyelmet kapott. Pedig gondolatai ma is arra emlékeztetnek, hogy a nemzetiségi kérdések megoldását nem a szembenállás, hanem a párbeszéd és a kölcsönös jogtisztelet segítheti.
Egy életmű, amely a jelenhez is szól
Mocsáry Lajosra gyakran úgy tekintenek, mint olyan politikusra, aki előre látta a történelmi Magyarország felbomlását. Örökségének jelentősége azonban nem pusztán abban rejlik, hogy felismerte a korabeli nemzetiségi politika veszélyeit. Legalább ilyen fontos az az elvi következetesség, amellyel a többség és a kisebbségek közötti békés együttélés lehetőségét kereste.
Üzenete ma is megszívlelendő: a tartós béke nem a különbségek eltüntetéséből, hanem azok elfogadásából és a közös szabályok tiszteletéből születhet meg. Ez a gondolat különösen fontos Közép-Európában, ahol a népek, nyelvek és kultúrák történelme évszázadok óta szorosan összefonódik.
Mocsáry példája arra is figyelmeztet, hogy a kisebbségi jogok védelme nem kizárólag a kisebbségek ügye. A többségi társadalom felelőssége és érdeke is, hogy az országában élő közösségek biztonságban, méltóságban és saját identitásukat megőrizve élhessenek. A békés együttéléshez ugyanis nem elegendő a konfliktusok elkerülése: szükség van a másik fél szempontjainak megértésére és az igazságos megoldások keresésére is.
Emlékezés a szülőföldön
Mocsáry Lajos emléke különösen fontos azon a vidéken, amelyhez születése és családi öröksége kötötte. Szülőháza Kurtányban, Losonc és Fülek között található. Az egykor szebb napokat látott, ma magántulajdonban lévő, leromlott állapotú kúria előtt egyszerű andezit emlékmű őrzi a politikus emlékét.
Az emlékmű felállítását néhai Böszörményi István, a füleki gimnázium tanára és nógrádi helytörténész kezdeményezte. A Csemadok Losonci Járási Bizottsága 1986-ban, Mocsáry születésének 160. évfordulóján állíttatta fel az emléket.
Négy évtizeddel később ismét közösségi alkalom teremt lehetőséget arra, hogy a helyiek felelevenítsék a kezdeményezés történetét, és kifejezzék tiszteletüket a politikus előtt.
A Csemadok Fülekkovácsi Alapszervezete október 17-én tartotta meg idei Mocsáry Lajos-emléknapját. A politikus születésének 200. évfordulója alkalmából új emléktáblát avattak Fülekkovácsiban, majd Kurtányban megemlékeztek az emlékmű negyven évvel ezelőtti felállításáról, és koszorút helyeztek el előtte. A napot az Akusztik Quartet koncertje zárta. A rendezvény a helyi közösség összefogásának és a történelmi emlékezet továbbadásának szép példája volt.
A Csemadok Losonci Alapszervezete október 22-én emlékezett meg Mocsáry Lajosról, amikor is Puntigán József tartott előadást életéről és munkásságáról. A résztvevők megismerhették a 19. század jelentős személyiségének életútját és szellemi örökségét. Október 26-án Losoncon, a Kármán József Alapiskolában újra Mocsáry Lajos került a figyelem középpontjába. Az iskola nyolcadik és kilencedik osztályos tanulói Pulen Csilla előadásán ismerkedhettek meg közelebbről a politikus életével és munkásságával.
Ugyanezen a napon Füleken, a Mocsáry utcában is megemlékeztek róla, tisztelegve a nevét viselő Mocsáry Lajos Alapiskola névadója előtt.
Az új emléktábla elhelyezése Bolla Károly, az iskola egykori igazgatójának kezdeményezésére valósult meg.
A kezdeményezés jelképes üzenete, hogy a történelmi örökség nem csupán a múlt része, hanem a következő nemzedékek számára is továbbadandó érték.
Előadás Kassán, kiállítás Losoncon
Az emlékév eseményei október végén is folytatódnak. Október 27-én, kedden 17 órától Kassán, a MaJel Rovás Központban, az Erzsébet utca 42. szám alatt szintén Pulen Csilla tart előadást Mocsáry Lajos élete és nemzetiségpolitikai öröksége címmel.
Az előadás nemcsak a politikus életútját, országgyűlési tevékenységét és közírói munkásságát mutatja be, hanem arra is keresi a választ, mit üzenhet nekünk ma ez a következetes, sokszor magányos politikai kiállás. Mocsáry gondolkodásának középpontjában a nemzetiségek közötti békés együttélés, a jogegyenlőség és a kölcsönös megbékélés lehetősége állt. Ezek az elvek a mai közép-európai társadalmakban is fontos támpontot jelenthetnek a többségi és kisebbségi közösségek közötti párbeszédhez.
Október 29-én, csütörtökön 16.30-kor Losoncon, a Nógrádi Múzeum és Galériában – Kubínyi tér 38/3 – kiállítás nyílik Mocsáry Lajos emlékére. A tárlat 2026. november 15-ig látogatható. A kiállítás címe: Mocsáry Lajos (1826–1916) – A nemzetiségi politika fehér hollója a dualizmus korában. Kurátora Pulen Csilla.
A kiállítás és az előadás egyaránt lehetőséget teremt arra, hogy a nagyközönség közelebbről megismerje a politikus életművét, és újragondolja annak jelentőségét a mai társadalmi viszonyok között.
A kurtányi emlékmű, a fülekkovácsi emléktábla, a füleki megemlékezés, a losonci diákoknak tartott előadás, valamint a kassai és losonci rendezvények mind ugyanarra hívják fel a figyelmet: a múlt értékei csak akkor maradnak élők, ha megismerjük, megértjük és továbbadjuk őket.
Forrás a szervezők FB-oldalai; HE/Felvidék.ma
