A magyarországi Cigány Tudományos és Művészeti Társaságot Rostás Farkas György József Attila-díjas cigány költő, 1990 decemberében alapította, és az ő neve fémjelzi az azóta minden évben megszervezett tudományos konferenciát, és a Kethano Drom – Közös Út című folyóiratot.
Február 26-28 között a budapesti Benczúr hotelben ünnepi eseményre gyülekeztek cigányok és nem cigányok: a XXV. jubileumi nemzetközi tudományos konferenciára, amelyet neves vendégek, védnökök köszöntöttek: Beer Miklós váci megyéspüspök, Habsburg Mihály főherceg, Tőkés László európai parlamenti képviselő, református püspök, dr. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Duray Miklós felvidéki politikus, a Szövetség a Közös Célokért elnöke.
A magyar és a cigány himnusz után Gergely Dezső rashaj, lelki vezető, a Budapesti Cigány Misszió vezetője cigány köszöntéssel fordult a közönséghez, majd megszentelte „az áldott magyar haza” zászlaját és a biblikus eredetű szimbólumot, a vörös kerék körül 12 csillagot ábrázoló cigány zászlót.
Rostás Farkas György, a CTMT elnöke okkal büszke arra, hogy barátai, testvérei közt tarthat számon neves magyar közéleti személyiségeket, akik most is, mint a 25 év alatt sokszor, örömmel fogadták el a társaság meghívását. Megemlékezett azokról is, akik negyedszázada, a konferencia-sorozat első állomásain, a Kethano Drom – Közös Út folyóirat indulásakor segítették őt, és már nem lehetnek köztünk, ezért emléküket egy kis oltáron elhelyezett képekkel, gyertyával idézte meg: Antall József, Szabad György, Gyurkovics Tibor, Bánffy György emléke előtt egy perces néma főhajtással tisztelegtek a konferencia résztvevői.
Rostás Farkas György ünnepi beszédében Beer Miklós váci megyéspüspök 2014 szeptemberében, a cigányság helyzetére figyelmeztető, nagy visszhangot kiváltott püspöki körlevelére utalva arra figyelmeztetett: Jézustól ered, hogy mindannyian testvérek vagyunk és Krisztus követőiként mindenki felelős mindenkiért. Nemzeti összefogást sürgetett Magyarországon, és kihangsúlyozta, hogy az összeölelkezésben számolni kell a cigánysággal, amely népcsoport nem csak Magyarország, hanem egész Európa legnagyobb létszámú kisebbsége. Hiteles példaképekre, templomra, papokra, iskolákra, tanárokra van szüksége a cigányságnak. A 25 évvel ezelőtt alapított CTMT a cigány kultúra, a hagyományok, a tűz őrzését tartja szem előtt, mert a cigány ősök öröksége erre kötelez, mondta Rostás Farkas György elnök.
A konferencián felszólalt Szirmai István, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárságának szakmai főtanácsadója, aki elismeréssel szólt a CTMT kitartó, szívós munkájáról, hiszen – mint mondta – sok szervezet alakul, aztán eltűnik. Azt hiányolta, hogy a roma közösség vezetői közt kevés a fiatal, akiket pedig ilyen konferenciákon kellene okítani. Végül köszönetet mondott, hogy ilyen rangos védnökök, „szellemi elöljáróink” előtt köszönthette a konferenciát.
Beer Miklós a cigányság a közös út keresésére Ferenc pápa és Kirill moszkvai pátriárka havannai találkozóját hozta fel példaként, ami történelmi találkozó volt, hiszen ezer év után találták meg az egymáshoz vezető utat. Másik példa szerinte a református és a katolikus egyház kölcsönös kapcsolatának alakulása. „Ne azt üzengessük a jövőre 500 éves református egyháznak, hogy gyertek vissza Rómába, hanem keressük a közös utat”- mondta a váci megyés püspök. Találkozási pontot kell keresni, hogy együtt mehessünk tovább, mondta a magyar társadalom és a cigányság kapcsolatára térve. Mindannyian az Úristen képmására, embernek születtünk, hittel és alázattal kell elfogadnunk, hogy nem az egyformaság, hanem a sokféleség egysége az emberiség legnagyobb értéke, véli a püspök.
A napjainkban családjával Budapesten élő Habsburg Mihály főherceg, József nádor ükunokája is testvéri szeretettel köszöntötte Rostás Farkas Györgyöt, a két püspököt és minden jelenlevőt. A negyedszázados jubileum mellé, melyet a CTMT ünnepel, további évfordulókat sorolt: 220 éve avatták József főherceget Magyarország nádorává, és százhúsz éve, 1896-ban adta ki a MTA József Károly főherceg cigány nyelvkönyvét, ő írta az első cigány szótárat is.
A Habsburg család és a cigányság közti barátság minden vihart átélt, a gyermekeink és unokáink is tudják, hogy ennek a kapcsolatnak mély gyökere van – mondta Mihály főherceg a konferencián, amelyre felségével és Kinga nővérével érkezett. Rámutatott arra is, hogy a cigányságban a családnak ma is nagy értéke van, nyugaton pedig veszélyben van a társadalomnak ez a fontos intézménye. A „szeretett” alcsúti kastély szomorú állapotára is felhívta a figyelmet, kérte az EMMI illetékesét, tolmácsolja a minisztériumban a kérést, hogy legalább a kastély homlokzatának megmentésére fordítson a kulturális tárca figyelmet.
„Kegyelem néktek és békesség Istentől!” – E szavakkal szólította meg Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő a konferenciát. Majd visszautalva Gergely Dezső szolgatestvére zászlóáldására, egy képeslapot mutatott fel, amely a nagyváradi képviselői irodája erkélyén kitűzött 4 zászlót ábrázolja: Lyukas magyar zászló és lyukas román zászló, amelyet az 1989-es forradalom idején használtak Romániában, utalva az 56-os magyarországi eseményekre, a székely zászló és a partiumi zászló. Alkalmi beszédében párhuzamot vont a határon túli magyarság szerveződései, törekvései és a cigányság önszerveződésének mozzanatai között. Az erdélyi magyar sors és a közép-kelet-európai cigányság közti szoros kapcsolatra jellemző a marosvásárhelyi pogrom idején a marosszentkirályi cigányok szájából hangzott a sokat idézett mondat: Ne féljetek, magyarok, itt jönnek a cigányok. Nagyra értékelte az együttműködést, mely püspöksége idején alakult ki Nagyvárad és a CTMT között – elsősorban a váradi Cigánymissziós Központ és annak vezetője, Nagy Barna József közreműködésével.
Az Európai Unió éppen a magyar elnökség idején fogadta el az Európai Roma Stratégiát, majd 2012-ben nagy sikerrel szerveztek roma konferenciát Brüsszelben, emelte ki a sok közös program közül Tőkés László, és hozzátette, a roma stratégia megvalósítása még várat magára.
Dr. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke a konferencián bejelentette, hogy az Európai Parlament befogadta az erdélyi magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása ügyében benyújtott petíciót, amit Tőkés Lászlóval közösen készítettek elő. A több százezer magyar anyanyelvű cigányságnak értelmiségre, vezetőkre van szüksége, hangsúlyozta, mert ma pásztor nélküli nyájnak tűnik a cigányság a magyar társadalomban.
Duray Miklós felvidéki politikus, közíró a szervezet megalakulása óta eltelt 25 évről mondta, hogy visszatekintve csak egy szempillantás, ami tanulásra ad lehetőséget, az előttünk álló időt azonban nem látjuk, az előretekintés tervezést jelent. Az utóbbi időben az országos cigány önkormányzat körüli problémáktól hangos a sajtó, az a benyomása, hogy az elmúlt 20 év cigánypolitikája csődöt mondott, a tisztességes szándékok ellenére. Ennek az az oka, hogy nem jó szerkezetet választottak ki a cigányság életének megváltoztatására. Jobbítás helyett a cigány közösségek szétverésére került sor. Minden közösségre igaz, hogy a társadalmi szerkezetét meg kell óvni.
Illeszkedésre kell törekedni, nem beilleszkedésre és nem integrálásra, mert az is asszimilációhoz vezet, mondta Duray Miklós, és így összegezte mondanivalóját: Önszerveződésre, egyesületekre, kormányra, pártokra szükség van a cigány közösség felemeléséhez, de pártpolitikát nem szabad belevinni, a kormánypolitikát pedig a közösség igényeihez, elvárásaihoz kell igazítani. Minden közösség esetében a saját feltételeinek megfelelő önkormányzatiságra kell törekedni.
A védnökök köszöntői után szakmai előadásokat hallhatott a közönség, felszólalt többek közt Kulin Ferenc irodalomtörténész, aki az első szabadon választott parlamentben, mint a kulturális bizottság elnöke, később a köztársasági elnöki hivatalban foglalkozott a cigányság problémáival.
Roszivall László professzor arról az erőfeszítésről beszélt, amit az orvosképzés terén fejtenek ki a Pécsi Egyetemen, arra törekednek, hogy ösztöndíjjal segítsék a cigány fiataloknak az orvosi képzésbe való bevonzását.
Daróczi Ágnes újságíró, etnológus nagyra értékelte, hogy a CTMT megjelenteti immár 25 éve az egyetlen roma folyóiratot, és súlyos gondnak tartja, hogy a cigányságnak nincsenek intézményei. A szegénységet, a rasszizmust és a kényszerasszimilációt nem lehet cigányügyként kezelni, ez az egész ország társadalmi betegsége, figyelmeztetett.
Báthory János szociológus, néprajzkutató a nemzetiségi identitás és a többségi társadalom kapcsolatáról adott elő.
Ruva Farkas Pál szociológus, író, aki örömmel mutatta a Cigány Írószövetség folyóiratának első számát, amely Dikhes – Látod címmel jelent meg. Ifjabb Rostás Farkas György a Roma Szeretetszolgálat működését mutatta be.
Felvidékről jelen volt dr. Ravasz József, a Dunaszerdahelyi Romológiai Kutató Intézet igazgatója, aki elmondta, hogy elkészült a Szlovákiai magyar ajkú romák felzárkóztatásának nemzettársi stratégiája. A konferencia idején vele készített beszélgetés ITT>> olvasható.
A konferencia moderátorai dr. Papp János egyetemi tanár, a romani nyelv oktatásának szakértője és Dobos Marienne író voltak.
Pogány Erzsébet, Felvidék.ma
A konferencia képei alább megtekinthetőek:
