Tizennégy év kihagyás után új verseskötettel jelentkezik a József Attila−díjas Tóth László. Ez idő alatt több válogatott verseskötete is napvilágot látott (Harangzúgásban, avagy A hús bohóca, 1995; Ötven tükör, 1999; ˇAtváltozás, avagy Az „itt” és az „ott”, 2003), s a középső éppen kiadónknál, de új verseskönyve az 1994−es Hármaskönyv óta nem. A Kötélen, avagy Amint az ég… ez idő alatt született verseit tartalmazza (közülük néhány már időközbeni válogatott köteteibe is bekerült). Ily módon kötetünk egyszerre a kötődés és az elszakadás dokumentuma is, a folytatásé és az útváltásé, a továbblépésé. Míg korábbi opusaiban költőnk nevezetes Istentelen színjáték című, nagy visszhangot kiváltott verseskönyv−trilógiájának a regiszterei – egyfelől a groteszk, a szatirikus ihletettség, az ironikus rálátás, másfelől a meghitt, lírai hangulatok, az elégiába hajló tűnődések, a csendes önreflexiók – szólnak tovább, költészetének újabb iránya – mindezek megtartása mellett – inkább nyelvfilozófiai, nyelvkritikai ihletettségű.
Lilium Aurum
