Rodosz a negyedik legnagyobb és a legkeletibb görög sziget az Égei- és Földközi-tenger határvonalánál. Kis-Ázsiától mindössze 20 km választja el. Partvonala több mint 200 km hosszú, a nyugati partot szürke homokos, kavicsos strandok a jellemzik, a keleti parton homokos öblök találhatók a mészkősziklák karéjában.
Rodosz Afrika északi részével azonos szélességi fokon helyezkedik el, tehát a nyarak forrók és szárazak, a telek pedig a mediterrán jellegnek megfelelően enyhék, a tavasz és az ősz rövid. A tengervíz hőmérséklete júniusban éri el a 21 fokot, augusztusban van a maximumon, átlagosan 25 fokkal, és még októberben is 23 fokos a víz. A sziget belseje dombos, változatos. A legmagasabb hegycsúcs az 1215 m-es kopár Atávirosz-hegy. Állandó folyói nincsenek, néhány forrásból kis patakok folydogálnak, ám a téli esős évszakban a kiszáradt folyómedrek megtelnek vízzel. Erdőtakaróját elveszítette, kopár, illetve cserjés területek váltakoznak rajta megművelt vidékekkel és a kevés megmaradt vagy újratelepített erdővel. Ennek ellenére a cserjékkel borított hegyoldalak, sovány talajok még ma is sok a növényvilág megannyi kincsét rejtik. A kis területű síkságokon főleg citrusféléket, szőlőt, egyéb gyümölcsöket termesztenek.
Az ókorban a föníciaiak kereskedelmi telepeket és templomokat építettek a szigeten. Az i. e. 16. században a minószi civilizáció befolyása alá került, Krétáról érkezett telepesek alapították az első három várost: Jalüszoszt, Kameiroszt és Lindoszt. A minószi civilizáció hanyatlása után, i. e. 1450 körül a mükénéi kultúrát képviselő akhájok foglalták el a szigetet. Homérosz szerint Rodosz kilenc hajóval járult hozzá az akhájok későbbi trójai háborújához. A görög dórok i. e. 11. században érkeztek észak felől, és hamarosan Rodoszt is megszállták. Az itteni három település irányítását is átvették, és azokat az i. e. 8. században Kosszal, valamint a kis-ázsiai partokon lévő városaikkal egyesítve szövetséget hoztak létre.
1306-tól egészen 1522-ig a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend (johanniták) kormányozta a szigetet (ebből a korból származik a Nagymesteri palota), amikor is a török seregek elfoglalták és megkezdődött a 390 éves török uralom ideje. Ezt követően olasz majd német megszállás következett, és a második háború után ismét Görögországhoz csatolták. Fővárosa, a sziget nevével azonos Rodosz, 2 400 éve a városállamok megrendelésére, tervezetten épült.
Kréta mellett Rodosz a második legfontosabb turisztikai központ Görögországon belül.
A szezon májustól októberig tart. Kiváló strandokkal, megfelelő szolgáltatásokkal, szórakozási lehetőségekkel. A Solvex utazási iroda Mária nevű kliense többek között visszajelzésében azt írja, csodálatos volt a nyaralása Rodoszon, a Hotel Princess Florában. „A szálloda és a személyzet is kiváló, a tengerparti strand gyönyörű, az ételek finomak”. Hozzáteszi, Rodosz valóban biztonságos hely, ahogy a katalógusokban is feltüntetik, a strandokon valóban őrizetlenül lehet hagyni a személyes dolgokat, senki nem nyúl hozzájuk. Ha mégis eltűnik valami, biztos hogy külföldi az elkövető.
BA, Felvidék.ma
