Az ünnepélyes tanévnyitóval országszerte elkezdődött az 2014/15-ös tanév. Mintegy negyvenezer felvidéki magyar tanuló ül vissza az iskolapadba. Az első osztályban csaknem 3550 tanuló kezdi meg a tanulmányait.
Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség elnöke a Felvidék.ma-nak elmondta, a most kezdődő iskolaévben ugyanannyi gyermeket írattak magyar iskolába, mint az előző évben. Hozzátette, a Felvidéken 263 magyar alapiskolában több mint 30 000 tanuló, a 26 gimnáziumban mintegy 3800, a 41 szakközépiskolában pedig közel 6600 diák folytatja tanulmányait az idei tanévben.
„Az iskolakezdésre rányomja a bélyegét a 2013 decemberében elfogadott törvénymódosítás, mely a kisiskolákat érinti, ám ez csak a 2015/16-os tanévre érvényes. Úgy néz ki, ez az iskolaév az utolsó nyugodt tanévkezdés nagyobb aggályoktól mentesen” – fogalmazott. Azért nem indul problémamentesen az évkezdés. Általános probléma a tankönyvhiány, szeptember 2-ára sok tanintézménybe nem jutottak el a megrendelt taneszközök. Az iskolakezdést követően folyamatosan érkeznek a tankönyvek, hangsúlyozta Jókai. Mindamellett az iskolai dokumentációban a nyomtatványok hiánya tapasztalható, fűzte hozzá. Átmenetileg pótnyomtatványokon vezetik a dokumentációt, ez többletterhet jelent a pedagógusok részére, mivel mindent majd át kell másolniuk.
A közoktatási törvény változásával kapcsolatban Jókai Tibor megjegyezte, az előző tanévhez képest lényeges törvényi változás nem történt. Az oktatási minisztérium több törvénymódosítási indítványt készít elő. E módosítási javaslatok jelenleg véleményezési stádiumban vannak. A szaktárca az SZMPSZ-et is felkérte a véleményezésre. Mint megtudtuk, a szövetséget Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója képviselte a megbeszéléseken.
Az elkezdődött tanévben a törvénymódosítási javaslat értelmében folytatódik az elektronikus tesztelés beindítása, ebben a magyar oktatási intézmények ötödikes és kilencedikes tanulói is részt vesznek. Életbe lép az érdemjegyek átlagának a szigorú figyelembe vétele a gimnáziumi és szakközépiskolai jelentkezés esetén, sorolta az új apróbb változásokat az elnök. A normatív támogatás rendszere szintén változatlan lesz, megmarad az utazási hozzájárulás. Jókai Tibor mint újdonságot említette a sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás esetén járó állami támogatás növelését. A kibővített pénzügyi keretnek köszönhetően a pedagógus munkáját segítő több asszisztenst tudnak alkalmazni az iskolák.
Arra a kérdésünkre, hogy mit vár az új tanévtől, Jókai Tibor a következőket mondta: „a jövőre bezárásra ítéltetett iskolák helyzetére helyi szinten okos, megnyugtató megoldások születnek. Az oktatási szakembereknek, az önkormányzatoknak, a szülőknek, a civil szervezeteknek kell összefogni, és ésszerű megoldásokat kell találniuk. Ez lesz az idei év legnagyobb kihívása.” Jelezte, a törvénymódosítás értelmében mintegy hetven iskolát érint a bezárás, köztük több a teljes szervezettségű intézmény is. A normatív támogatás javasolt változtatását felmenő rendszerben hajtanák végre, így ez nem jelentené a közel hetven magyar iskola azonnali bezárását, véli az elnök. „A jövő fogja megmutatni, hogy hol milyen lehetőségekkel tudnak élni az önkormányzatok az iskola megtartása érdekében” – mondta végezetül.
Révész Angelika, az Ipolysági Városi Hivatal Tanügyi Hivatalának vezetője a Felvidék.ma kérdésére elmondta, a közoktatásban a finanszírozás kérdése az egyik legnagyobb probléma az ipolysági körzetben is . „Az iskolák racionalizációs tervekkel próbálják a költségeikből a maximumot kihozni. A keretekhez képest fokozatosan korszerűsítjük az épületeinket” – tájékoztatott bennünket a hivatalvezető. A régióban megfigyelhető a gyereklétszám folyamatos csökkenése, ezzel párhuzamosan a roma kisebbség növekedése, oktatásának a problémája szintén folyamatosan gyarapszik.
A régióban 11 alapiskola található, ebből csupán öt a nagyobb létszámú, teljes szervezettségű intézmény. A tervezett törvénymódosítással kapcsolatban kifejtette: a kisiskolák megszűnése esetén az iskolabuszok rendszerével hatékonyabbá válna a közlekedés a központi tanintézmény felé. Szakmai és gazdasági szempontok alapján elképzelhetőnek tartja az anyaintézmény szerepét, ide járnának a kisiskolák tanulói is. Mint megemlítette, az állami költségvetés mellett pályázati támogatásokból próbálják a régióbeli iskolaépületeket, valamint az oktatási eszközöket felújítani.
A most kezdődő tíz hónapos tanévben 25 nap szünet vár a tanulókra. Elsőként október 30. és november 3. között, az őszi szünetben pihenhetik ki magukat. Majd a következő hosszabb szünet karácsonykor vár rájuk, december 20. és január 8. közöttt. Atanulók január 30-án kapják meg a féléves bizonyítványukat, ezt követően megyénként változóan február 16. és március 8. között vár rájuk a tavaszi szünet, április eleje pedig a húsvéti pihenés ideje lesz. A következő nyári szünet 2015. július 1-jével kezdődik.
Pásztor Péter, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”48280,48221,48152,42985,43041,47295,45694″}
