Idén emlékezünk Széchenyi István születésének 225. évfordulójára. Így a Nagycenki Önkormányzat, az Országos Széchenyi Kör, a Széchenyi Társaság és a Széchenyi Alap megalapította a Széchenyi Emlékbizottságot. Ez még tavaly áprilisban felhívást bocsátott ki, mely a Legnagyobb Magyar szellemiségének terjesztését kívánja szolgálni, közösségi megemlékezéseket és vetélkedők megtartását óhajtja.
Dr.Tóth József, a Széchenyi Társaság elnöke és dr. Rubovszky András, a szervezet főtitkára a kassai Kazinczy Napok keretében részt vettek a Szövetség a Közös Célokért Egyesület (SZAKC) tavaly november 7-én tartott közgyűlésén. Ennek a szervezetnek a Széchenyi Társaság az egyetlen magyarországi tagja. Rubovszky főtitkár ismertette a Széchenyi Emlékév programját.
A Széchenyi Emlékév ünnepélyes megnyitóját január 2-án tartották Nagycenken. A mauzóleumi koszorúzás után, a Szent István-plébániatemplomban ünnepi főpapi szentmisét celebráltak. A mise keretében áttekintették Széchenyi István életművét. Ha Isten velünk, ki ellenünk? – Bethlen Gábor kedvenc jelmondata is volt. Firtl Mátyás országgyűlési képviselő arról tájékoztatta a megemlékezőket, hogy sor kerül a Szent István-templom felújítására, a kormányzat erős szándéka, hogy a nagycenki Széchenyi-kastélyt méltó fényben ragyogó nemzeti zarándokhellyé tegye. Ebből az alkalomból ismertették a Széchenyi Emlékbizottság munkáját és a tervezés alatt álló programokat.
Kolár Péter, a Csemadok Kassai Városi Választmánya elnöke, a Magyar Kultúra és Történelem Napja ünnepsége alkalmából bejelentette, az általa vezetett szervezet csatlakozik a Magyarországon meghirdetett Széchenyi Évhez. Az idei esztendő folyamán majd többször találkozunk Széchenyi nevével. Egyrészt arra gondoltak, hogy egy egynapos Széchenyi-konferenciát rendeznek azzal kapcsolatosan, hogy Kassa milyen szerepet játszott a Legnagyobb Magyar életében és munkásságában. Kollár ezzel kapcsolatosan kifejtette, miután Széchenyi 1830-ban közreadta a Hitel c. művét, amely a korabeli Magyarország egyik legkomolyabb, első sorban közgazdasági jellegű műve volt. Azt a Kassán élő Dessewffy József komoly kritikával illette A „Hitel” című munka taglaltja nevű kötetében. A kritikus abból indult ki, Széchenyi részéről naivitás elképzelni azt, hogy a gazdaságilag és politikailag elmaradott ország utolérheti a nyugat-európai fejlett államokat. Vitapartnere ezzel szemben úgy gondolta, hogy ez reális célkitűzés és 1831-ben megjelentette a Világ, vagyis felvilágosító töredékek némi hiba s előítélet eligazítására c. munkáját, ahol kifejti véleményét. Így kijelenthetjük, hogy egy kassai polgár katalizátor szerepét vállalta Széchenyi István tevékenységében.
Az ősszel sorra kerülő Kazinczy Napok keretében szintén foglalkozni kívánnak a Legnagyobb Magyar személyével és munkásságával – nyilatkozta portálunknak Kolár Péter.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
