Ipolyság szellemisége és irodalmi lenyomata került a figyelem középpontjába az Ipoly Menti Találkozások közéleti-kulturális eseményfolyamon. A május 25. és május 29. között megvalósult rendezvény gazdag programkínálattal várta az érdeklődőket.
„Az idei találkozások központi témája Ladislav Ballek és a város irodalmi reflexiója volt. Ennek jegyében avattunk emléktáblát a magyarok által is ismert írónak, politikusnak. A beszélgetések meghívott előadói mind kötődnek városunkhoz” – nyilatkozta a Felvidék.Ma-nak Révész Angelika, az eseményt szervező Ipolyság Város Pecsétje Alap ügyvezetője.
Hunčík Péter a megnyitón kiemelte: „Szlovák és magyar írók is írtak Ipolyságról, sok hasonlóság, de ugyanakkor különbség is fellelhető a műveikben. Ez így van rendjén, semmifajta feszültség nincs a magyar és a szlovák irodalomban. Csodálatosan domborítják ki a lényeget, az emberi mivoltunkat, az emberi sorsunkat.”
Pénteken, május 27-én Ladislav Ballek emléke előtt tisztelegtek. A Menora Saag Centrum Artis mellett álló Ipolyság nevezetes személyiségei falán avatták fel a diplomata és író emléktábláját. Az ünnepélyes aktuson jelen volt Ladislav Ballek özvegye és az író fia, Rastislav Ballek.
A nap kerekasztal-beszélgetésének résztvevői Ballek Palánkját idézték fel. Žilka Tibor és Peter Zajac irodalomtörténészek vázolták a regény ipolysági aspektusait. Mint elhangzott, az irodalmi műben a mára már letűnt polgári világ lenyomatát találjuk. Az este Ballek Akác című regényéből készített Agáva filmadaptáció vetítésével zárult. A filmvetítést követően rövid beszélgetés következett Ondrej Šulajjal, a film rendezőjével.
Szombaton a város magyar irodalmi kötődései kerültek terítékre Hunčík Péter és Gágyor Péter művein keresztül. Emellett Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója ugyancsak felelevenítette ipolysági emlékeit.
Az Ipolyság Hunčík Péter szemével elnevezésű kerekasztal-beszélgetés során N. Tóth Anikó irodalmár és Žilka Tibor irodalomtörténész értekeztek a kisváros jellegzetes szellemiségéről. Mint megjegyezték, a Határeset című kötet újszerű látásmódot hozott az irodalomba, a magánszemélyek élettörténetén keresztül mutatja be a huszadik század meghatározó világtörténelmi aspektusait. Ezáltal művészien keveredik a mikro- és a makrokörnyezet.
Az idén hetvenéves Gágyor Péterrel Sánta Szilárd beszélgetett. Rövid ideig élt ugyan szülővárosában, ám ennek ellenére a mai napig meghatározó emlékek kötik Ipolysághoz – mondta a beszélgetés során Gágyor Péter. Az Ezek című regényében a kisváros háború után leépülő dzsentri jellegét mutatja be. A műben végigkövethető a kettős élményforrás és a társadalmi változások lenyomata.
Molnár Imre az ipolysági élményeiről, az életét meghatározó egyéb állomásokról és Esterházy János emlékének tisztességes ápolásáról is szólt. A Pozsonyi Magyar Intézet igazgatóját Tóth Tibor, gimnáziumi történelemtanár kérdezte. „Minden itt kezdődött, Ipolyság volt a nagyváros számunkra, a remény városa” – kezdte a visszaemlékezését. Az életrajzi mozzanatok mellett a közéleti kérdések is terítékre kerültek. A magyar-szlovák kapcsolatokról megjegyezte: „A huszadik század történelme nagyban befolyásolja a két nemzet viszonyát, kevés az olyan esemény, amelyet egyformán értékelnének. Nincs közös pozitív élmény. Ezért is fontosak a magyar-szlovák párbeszédsorozatok, amelyek meghatározó eleme a kulturális együttműködés.” Esterházy Jánossal kapcsolatban kifejtette, békés együttélésre törekedett, empatikusan viszonyul a szlovákokhoz, ennek ellenére meghurcolták.
A közéleti előadásokon kívül kulturális programokkal is várták az érdeklődőket. Több kiállítás megnyitójára szintén sor került. Május 26-án Anna Ličková háromszor címmel nyílt tárlat a MyHont Café kávézó emeletén. Itt a látogatók megcsodálhatták az Unesco kulturális védjegyével rendelkező Anna Ličková naiv festő alkotásait, továbbá Alena és Alžbeta Ličková festményeit.
Pénteken Pavel Móza zólyomi festőművész kiállítása nyílt meg a zsinagóga földszinti termében. Az épület emeleti részében pedig Alica Tichá, Imrich Pleidel és Papp Zsolt építészek látványtervei jelentek meg. Az egyes paneleken láthattuk a Papp Zsolt és Alica Tichá vezette tervezőiroda által felújított alsósztregovai Madách-kastélyt, a véglesi várkastélyt, valamint a napokban átadott losonci zsinagógát.
A műsorfolyamon szerepeltek koncertek is. Szombaton a Szlovák Tanítók Kamarazenekara adott hangversenyt. A repertoárban barokk klasszikus zeneszerzők mellett 20. századi művek, illetve filmzenék szintén felcsendültek. Az estet a budapesti Pódium Színház operett- és filmdalokat, valamint musical részleteket felvonultató könnyed műsora zárta.
A zárónap a gyerekeké volt. A város által szervezett gyermeknapon gyermekelőadásokkal várták a legkisebbeket. Hatalmas sikert aratott a Pongrácz Lajos Alapiskola mellett működő Csillag-szóró gyermekszínjátszó csoport Titok-tár előadása. A kellemes délután folyamán fellépett még a Csavar Színház Beugró gyermekelőadásával, valamint a Divadlo Clipperton szlovák színtársulat is. Nem maradhattak el a különféle kézműves foglalkozások, a gyermekek kipróbálhatták a népi játékokat és a lovaglást.
A XIII. Ipoly Menti Találkozások zárórendezvényére június 4-én kerül sor Kelet-nyugat átjáró – koncert az ártatlan áldozatokért címmel. Bővebben az eseménynaptárunkban ITT.
[pe2-gallery album=”http://picasaweb.google.com/data/feed/base/user/108427883720896117453/albumid/6290407060103609537?alt=rss&hl=en_US&kind=photo” ]
