Bár a külhoni magyarok által leadott (levél-)szavazatok elsöprő többségét, 96 százalékát a Fidesz-KDNP kapta a 2014-es parlamenti választások során, a 128 378 érvényes voks nem volt érdemi befolyással a végeredményre. Az idén októberben tartandó népszavazáson viszont már az is elképzelhető, hogy éppen a külhoni magyar választópolgárok jelentik majd a mérleg nyelvét.
Az október másodikán esedékes úgynevezett kvótareferendum (népszavazás a kötelező betelepítési kvótákról) szavazólapjainak mintáit a héten hagyta jóvá a Nemzeti Választási Bizottság. A szavazólapokon a következő kérdés szerepel: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
Az állampolgársági, valamint a választási törvények módosítása óta a külhoni magyar állampolgárok is jogosultak részt venni a parlamenti választásokon és a népszavazásokon, függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e állandó magyarországi lakóhellyel vagy sem. A 2010-ben hatalomra került Fidesz-KDNP-kormány egyik legfontosabb nemzetpolitikai célkitűzése valósult meg ezzel, amely az egész nemzetpolitikájának fundamentumát is jelenti.
Csakhogy elképzelhető, hogy az októberi népszavazás sikere (pontosabban: érvényessége) éppen ezeken a külhoni választókon múlhat. A Magyar Nemzet elemzése szerint ugyanis jelentősen befolyásolhatják a népszavazás érvényességi küszöbét. A választói névjegyzékben jelenleg 8 261 955 választópolgár szerepel, ezek közül 8 000 950-en rendelkeznek magyarországi lakcímmel, a külhoni magyar választópolgárok száma pedig 261 005. Ez azt jelenti, hogy az érvényességi küszöb eléréséhez 4 130 978 szavazatra lenne szükség.
A külhoni választópolgárok súlyát a számuk emelkedése jelzi: míg a legutóbbi parlamenti választáson 193 793 határon túli magyar választó szerepelt a névjegyzékben, most 67 ezerrel többen vannak (a legtöbben, több mint 114 ezren Erdélyből, míg a Felvidékről a szlovák ellenséges környezet miatt nem tesznek közzé pontos adatokat). A külhoni magyar választói névjegyzék sajátossága – hívja fel a figyelmet a lap, – hogy az nem frissül automatikusan. Aki regisztrálta magát, az 10 évig benne marad. Akkor is, ha közben sajnálatos módon elhalálozik.
És most nem is arról van szó (bár ez sem elhanyagolható kérdés), hogy esetleg visszaélhetnek-e az elhunytak levélszavazataival (technikailag ennek semmi akadálya), hanem hogy a külhoni választói névjegyzékben szereplők – elevenek és holtak – együtt emelik az érvényességi küszöb eléréséhez szükséges szavazatok számát. Sok múlhat tehát azon, hogy milyen lesz a külhoni magyarok szavazókedve 2016. október 2-án…
(Felvidék.ma/MNO)
