Strieženec Alex: Zenei élet Somorján és környékén c. műve (Fotó: Felvidék.ma)

Strieženec Alex első cikke e tárgyban 2012 áprilisában látott napvilágot a Somorja és Vidéke hasábjain, a befejező írás pedig 2016 augusztusában jelent meg. Az egyfajta kulturális dokumentumnak szánt sorozat a lehetőségekhez mérten feltérképezte a város és környéke műkedvelő zenei megmozdulásait, amatőrmozgalmának történéseit. Mindez most egybegyűjtve és kiegészítve sokak örömére könyv alakban is napvilágot látott.

„Jó érzéssel tölt el a tudat, hogy sikerült megörökíteni a jövő számára mindazoknak a lelkes, sokszor fanatikus egyéneknek jó szándékú törekvéseit, akik hozzájárultak városunk kulturális életének alakításához, színesítéséhez. Elsősorban övék az érdem. A könyv szerzője csak a krónikás lehet, bár jómagam is a zenélés bűvkörében élek, s ezért nem volt nehéz magam rávenni, hogy sorban megszólaltassam a műfaj tanúit. Kutakodásaimat a legnagyobb alázattal, odafigyeléssel végeztem” – vallja új könyvéről Strieženec Alex, aki az évek során több zenekart is alapított, jelenleg a Deja Vu-ban püföli a bőrt.

Nem ez az első könyve. Az első egy dobtörténeti munka volt, amely végül szlovák nyelven látott napvilágot, később a szlovák jazztörténet 1940–1970 közötti időszakát is feldolgozta. Első szépirodalmi műve egy kisregény, amely angol és szlovák nyelven is megjelent (Bíborhajnal; 2014), a Mi, muzsikus lelkek (2015) című kötete pedig egy „csavargó” dobos élményeit, tapasztalatait dolgozza fel olvasmányosan, megkapó őszinteséggel, szelíd humorral, a zene és a pályatársak iránt érzett végtelen tisztelettel. Mondanom sem kell, új kötete is hiánypótló munka. Stílusa lebilincselő, olvasmányos, nem csak a Somorján és környékén élőknek ajánlott elolvasni.

Az első írásos dokumentum arról, hogy somorjai zenekar húzta a talpalávalót, a 19. század végéről származik. A „tánczenekari szolgáltatást” ebben az időben még a tűzoltószervezet mellett működő fúvószenekarok és a környékbeli cigánybandák vállalták magukra. Később a bálokon és a farsangi mulatságokon egyre népszerűbbé vált a nagyzenekarból kialakított ún. dzsesszbanda. Somorja kulturális életének igencsak izgalmas fejezetei peregnek ezután a szemünk előtt.

Átalakul a zenei színtér, színre lép a Pokstaller-zenekar, amely fénykorát az ötvenes-hatvanas évek fordulóján élte, zenekar alakul Tejfalun, szót kér a big beat, a hatvanas évek végén a beat, a dixieland, a progresszív rock, a popzene, sorban alakulnak meg a zenekarok, amelyek valami értékeset tesznek le az asztalra (de főleg a szívekbe és a fülekbe): a Styx, a Front (amelynek a könyv szerzője alapító tagja volt), a Stop, a Magister, a Vénusz, a Pegazus, a Samaria Blues Band, a Bluesweiser, majd a nyolcvanas években a Black Rats, a Metal Sector, az Etikett, a Gitanes…

Természetesen nem hiányozhat az egyik legsikeresebb magyar ajkú rockzenekar, a Rómeó Vérzik sem. Ekkor már a kilencvenes évek közepén járunk, hiszen az előbbi banda 1995. december 22-én adta az első koncertjét. A kétezres évekből felsorakozik a Yellow Earth, a Deja Vu vagy az Antipeti, az utolsó fejezet pedig a mai helyzetet igyekszik bemutatni, megemlítve azokat az előadókat is, akik a sorozatba időrendi okok miatt már nem kerülhettek be.

A kötetben olvashatunk még interjúkat karmesterekkel, menedzserekkel, kórusvezetőkkel, a hagyomány hullámain behajózik a Csalló zenekar, nem marad ki a Somorjai versek – Šamorínske verše sem, amely remek ötvözete a költészetnek és a zenének, nem utolsósorban nagyszerű példája a nemzetiségi toleranciának. A könyv – amely amúgy is bővelkedik képanyagban – 16 oldalas képmelléklettel zárul. „Csak aki közelebbről belelát a zenészkedés rejtelmeibe, tudja igazán, mennyi lelkesedés, munka kell ahhoz, hogy egy zenei produkció megszülessen. Megérdemlik hát, hogy nyoma maradjon munkálkodásuknak” – vallja Strieženec Alex.

A kötet szlovák nyelven is megjelent. Zenés műsorral egybekötött bemutatója október 5-én este 19.00 órától lesz Somorján, a Mozi klubban. Szeretettel várnak minden zenészt, aki szerepel a könyvben, azt is, aki nem, persze a közönséget is, hiszen értük, nekik szól a zene. Mai együttesek és előadók lépnek majd színpadra, néhány régi zenekar is leporolja a hangszereket, különleges zenei csemegék kerülnek terítékre. A könyvet Bárdos Gábor polgármester és zenésztársak méltatják majd.