A magyar hősepika bő két évszázada foglalkoztatja írástudóinkat. A téma iránti kiemelt érdeklődés nem sajátosan magyar jelenség. A nemzettéválás folyamatának kezdetén a különböző európai népek a nemzeti identitás egyik sarokkövét vélték meglelni a hősénekben, -eposzban, naiv-, vagy népeposzban. A téma tehát a 19. század elejétől kísért.
“Azóta is szorgosan gyűjtögetjük az adatokat legrégibb krónikáinkból, balladáinkból, meséinkből, hitvilágunkból, nem feledkezve meg a képi ábrázolásokról sem, és bevonva a kutatásba a rokon keleti népek gazdag epikai emlékanyagát is.
Szedegetjük a morzsát, miközben a hősepika a maga teljességében végig itt volt az orrunk előtt! Igaz, nem verses formában, azaz hősénekként maradt fenn, hanem prózában. Így is több mint rejtély, hogyan nem sikerült kétszáz év alatt megtalálni” – mondja B. Kovács István, a Világ vitézë című könyv szerkesztője.
A „Világ vitézë. Magyar hősepika“ címen megjelent kötet öt történetet tartalmaz.
Történeteink főhőse, a más-más néven (Szëgény János / Szőlő-Szűlt-Kálmány / Szëgény-Halász-Fëri) szereplő, ám egy és ugyanazon vitéz „bő Magyarországon“, egy, a Rima / Sajó mentén élő vén cigányasszony gyermeke. A földi apja csupán nevelője, mert a főhős Atyánk-Teremtő-Jó-Isten révén félig isteni származású. „Táltos, aki mindënt tud a világró‘.”
Sorsa, akárcsak a többi szereplőé, eleve elrendeltetett. Isteni származásának és megváltói-szabadítói küldetésének megfelelően rendkívüli feladatokra hivatott. Kalandos útján csodás lova és kardja, Világ-Szépségë és keresztszüleik, valamint más mitikus alakok és földi hősök segítik. Mindhárom világréteget megjárja, s miután legyőzi legnagyobb ellenfelét, a túlsó fél-világ vitézét, az Ég-Világ ura pedig önként átadja neki a koronáját, elnyeri az „Egész-Világi-Vitéz” címet, s Világ-Szépségë kezét.
Alakjában mitikus és hősi elemek keverednek. Személye egyidejűleg vetíti elénk az isteni eredetű mitikus héroszt és a sorsában elrendeltetett epikus hőst. Ő az, akit krónikáinkban és középkori templomaink falán Szent László alakjában örökítettek meg. (A témát hamarosan itt részletesebben is kifejtjük – szerk. megj.)
Megjelent tehát az elveszettnek hitt, vagy Hoppál Mihály szavaival élve, az „elfe(le)dett”, „feledni kívánt” magyar hősepika! A néhai Busa Viktor által megőrzött anyagot a gyűjtő-lejegyző B. Kovács István terjedelmes tanulmánya vezeti be.
A Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület által kiadott könyv megvásárolható a rimaszombati és tornaljai Tompa Mihály Könyvesboltban, de megrendelhető a kiadó elérhetőségein (979 01 Rimaszombat, Vasutas u. 1., tel.: 0905/846 618, e-mail: gemamuz@gmail.com) is.
