A medvesaljai néptánchagyományok kutatását felölelő sorozat alábbi részében beszélgetés olvasható a tánc-, dal- és szokáshagyományt őrző, hagyományt színpadra állító Medves Hagyományőrző Folklórcsoport vezetőjével, a medveshidegkúti Mag (született Varga) Elzával.
Gyűjtő: Takács András, 1992. március 26.
Kedves Elza, hogyan és mikor alakult a hagyományőrző csoport Medveshidegkúton?
Ez a hagyományápoló folklórcsoport 1972-ben alakult, úgy, hogy én rágondoltam magam, nagyon jó volna az öregektől hallott szép régi dolgokat, meg ezt a sok szép öreg éneket, táncot megőrizni. Engem ez úgy megfogott, hogy elhatároztam, összeszedem, s azóta mindig gyűjtöm ezeket. Tagja vagyok a néprajzi csoportnak, a gyűjtőcsoportnak és gyűjtöm őket, ahogyan kívánja a helyzet.
Kik voltak az alapító tagok, emlékszel még név szerint rájuk?
Emlékszem is, meg aztán itt a krónikába be is van írva minden, rendesen.
Olyan neveket sorolj fel, akik az alapítástól fogva ott voltak és még ma is ott vannak, illetve hosszabb ideje rendszeresen dolgozó tagjai a csoportnak…
Tudok mondani olyanokat: Mag Pista bácsi, Nagy Margit néni, Virág Berci meg a felesége.
Ki volt az első szervezője a csoportnak?
A folklórcsoportnak az első perctől fogva én voltam a szervezője. Virág Berci, a Csemadok elnöke az éneklőcsoportnak volt a vezetője, mert meg kellett osztani a munkát. Egy úgysem bírta volna, sem én, sem ő egymaga, ezért kétfele osztottuk. Ő az éneklőcsoportnak, én meg a folklórcsoportnak voltam a vezetője.
De a két csoport mindig együtt dolgozott, együtt lépett fel?
Általában együtt lépett fel, és az éneklőcsoporttal – volt itt férfi éneklőcsoport is, meg női éneklőcsoport is – ezekkel ő ment, ha valahova kellett menni.
Mi volt a címe, a témája a folklórcsoport első műsorának?
A hagyományőrzésben elsőnek farsangi szokásokat dolgoztunk fel, mert az alakulásunk farsangi időszakban volt.
Csak itt a faluban gyűjtöttél, vagy jártad a környéket is?
Én csak itt a faluban, különben jártam a környéket is, de csak a magunkét dolgoztam fel.
A csoport tagjai közül az idősebbek segítenek, adnak ötleteket?
Persze, csakis tőlük gyűjtöttem sok mindent. Még amikor már be volt állítva a műsor, ott is jutott az idősebbeknek eszébe valami.
Ki segített a legtöbbet a csoport tagjai közül, ki adott ötleteket?
Nekem az anyukám volt, akitől a legtöbbet gyűjtöttem, Varga, született Simon Margit. Ő fiatal korában nagyon sok helyen szolgált uraknál, zsidóknál, meg volt napszámos a parasztoknál, meg mindenütt.
Ő medveshidegkúti születésű?
Igen, hidegkúti születésű.
A nagygazdákhoz dolgozni eljártak valahova, vagy helyieknél dolgoztak?
Eljártak, ő eljárt.
Hova járt el?
Volt Utason is, ott voltak Brezováék, a nagyságos úrék, azokhoz három évre leszerződött, mindenes volt, háztartást vezetett ott.
Arató bandával is jártak el a faluból?
Ő arató is volt, nagy arató is volt, már én is voltam, még akkor is.
Akkor gazdag hagyományismerettel rendelkezett?
Nagyon nagy tudása volt, meg nagyon jól táncolt, nagyon jól énekelt, bár én is úgy tudnék énekelni, mint ő.
Ki ilyen táncos még a csoportban?
Vannak jó táncosaink: Pista bácsi, Mag Pista bácsi, meg a Varga Pista bácsi, sajnos ő már elköltözött közülünk. Ő volt a legidősebb tagunk.
Varga Pista bácsi feleségestől táncolt?
Nem, ő csak magában, de Virág Berci a feleségével. Ők is nagyon aktív tagok, táncokban is, meg mindenben.
A farsangi szokásokról szóló műsorban milyen szokások jelentek meg?
Megjelentek a gyerekfarsangolók, meg a felnőttfarsangolók.
Hogy voltak azok a gyerekfarsangolók?
A gyerekfarsangolók, az nagy élmény volt a gyerekeknek, mert amikor eljött a nagyhét – úgy hívták a farsang hetét, hogy nagyhét – már akkor örültek, mert gyűjtögettek, nekik élmény volt a gyűjtés, meg a farsangolás. Arra törekedett mindegyik, hogy mennél szebb verseket tudjon betanulni.
Ma is szokás, hogy a gyerekek farsangban járnak és köszöntgetnek?
Már egy időtől nem. Most lesz már újból szokás. Már kezdik a szokásokat újból előhozni. Az öntözködést ugyanúgy viszik már, mint valamikor régen. Meg már majdnem minden szokást kezdenek úgy, mint régen volt. A lucázást, azt már rendszeresen viszik.
Ezt most már azért csinálják, mert a hagyományőrző csoport a szokásokat felújította?
Így is lehet mondani. A fiatalok már nem ismerték ezeket a szokásokat, mert ez már régebben abbamaradt. Most, hogy én összegyűjtöttem, feldolgoztam, mindenki kiveszi belőle a magának kedves részt.
A felnőttek farsangjában mi volt?
A felnőttek farsangja az nagyon gazdag volt.
Mondanál egy-két farsangi szokást?
Amikor zenével jártak farsangolni, az utolsó farsangolás a legnevezetesebb volt. Mikor begyűjtötték a kolbászt, szalonnát, egész nap járták a falut. Megkezdték úgy négy órától, házról házra jártak, este nyolc-kilencre aztán bejárták a falut, és bementek abba a helyiségbe, ahol valamikor volt a fonóház. Vagy ha nem volt fonóház, akkor kiszemeltek egy házat és ott végezték azt az estét. Megfőzték, megsütötték, amit begyűjtöttek a faluban. A férfiak aztán csatlakoztak itallal és kerekedett aztán olyan mulatás, de haragról vagy ilyesmiről szó sem lehetett, csak vidámság volt, meg jólét.
Én láttam a farsangi szokások feldolgozását, ott valami bábutemetés is szerepelt, az hogyan került bele?
Azzal szokták a farsangot eltemetni. Egy menyasszonyjelmezt csináltak, egy szalmából, vagy fából csinált bábut beöltöztettek – nekünk, a csoportnak is fából van a bábunk – és amikor eljött az ideje, mikor már megunták a mulatást, elkezdték a temetést. Mikor elvégezték a szertartást is abban a teremben, akkor fogták a bábut, azt énekszóval elvitték és bevetették a Gortvába. Meg oszt volt olyan helyzet is, hogy valamikor égették is a bábut. Volt a farsang, lakodalmas is volt, luca is volt, fonó is volt, betlehemes is, meg egy nagyon jót, a legénybíró fogadást, azt gyűjtöttem a szomszéd faluban.
Hol, melyik faluban?
Vecseklőben, mert az egyedül a Medvesalján csak Vecseklőben volt.
Milyen messze van ide Vecseklő?
Ha keresztül megyünk, akkor kettő, ha körül, akkor négy.
Akkor lényegében egy tájegységbe tartozik?
A tájegységbe tartozik az is.
A nóták ugyanazok?
A nóták is, meg a táncok is ugyanazok, mint nálunk, csak az a szokás csak ott volt.
A táncok közül a lányok körtánca itt a faluban ismert volt-e?
Ismert, ismert volt.
És a csárdás?
A csárdás is ismert volt.
A vasvári verbunkot járták-e itten?
Azt is járták, régen.
Van-e saját zenekara a csoportnak?
Nekünk csak háromtagú zenekarunk van, az itteniek, a mieink. Valamikor, amikor ezek a hagyományok még élő szokások voltak, voltak itt rendes zenészek is, rendes zenekar volt itt a faluban. Paraszt zenekar is volt, meg cigányok is besegítettek.
Most ki a zenekar vezetője?
Most Mag Péter a vezetője.
Mag Péternek csak ez a két neve van?
Ja, Mag Albert Péter.
Azért kérdezem, mert tudom, hogy itt minden Magnak van egy másik neve is…
Igen, már kezdtük elhagyni, de most megint kezdjük visszahozni.
Péter bácsiról hallottam, hogy már Európa-szerte ismert zenész, Budapesten a Rádióban és a Zeneakadémián is készítettek vele felvételeket?
Igen, Péter is benne van a csoportban, ő is aktív tag. Zenével az első perctől ő kísér minket. Színdarabban is ő volt a zenészünk, őt mindig megtaláltuk.
Itt a zenekar a kíséretért díjat, fizetést igényel?
Még ő nem igényelt soha díjat.
A zenekarra gondolok, nem Péter bácsira.
Nem tudunk miből fizetni. Lehet, hogy a zenekar igényelne, ha volna miből fizetni.
Hova jártok fellépni?
Már voltunk a nyugati részben is Érsekújváron, Zselízen az országos népművészeti fesztiválon, de voltunk Gombaszögön a kulturális ünnepélyen is. Már voltunk minden táján ennek a vidéknek. Voltunk Pozsonyban, most járjuk Magyarországot, voltunk a palóc napokon Nagybátonyban, a medvesaljai találkozón Szeregyben, az is Magyarországon van. Meg vagyunk híva Hollókőre, az országos rendezvényre, Domaházára október, november fele. Még nem tudják a pontos dátumot.
Ez a külföldre, Magyarországra járás csak az utóbbi években indult be, ugye?
Ez igazában most indult be. Ahol fellépünk, ott mindig kapunk újabb meghívást, természetesen máshova.
A Tavaszi szél vizet áraszt országos vetélkedőbe a csoport bekapcsolódott-e ?
Rendszeresen minden évben részt vettünk, még úgy is volt, hogy két csoporttal, a férfi és a női csoportokkal. Már háromszor nyertünk benne országos díjat.
Mikor voltak ezek az országos sikerek?
Az első sikerek 1972-ben, most volt az utolsó, ez volt a folklórcsoportnak az utolsó.
Most, 1990-ben, Pozsonyban a Szlovák Rádió nagy koncerttermében volt a rendezvény?
Nem, hanem a Szakszervezetek Házában, a nagyteremben.
Azóta is együtt van a csoport?
Azóta is együtt van, és működik azóta is.
Most mire készültök?
Hát, most van mire készülni, itt vannak ezek a meghívások.
Én valami más titkot is hallottam, mit akartok ünnepelni?
A csoport megalakulásának 20. évfordulóját akarjuk megünnepelni, mert 1972-ben volt a Tavaszi szélnek a fordulója, mikor is elsők voltunk Pozsonyban, az országos döntőben.
Az évfordulóra milyen műsorral készül a csoport?
Nekem van egy tervem, új műsorral, azt szeretném megvalósítani, a csapatolást.
Ez mit jelent?
Akkoriban a fiatalok azzal töltötték az idejüket. Minden háznál volt csapatolás. Azt akarom most összegyűjteni.
Naponta más háznál volt a találkozó?
Minden vasárnap más háznál volt a találkozó, mert azt csak a hét végén, vasárnap szokták alkalmazni.
És a találkozó alkalmával mi volt?
Ott énekeltek, táncoltak, szórakoztak. A fiatalok ott találkoztak, ismerkedtek. Mert valahol kell találkozni a fiataloknak. Aztán akarunk vendégszereplésre hívni mi is, Magyarországról vendégeket hívni.
Előbb Hollókőt említetted, annak van egy nagyon jó éneklőcsoportja…
Még nem tudjuk, hogy kit. A nagybátonyiak is nagyon jók voltak, meg nagyon jók voltak hozzánk is. A szeregyiek is nagyon kedvesek voltak. Még nem tudjuk, hogy melyik csapatot, de az egyiket meghívjuk, hogy hangulatosabb legyen az évforduló.
A csoporton belül ki az, aki a legtöbbet segít a szervezésben?
Most az Elemér is segít, meg ez a mostani titkárunk, Varga Miklós, vele is zöld ágra tudunk vetekedni.
Berci is rendszeresen segít?
Igen, ő rendszeresen segít, szervez, tagja a csoport vezetőségének is.
Köszönöm a beszélgetést és további sok sikert kívánok a csoportnak.
