Most a magyar tannyelvű speciális alapiskolát fenyegeti az a veszély, hogy összevonják a szlovák tannyelvűvel. A fenntartó, a Nyitrai Járási Hivatal oktatási osztálya, szeretné összevonni a gútai magyar tannyelvű speciális iskolát a szlovák tannyelvű speciális iskolával. A városvezetés ebben az esetben nem ért egyet az iskola-összevonással, soron kívüli testületi ülésükön egyhangúlag elutasították azt.
A csütörtöki képviselő-testületi ülésen a gútai városi képviselők elutasító határozatot fogadtak el. Erre azért volt szükség, mert a Nyitrai Járási Hivatal oktatási osztályának vezetője, Milan Galaba, levélben fordult a város vezetéséhez, melyben kéri a városvezetés állásfoglalását a magyar tannyelvű speciális iskola iskolahálózatból való kivonásához. Bár a képviselők nem értenek egyet a fenntartó törekvéseivel, és ezt az elfogadott határozatukkal egyértelművé tették, mindez mit sem változtat azon, hogy a fenntartó, tehát a Nyitrai Járási Hivatal oktatási osztálya a határozat elfogadásától függetlenül kérvényezheti az iskola szlovák speciális alapiskolához való csatolását az oktatási minisztériumban március 31-ig.
Nincs garancia arra, hogy a szlovák iskolában magyar nyelvű oktatás folyhat majd
A testületi ülésen felszólaló képviselők mind azon félelmeiknek adtak hangot, hogy nincs biztosíték arra, hogy a hálózatból való kivonás után valóban nyílnak majd magyar tannyelvű osztályok. Madarász Róbert, a gútai önkormányzat iskolaügyi bizottságának elnöke szerint „a nyitrai járási hivatal kérvényéből, s az abban felvázolt jövőképből egyértelműen az következik, hogy a hálózatból való kisorolás után kettő, vagy maximum három osztályt képesek megtartani, ám az utóbbi esetnek a feltételeit a bizottságunk nem látja egyáltalán biztosítottnak” – fogalmazott.
Németh Iveta független képviselő hozzászólásában elmondta, annak ellenére, hogy az önkormányzatnak nincs beleszólása, a törvény szerint véleményét ki kell kérje a fenntartó. Egyetértett Madarász Róberttel abban, hogy nincs semmilyen biztosíték rá, hogy bekerül a magyar nyelv az oktatásba, miután szlovák iskolához csatolják. Lengyel István független képviselő pedig egyenesen azt mondta, hogy a fenntartó szándéka mindenképpen az, hogy ezt az iskolát kivonja az iskolahálózatból. „Az utóbbi három év ennek az előjátéka volt. A fenntartó azt állítja, hogy az önkormányzat nem együttműködő, holott az elmúlt években több ingatlant is felajánlottunk, hogy megoldjuk az iskola problémáját” – mondta. Angyal Béla hozzászólásában úgy fogalmazott, hogy a speciális alapiskola kérdését már meg lehetett volna oldani, ha a városi magyar alapiskolákban (a II. Rákóczi Ferenc és a Corvin Mátyás Alapiskolákban) helyezték volna el a két-két osztályt. „Erre azonban egyik iskolában sem volt fogadókészség” – mondta a független képviselő.
A fenntartó nem mutat hajlandóságot a magyar tannyelvű iskola megmentésére
A magyar tannyelvű speciális iskola kálváriája nem új keletű. Két évvel ezelőtt kellett elhagyniuk az akkori, iskolának otthont adó épületet, amely rossz állapota miatt nem volt tovább alkalmas az oktatásra, ezért a regionális közegészségügyi hivatal bezáratta. Akkor az önkormányzat többször tárgyalt a fenntartóval, a Nyitrai Járási Hivatal oktatási osztályával, hogy közösen találjanak megfelelő épületet a közel negyven gyermeknek. A felkínált lehetőségekből azonban egy sem felelt meg a fenntartónak: sem bérelni, sem vásárolni nem szerettek volna ingatlant, mondván, hogy nincs rá anyagi keret.
Ideiglenes megoldásként került át az iskola a Mester utcai rossz épületből a szabadidőközpontba, ahol azóta is vannak. A legutóbbi testületi ülésen Horváth Árpád úgy fogalmazott, hogy a város hajlandó akár a bérleti díjat is csökkenteni, csak maradhasson tovább a speciális iskola legalább még egy évig a szabadidőközpontban.
A gútai magyar tannyelvű alapiskolák nem, de a szlovák segítő kezet nyújt
A speciális iskola pedagógusa, Habodász Erika portálunknak elmondta, hogy legalább öt éve húzódik a problémájuk. Több lehetőséget is felajánlottak már a fenntartónak: családi házat szerettek volna megvásárolni és átalakítani (az Erdő utcában a szlovák tannyelvű például átalakított családi házban működik), vagy a gútai gyermekotthon kiürült részét bérelték volna ki (ebbe a gyermekotthon tulajdonosa, a belügyminisztérium nem egyezett bele). De szó esett összkomfortos konténerépületek megvásárlásáról, vagy a bogyaréti egykori iskola épületének felújításáról is.
A Nyitrai Járási Hivatal oktatási osztályának vezetője azonban mindig talált valami kifogást, így minden próbálkozás kudarcba fulladt. „Iskolánk megtarthatná a jogalanyiságát, ha el tudnánk érni azt, hogy nekünk egy tanintézményben legyen négy helyiségünk” – fogalmazott Habodász Erika, aki hozzátette: „ha két különböző épületben is lennének az osztályok, már akkor is megmenthető lenne a speciális alapiskola az iskolahálózatból való kivonás alól”.
Mint mondta, ez az iskolaigazgatókon múlik, akik eddig nem mutattak hajlandóságot, hogy befogadják őket. „Ha kell, külön bejáratúvá is lehetne tenni ezeket az osztályokat, hogy ne is lássanak minket. De még mindig jobb megoldásnak tartanám ezt, mint azt, hogy a speciális igényű gyerekeket integrálják az ún. normális alapiskolákba”.
Habodász Erika kérdésünkre elmondta, hogy egyik magyar tannyelvű alapiskola sem ajánlott fel részükre osztályt Gútán, viszont a szlovák J.A.Komenský Alapiskola igen. Ott viszont előreláthatólag csak egy szabad tanterem állhatna a magyar tannyelvű speciális iskola rendelkezésére. Így még legalább két osztálynyi hely kellene, hiszen jelenleg az oktatás 38 diákkal négy osztályban folyik, összevont évfolyamokkal. A speciális iskolában az alsó tagozaton legfeljebb nyolc, a felsőn legfeljebb tíz diák lehet egy osztályban.
