Önéletírásában így emlékezett meg születéséről: „Én Ráday Pál Születtettem e’ Világra 1677-ik Esztendőben, Július havának 2-ik napján, a … jegy alatt, néhai b. e. Libertsey Rosina kedves asszony anyámtól, Libertsey Mihálynak Földváry Zsófia asszonytól származott leányától, és Ráday Gáspár atyám uramtól, Ráday Andrásnak Madats Sophia asszonytól való fiától.“

A református apa és  evangélikus anya gyermeke  a tudománynak sengéjét (alapjait)  az Lossonczi Oskolában sajátította el. További tanulmányok és hadi szolgálat után Nógrád  megye   jegyzője  lett. 1703-ban leendő apósával Kajali Pállal együtt II. Rákóczi Ferenc szolgálatába állt, a fejedelem intimus secretáriusa, bizalmas titkára lett, ő fogalmazta a „Recrudescunt… kezdetű kiáltványt a szabadságharc okairól és céljairól.

Tevőlegesen részt vett a szécsényi és ónodi országgyűléseken, ő szerkesztette az első magyarországi folyóiratot, a latin nyelvű Mercurius Veridicus ex Hungaria c. haditudósításokat. A fejedelem nevében tárgyalt Európa uralkodóival, a török szultán vezéreivel,  utóbb pedig a fegyverletétel ügyében Pálffy János  császári tábornokkal.

A szabadságharc  bukása után Losoncon, majd Ludányban, végül pedig péceli kastélyában élt haláláig. 1712-1715 között Nógrád képviselőjeként, illetve a református egyház első főgondnokaként az országgyűlésben a protestánsok jogvédőjeként tevékenykedett, de foglalkozott szociális és gazdasági kérdésekkel is. Megalapozta azt a könyvtárat, amit fia, Gedeon épített tovább. Ez ma már közkincs, a Dunamelléki Református Egyházkerület budapesti Ráday Könyvtárában.

A hívő, Biblia-olvasó Ráday Pál imádságok, vallásos költemények, énekek szerzőjeként is maradandót alkotott. Lelki hódolás című, 21 imát és 23 istenes éneket tartalmazó áhítatos könyve először 1710-ben Kassán jelent meg. Ravasz László református püspök „A korszak legnagyobb református imádkozójának” nevezte a pietista – kegyességi szellemtől áthatott Ráday Pált.

Bár Pécelen halt meg 1733. május 20-án, kívánságának megfelelően Losoncon temették el. Az özvegy, Kajali Klára által építtetett kripta falán elhelyezett hatalmas sírkő latin felirata szerint „…e kő alatt alszik Ráday Pál, ki e névnek dísze, virága vala. Kicsoda, mekkora volt Pannonia tudja, s a külföld népe is, elmondják művei, tettei mind…“

A református temetőben álló kriptát először 1898-ban, majd 1926-ban, legutóbb pedig 1977-ben újították fel. Az idei évforduló alkalmából „a külhoni, magyar vonatkozású, különösen veszélyeztetett műemlékek megmentésére vonatkozó  Rómer Flóris Terv“ anyagi forrásainak köszönhetően  Losonc város Önkormányzata helyreállította a megromlott állagú műemlék épületet. A málladozó sírkövet a Losonci Református Egyház restauráltatta Bogárdi Szabó Istvánnak, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökének támogatásával.

Magyarország Pozsonyi Nagykövetsége, Losonc város Önkormányzata és a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház losonci egyházközsége rendezésében július 8-án kerül sor a megújult kripta ünnepélyes átadására, a református templomban 10 órakor kezdődő ökumenikus, a reformáció 500. évfordulójáról is megemlékező istentiszteletet követően.