Az ünnepélyes megnyitót követően (Fotó: Szalai Erika)

Ünnepélyes keretek között nyitották meg az Esterházy Akadémiát, Esterházy János végakarata teljesülésének előestéjén, szeptember 15-én, Martoson. Az eldugott kis felvidéki településen működik majd a felvidéki közéleti tehetséggondozás céljából alapított szellemi műhely, a Bethlen Gábor Alap támogatásával.

Az ünnepélyes megnyitón jelen volt a felvételi vizsgabizottság egyik tagja, Molnár Imre, Esterházy-kutató, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója, Keszeg István, Martos polgármestere, Pánczél Károly, országgyűlési képviselő, a parlament nemzeti összetartozás bizottságának elnöke. A miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Szilágyi Péter mellett jelen volt Pathó Marianna, az államtitkárság felvidéki ügyekért felelős osztályvezetője is, valamint Knirs Imre, Komárom alpolgármestere, az MKP Nyitra megyei képviselő jelöltje és Peczár Károly, az Esterházy Polgári Társulás elnöke.

Történelmi napokat él meg Felvidék

Szilágyi Péter ünnepi köszöntőjében megerősítette, hogy történelmi napokat él meg Felvidék, ezáltal az egész Kárpát-medence magyarsága. „Esterházy János újratemetése előtt egy nappal a nemzetért mártírhalált halt és boldoggá avatására váró politikus nevét viselő akadémia indul a Felvidéken” – fogalmazott. Hangsúlyozta: a 20. század legkiemelkedőbb felvidéki politikusának embersége, józansága és kiállása viszonyítási pont mindazoknak, akik szolgálják a magyarság javát.

Szilágyi Péter, helyettes államtitkár (Fotó: Szalai Erika)

Esterházy szellemi hagyatéka rendkívüli – fogalmazott Szilágyi, aki elmondta, ennek fontos eleme a józan nemzettudat, a szülőföld tisztelete, az Istenbe vetett mély hit. „Ezek ma nem tartoznak Európa divatos és széles körben képviselt értékei közé” – mondta a helyettes államtitkár. Kiemelte, Esterházy mindent elutasított, ami a magyar nemzet ellen való volt, de nem tűrte el a más nemzetek megbélyegzését, lealacsonyítását sem.

Soha, semmilyen jogunkról lemondani nem fogunk!

Szilágyi szerint az akadémia megalapításával a jövő felvidéki politikusainak, újságíróinak, közéleti szereplőinek utánpótlásáért, a közös Kárpát-medencei jövőnkért dolgozunk. „Stratégiai területen alakul meg tehát ez az akadémia, melynek fontosságát a történelmi előzmények még inkább hangsúlyozzák”.

Esterházy sorait idézte: soha, semmilyen jogunkról lemondani nem fogunk, mert csak az a nemzet veszhet el, amely önként lemond valamely jogáról. „Itt most, Martoson a kommunista ideológia okozta és azóta vad liberalizmussal fertőzött sebek gyógyítására tesz kísérletet a nemzet. Arra, hogy kiművelt, elkötelezett vezetőket képezzen a felvidéki magyar jövőnek” – fogalmazott Szilágyi. Hangsúlyozta, kellenek a felelős vezetők, akik széles társadalmi körökben képesek tudatosítani, hogy a magyar közösség számára mindig az volt és lesz, amit a saját erejéből kiharcol közössége számára. Véleménye szerint újra hangsúlyossá kell tenni a közösség érdekében végzett munka értékét, a közösségi gondolkodást, a nemzet szolgálatát.

Esterházy János lánya levelet írt az akadémia közösségéhez

A napokban Alsóbodokra érkezett Esterházy-Malfatti Alíz, Esterházy János lánya, aki egészségügyi okok miatt nem tudott részt venni az édesapja nevét viselő akadémia megnyitóján, ám személyes hangvételű levelét Molnár Imre történész felolvasta a megnyitón. Ebben örömét fejezte ki, hogy édesapja hamvainak szülőföldjébe való helyezését és a róla elnevezett akadémia megnyitóját tudatosan összehangolták.

„A múlt így szimbolikus formában átadja helyét a jövőnek, vagyis az akadémia jövendő növendékei Esterházy János urnájánál kezdhetik meg jövőt teremtő, nemes hivatásukat” – kezdte levelét Alíz. Megemlékezett, hogy a hetven évvel ezelőtt halálra ítélt Esterházy János mindig is fontosnak tartotta az ifjúsággal való törődést, és annak keresztény és nemzeti szellemben való nevelését a jövő zálogának tartotta.

Molnár Imre olvasta fel Esterházy–Malfatti Alice levelét (Fotó: Szalai Erika)

Kiemelte, mennyire fontos az akadémia jelszava: „Hivatásunk magyar, küldetésünk európai”. Esterházy-Malfatti Alice szerint édesapja hitt Európa azon küldetésében, melyet ma sokan szem elől tévesztenek. „Így a mai Európában magyarként élni is küldetést jelent, de csak akkor, ha azon az úton járunk, amelyre édesapám lépett, s amelyre tanít bennünket” – írta. Esterházy Alíz örömtelinek tartja, hogy a Felvidéken akadnak olyan fiatalok, akik komolyabban és közelebbről is meg akarják ismerni és el akarják sajátítani Esterházy életművének tartalmát és az ő szellemében akarják szeretni és szolgálni a nemzetet.

Esterházysnak lenni felelősség

A levél felolvasása után Molnár Imre átadta azt Gubík Lászlónak, aki elmondta, e levél hallatán még jobban tudatosul benne a felelősség, amit az Esterházy név vállalása és viselése jelent. Majd megköszönte mindazoknak, akik megteremtették a lehetőségét az akadémia alapításának. Mindazoknak, akik felismerték és megfogalmazták annak szükségességét, azoknak, akik hittek benne, akik otthont adtak az akadémiának és azoknak, akik közreműködtek a megalapításában, illetve jelentkeztek az akadémiába, valamint a családnak, akik áldásukat adták az akadémia működésére.

Gubík László, az akadémia igazgatója (Fotó: Szalai Erika)

Az akadémia igazgatója szerint „Esterházysnak lenni felelősség”. Gubík figyelmeztette a leendő hallgatókat, legyenek megfontoltak, ugyanis aki ide felvételt nyert, a közösségi pályán elindulókat, árgus szemekkel fogják követni. „Célkeresztben lesz az, aki Esterházyval közösséget vállal” – fogalmazott.

Ne csak a hamut őrizzük, de a lángot is vigyük tovább

Gubík László az ambiciózus, jövőbe vetett hitről szólva elmondta, azzal a céllal hívta életre az akadémiát, hogy ne csak a hamut őrizve éljenek, de a lángot is éltessék tovább. Ezért minden segítséget meg kíván adni Alsóbodoknak, amely mint zarándokhely, minden nyíltszívű ember előtt nyitva áll. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a két település, a két létesítmény és a két rendezvényközpont, illetve zarándokhely között szoros kapcsolat lesz a jövőben is, mert „a magyar nemzet gerince a vidékben van” – emelte ki.

Hét pillérben fogalmazta meg az akadémia működését: előadások, tréningek, mentorprogram, kutatások, Esterházy Kaszinó, tanulmányutak és zarándoklatok, amelyek közül az első és egyben legfontosabb Alsóbodokra vezet.

Gubík újdonsággal is szolgált az akadémia megnyitóján, ahol elmondta, a vidék hangsúlya mellett fontos, hogy legyen egy városi fóruma is az Esterházy Akadémiának. Ezért rendszeres időközönként közéleti beszélgetéseket tartanak majd a Martoshoz közeli Komáromban, ahol meghívott előadók részvétele mellett az akadémia hallgatói szervezik és moderálják az aktuális közéleti témákat érintő nyilvános beszélgetéseket.

Az igazi munka csak most indul el

Pánczél Károly, a nemzeti összetartozás bizottságának elnöke, összegezve a magyar kormány nemzetpolitikai céljait elmondta, legfontosabb, hogy a magyarok megmaradjanak és boldoguljanak a Kárpát-medencében, szülőföldjükön. Ebben a megmaradásban számtalan eszközt nyújt a kormány, és ilyen eszköz az Esterházy Akadémia által nyújtott szellemi műhely kiépülése is. Hangsúlyozta: az igazi munka még csak most indul el. „Bízva abban, hogy e szellemi műhely méltán beteljesítheti azt az örökséget, amelyet Esterházy személye, hősiessége, vértanúsága követel meg tőlünk, Isten áldását kívánom” – fogalmazott.

Pánczél Károly, a NÖB elnöke (Fotó: Szalai Erika)

Ezt követően Pánczél Károly, Gubík László és Peczár Károly, az Esterházy Polgári Társulás elnöke leleplezték Szilágyi Tibor, érsekújvári szobrászművész Esterházy Jánost ábrázoló alkotását, mely a magyar országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ajándékaként került Martosra.

Az ünnepi esemény moderátora Tóth Károly színművész volt, verset mondott Jónás Csaba és Borsó Ákos. Az akadémia évnyitója a Lábsky Olivér–Tóth Marián szerzőpáros fellépésével ért véget.

További felvételek az ünnepélyes megnyitóról.