Szlovákia polgárai elutasítják a mag-Európához történő csatlakozást, ha mindez adóemeléssel, Görögországnak folyósítandó további pénzösszegekkel, menekültbefogadással, illetve problémás nyugat-európai banki betétekért vállalt kezességgel járna – derült ki a Polis Slovakia közvélemény-kutató ügynökség felméréséből.
A Polis Slovakia 2017. szeptember 8. és 16. között 1027 tizennyolc évesnél idősebb személy alkotta reprezentatív mintán végzett felmérést az ellenzéki Szabadság és Szolidaritás (SaS) megrendelésére.
Arra a kérdésre, miszerint „Robert Fico kormányfő azt állítja, Szlovákiának igyekeznie kellene, hogy a mag-Európához tartozzon. Egyetért-e akkor is azzal a kijelentéssel, hogy Szlovákiának az úgynevezett mag-Európához kellene tartoznia, ha ez adóemeléssel járna a nyugat-európai államokkal történő kiegyenlítés jegyében?”, a válaszadók 52,4 százaléka „nemmel” válaszolt, miközben 15,6 százalékuk az „inkább nem, mint igen” választ részesítette előnyben. A válaszadók 36,8 százaléka pedig a „határozottan nem” választ jelölte meg.
Csupán a megkérdezettek negyede támogatná az adóemelést
Az adóemelés terhe mellett is a mag-Európa mellett döntene a válaszadók 25,6 százaléka, miközben 10,4 százalék a „határozottan igen”, míg 15,2 százalékuk az „inkább igen, mint nem” választ jelölte meg. A megkérdezettek 22 százaléka nem tudott válaszolni a feltett kérdésre.
Azzal az állítással, hogy Szlovákiának akkor is az említett mag-Európához kellene-e tartoznia, ha ez a Görögországnak fizetendő további pénzösszeggel jár majd, a válaszadók 68,4 százaléka „nem értett egyet”, 17,5 százalékuk az „inkább nem, mint igen”, míg 50,9 százalékuk a „határozottan nem” választ jelölte meg. Az állítással a megkérdezettek 14,6 százaléka „egyetértett”. Ebből 4,8 százalékuk a „határozottan igen”, míg 9,8 százalékuk az „inkább igen, mint nem” választ jelölte meg. A megkérdezettek 17 százaléka nem tudott válaszolni a kérdésre.
Nem kérünk a migránsokból és az eladósodott országokból
A következő kérdés úgy hangzott: „Egyetért azzal a kijelentéssel, hogy Szlovákiának akkor is az Európai Unió említett magjához kell tartoznia, ha ez egyben a menekültkvóták szerinti elosztásba való beleegyezést jelentené?“. Ebben az esetben a megkérdezettek 65,3 százaléka nemmel válaszolt, miközben az „inkább nem, mint igen” választ 16,4 százalék adta, míg a „határozottan nem” válaszlehetőséggel 48,9 százalékuk élt. Igenlő választ csupán a megkérdezettek 17,8 százaléka adott, akik közül a „határozott igen” választ 6,6 százalékuk, az „inkább nem, mint igen” választ 11,2 százalékuk jelölte meg. A megkérdezettek 16,9 százaléka tudott válaszolni a kérdésre.
Arra a kérdésre, hogy „Egyetért azzal a kijelentéssel, hogy Szlovákiának az említett mag-Európához kell tartoznia, még akkor is, ha ez a problémás bankok betéteiért való kezességvállalással járna?“, a válaszadók 60,4 százaléka nemmel válaszolt. Közülük 47,7 százalék a „határozottan nem”, míg 12,7 százalékuk az „inkább nem, mint igen” válaszlehetőséggel élt. Igennel a résztvevők 10,2 százaléka válaszolt, miközben az „inkább igen, mint nem” válaszok aránya 5,4 százalék, a „határozottan igen” válaszok aránya pedig 4,8 százalék volt. A megkérdezettek 29,4 százaléka nem tudott válaszolni a kérdésre.
Žitňanská szerint nem kell bajlódni a nép hangjával
Lucia Žitňanská a facebook profilján reagált a közvélemény-kutatásra, s úgy fogalmazott: „a párt nem a közvélemény-kutatás alapján alakítja a külpolitikáját, és egyáltalán nem a szuggesztív módon megfogalmazott, előre világos választ sugalló kérdések alapján. Tudatosítjuk, hogy a kis államok túlélése egy geopolitikailag komplikált régióban, az Európában várható turbulens időszakkal tetézve, a kialakított szövetségi viszonyoktól és az intézményi kötődésektől függ. A Most-Híd meggyőződése, hogy Szlovákiának ott kell majd lennie annál a tárgyalóasztalnál, amely mellett az új mag-Európáról döntenek, és annak részévé kell válnia” – fogalmazott Žitňanská.
(Webnoviny.sk/Felvidék.ma)
