Áder János Assisi Szent Ferenc gondolataival kívánt a magyar nemzet minden tagjának boldog új évet. Andrej Kiska hagyományosan az év első napjának kora délutánján tartotta meg újévi beszédét. Kiska szerint Szlovákia 2018 januárjának elsején jobb életteret kínál az emberek számára, mint 1993 januárjának elsején.
A szlovák államfő miután az egész országnak boldog új évet kívánt, néhány általa fontosnak tartott gondolatot is megosztott Szlovákia polgáraival a televízió képernyőjén keresztül.
Az év első napja államünnepünk, 25 évvel ezelőtt alakult meg ugyanis az önálló Szlovákia, a demokratikus állam, amelyre jogosan lehetünk büszkék. „A dolgok változtatása iránti elszántságunknak, több ember közös igyekezetének, a közös jövőnk szempontjából döntő fontosságú pillanatokban hozott jó döntéseknek köszönhetően az emberileg megfáradt, gazdaságilag kizsigerelt, mogorva skanzenből, amely a vasfüggöny mögül a szabad világba került, Szlovákiát nyílt, modern és életképes állammá alakítottuk” – fogalmazott az államfő. Kiska szerint Szlovákia képes volt kihasználni az európai integrációban rejlő lehetőségeket, hogy a világ legbiztonságosabb, szabad, virágzó és a legjobban irányított részének tagja lehessen.
Kiska szerint Szlovákia története ez alatt a 25 év alatt nem volt egyszerű, sem tökéletes, nem volt előre meghatározott, és nem mindig, minden körülmények között hozott szép pillanatokat és jó híreket. De erőteljes történet volt, mondta Kiska, akit büszkeséggel tölt el, hogy az ország köztársasági elnökeként gratulálhat ehhez az ünnephez.
Kiska szerint Szlovákia 2018 januárjának elsején jobb életteret kínál az emberek számára, mint 1993 januárjának elsején, ami szerinte a bizonytalansággal, erőszakkal, összetűzésekkel, vallási és fajgyűlölettel terhelt világunkban egyáltalán nem természetszerű. Persze, erre nem véletlenül került sor, és nem is volt automatikus ez a sikertörténet. Meggyőződhettünk erről mindjárt az új állam születése utáni első években, amikor a politikai csúcsvezetés elárulta a jogállamiság eszméit, pedig azok iránt önszántából kötelezte el magát, hangsúlyozta az államfő. „2018-ban pontosan 20 éve lesz, amikor a parlamenti választások során megdöntöttük a mečiarizmust” – mondta ki Kiska.
De további évfordulókat is említett az államfő. 2018-ban lesz 100 éve, hogy a csehekkel közös államunk megalakulását ünnepelhetjük, amely addig nem látott gazdasági, társadalmi, műveltségi és kulturális fejlődést is hozott az országnak. Hetven éve került hatalomra a totalitárius rendszer, amely négy évtizedre a szovjet hatalom érdekeinek alárendelt szatelitállammá alázta az akkori Csehszlovákiát. „S bár ebben az időszakban is volt némi fejlődés, ennek az ára a szabadság és az emberi méltóság durva korlátozása volt” – fűzte hozzá az államfő. Említést tett továbbá arról is, hogy augusztusban lesz 50 éve, hogy a Varsói Szerződés hadseregeinek tankjai további két évtizedre szertefoszlatták az emberek igazságosabb és szabadabb államba vetett reményét. És 30 éve annak, hogy a hívő emberek az országban szembeszálltak a kommunista rezsimmel, hogy a gyertyás felvonuláson a vallásszabadság, és az emberi szabadságjogok betartását követeljék.
Nem a kisebbségek állnak a jobb élet útjában
Kiska szerint az elkövetkező hónapokban elegendő idő lesz arra, hogy ezekről a jelentős eseményekről beszéljünk, szimbolikusan megemlékezzünk róluk, és megpróbáljuk kritikusan értékelni, mit is jelentenek a jelenünk számára. „Az ország államfőjeként én személyesen szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy még nagyobb elmélyüléssel és hangsúllyal végezzük ezt, mint máskor” – fogalmazott Kiska, hozzáfűzve, szeretné már most hangsúlyozni, szerinte mi is ezeknek az értelmes üzenete mai társadalmunk számára, hogy Szlovákia 25 éves sikeres története folytatódhasson.
Az államfő szerint a sikereink mögött nem a nemzeti és kulturális különlegességünkről kialakított mítoszok állnak, sem pedig a határainkon kívüli fenyegetések keresése, melyekre áthárítható a saját sikertelenségeink iránti felelősség. Még csak nem is a társadalom jókra és rosszakra való felosztása, amint azt éppen az egyes érdekek megkövetelik, és nem is a kisebbségekre való ujjal mutogatás, akikre állítólag ráfizet a többség, s akik a jobb élet útjában állnak. Még a szélsőséges megoldások előtérbe helyezése sem ott, ahol hiányzik a tisztességes munkára való hajlandóság, sem a hatalmasok arroganciája, amely a közügyek és a közélet iránti érdektelenséghez vezet. Ellenkezőleg, mindig ezek voltak a tragédiák okai a történelmünkben, mondta az államfő, és további tragédiákhoz vezethetnek, ha az apátia következtében elszalasztjuk a lehetőséget közvetlen környezetünk, régiónk és az egész ország további fejlesztésére. Társadalmunk életképességének forrása teljesen másban rejlik. Mindig csak akkor tudtunk javítani az ország életfeltételein, amikor az igazságos, szabad és szociális állam létrehozására összpontosítottuk a figyelmünket. „Amikor merészen szembeszegültünk az igazságtalansággal és a hatalom arroganciájával” – jelentette ki Kiska, hozzáfűzve, ezek az igazi sikerek, amelyekre büszkék lehetünk.
Kiska szerint 2017-ben átmentünk a legfontosabb vizsgán
Kiska szerint szabad társadalomként a legfontosabb vizsgán átmentünk 2017-ben. Ennek alátámasztásaként elmondta, a megyei választásokon múlt év novemberében a rendelkezésünkre álló legerősebb fegyverrel: a demokratikus választásokkal győztük le a szélsőséges erőket, s véleménye szerint ez az eredmény jelentős mértékben befolyásolta az ország hangulatát. S bár szerinte nem sikerült végleg legyőznünk a rosszat, viszont sikerült elkerülnünk egy nagy veszélyt. „Választópolgárokként újra bebizonyítottuk, hogy a fontos pillanatokban képesek vagyunk jól dönteni, hogy Szlovákia öntudatos, modern és demokratikus állam, s az is kíván maradni” – jelentette ki az államfő.
2017 azonban kellemetlen év is volt
„Tavalyi újévi beszédemben azt mondtam, hogy 2017 Szlovákia számára az igazság éve lesz. Olyan év, amely megmutatja, hogy képesek vagyunk a tisztességes gazdasági növekedést a jobb közigazgatásban kamatoztatni, hogy képesek leszünk elindítani az oktatási reformot a gyermekeink jobb oktatása érdekében, vagy hogy az elhanyagolt egészségügy impulzust kap a jobb minőség eléréséhez, és az összes országrészben való hozzáférhetőséghez” – fogalmazott az államfő. Mint mondta, azt remélte, olyan további változtatásokat indítunk el, amelyeknek köszönhetően a roma gyerekek kikerülnek a szegénység és a tudatlanság csapdájából, ahová a szüleik juttatták őket. S hogy perspektívát, energiát nyújtunk azoknak a régióknak, amelyek lakói jogosan érzik úgy, hogy megfeledkeztek róluk. És hogy meghallgatjuk végre a tiltakozó tömegeket, s valóban küzdeni fogunk a korrupció ellen. De 2018 elején is érvényes, mondta az államfő, hogy 25 éves történelmünkben sohasem volt annyi eszközünk és terünk, hogy ezekkel a legjelentősebb, már idültnek mondható gondoknak a terén előbbre lépjünk.
A munkanélküliség rekordszinten alacsony, a gazdaság tisztességes növekedést könyvelhet el, mégis érvényes, hogy továbbra is hiányzik a politikai elszántság, hiányzik az őszinte igyekezet, és hiányzik a legfontosabb is: az eredmények. „E tekintetben 2017 inkább kellemetlen év volt. A hasznos, tárgyilagos és tartalmas politikát többnyire kiszorítják a jelentéktelen, kicsinyes nézeteltérések, s az ezekben való győzedelmeskedések nem teremtenek megfelelő teret a szükséges változásokhoz, nem javítják a jelenünket, s nem növelik a jobb jövő esélyét, csak rövidlátóan, könyörtelenül és arrogáns módon elmélyítik az ország és az azt irányító politikusok iránti bizalmatlanságot” – fogalmazott az államfő.
Mint mondta, társadalmunk az utóbbi években eldurvult, s eldurvult a közbeszéd is, csúnyább lett a közélet, amivel szembe kell szállnunk. „Nem kellene mindenkiből ellenséget csinálni, akinek más a véleménye, vagy éppenséggel bírálja, amit teszünk. Nem engedhetjük, hogy a társadalmunk a jelentéktelen politikai küzdelmek és kétséges érdekek következtében táborokra szakadjon, amelyek kölcsönösen gyűlölik egymást” – fogalmazott az államfő, aki szerint lehetőségünk van ennek a megállítására, mindegyikünk hozzájárulhat a jobb Szlovákiához. „Elég erősek vagyunk, hogy megakadályozzuk társadalmunk összetartozásának, az egyik ember másik iránti tiszteletének meggyengülését” – fűzte hozzá Kiska.
Áder János: Sötétség helyett hit legyen
Az új esztendő első perceiben Áder János, Magyarország köztársasági elnöke újévi ünnepi köszöntőjében boldog új esztendőt kívánt minden jóakaratú embernek, minden magyarnak, a magyar nemzet minden tagjának.
Ünnepi köszöntőjében a magyar államfő arra buzdított mindenkit, hogy egész évben őrizze meg ennek a pillanatnak a varázsát, amikor jókívánságokkal fordulunk egymáshoz.
„Bár sokfélék vagyunk, minket, akik éjfél után a Himnuszt énekeljük, összekötnek Kölcsey sorai, amelyekkel mindannyian jókedvet, bőséget és víg esztendőt kérünk magunknak, egymásnak, hazánknak. Most, hogy életünk új éve ránk köszönt, kívánom, adjon az Isten bölcsességet személyes döntéseinkhez, közös választásainkhoz. Adjon erőt, hogy mindig, minden helyzetben tiszteljük a másikban az embert, egymásban a magyart. Adjon alkotó energiát, teremtő nyugalmat, egészséget, biztonságos és reményteli jövőt nemzetünk valamennyi tagjának” – fogalmazott köszöntőjében Áder, aki Assisi Szent Ferenc gondolataival kívánt mindannyiunknak boldog új évet! „Szeretet legyen ott, ahol ma gyűlölet van. Megbocsátás, ahol bűn. Egyetértés széthúzás helyett, legyen igazság, ahol tévedés van, és öröm ott, ahol ma szenvedés. Sötétség helyén hit legyen!”
(origo/Felvidék.ma)
