(Fotó: Neszméri Tünde illusztrációs felvétele)

Nincs könnyű dolga a somorjai Oktatásügyi Bizottságnak a város változó demográfiai adatai miatt. Tavaly több észrevétel is érkezett az egyes iskolák támogatásának összegével kapcsolatban.

Február elején a somorjai képviselő-testület megszavazta a város fenntartói hatáskörébe tartozó óvoda, művészeti alapiskola és iskolai intézmények részletes finanszírozását, melyet az iskolai törvény pontosan megszab. Az iskolai intézményeknél ez két tételből áll: a város kap egy bizonyos összeget az államtól diáklétszám alapján, átruházott hatáskör szerint, és ebből az összegből kell bebiztosítani az oktató-nevelő tevékenységet, tehát a tanárok fizetését és az iskola működését. Az iskolai étkezde és az iskolai klubok fenntartását a város saját hatásköréből finanszírozza, akárcsak az óvodákat, művészeti alapiskolát és a szabadidőközpontot.

Az idei számok bizony elég sokat változtak, főleg, ha az utóbbi három, négy évet nézzük. Veres Gábor, a somorjai Oktatási Bizottság elnöke a Csallóköz hetilapnak elmondta, hogy a város legfontosabb feladata, az egyes intézmények működésének biztosítása az adott évben.

„A költségvetés egyes tételei le vannak bontva diáklétszámra, tehát egy főre. Ezek a számok megközelítőek, mivel számolunk az év során történő változásokkal. A költségvetést kalendáriumi évre szabjuk meg, nem pedig az iskolai évre” – mondta az MKP-s politikus.

Ez azt jelenti, hogy például januárban a bizottság nem tudja, milyen lesz a diáklétszám a következő tanévben, mint ahogy azt sem, milyen fizetési osztályba lépnek esetleg át a pedagógusok, vagy például, hogy meddig tart a fűtési szezon. Ezért nagyon nehéz, sőt nem is lehet összehasonlítani egyes évek adatait. Tavaly több észrevétel is érkezett az egyes iskolák támogatásának összegével kapcsolatban. Ezeket a Somorjára betelepült, a városvezetéssel nem éppen baráti hangon kommunikáló, sőt sok valótlan tényt állító szlovák lakosok adták le. Ezek az egy-egy adott intézménybe járó diákokra lebontott számok közti különbségekre vonatkoztak. Az említett személyek nem konstruktív módon próbálták értelmezni az egyes tételeket. Sőt! Somorja a pénzek elosztásánál azt az egy szempontot veszi figyelembe, hogy minden városi intézmény a legoptimálisabban működjön az oktatásban dolgozók, a szülők és a diákok megelégedésére.

Hozzá kell tenni azt is, hogy a tavalyi évben Somorja városa rendelettel szabta meg az egyes iskolai intézmények körzeteit. Somorja, mint a Felső-Csallóköz központja vonzotta a diákokat a környező falvakból, ami érthető is, mivel a város sportolási és egyéb szabadidős tevékenységet is biztosít, és biztosított régebben is. Az utóbbi években viszont elsősorban a környező falvak túlnépesedése megkövetelte, hogy a város szűkítse az iskolai körzeteket, melyeket rendelettel szabályozott.

„Ezt próbálta a város a lehető legkíméletesebben meglépni, lehetőséget adva a környező falvaknak az átállásra: a város először informálta a környező falvakat a tervezett szűkítésről, később azok két hullámban kikerültek a Bél Mátyás Alapiskola iskolai körzetéből. Azért csupán ezt az intézményt érintették a változások, mivel csupán itt voltak kapacitásbeli problémák” – folytatta Veres.

Veres Gábor, a somorjai Oktatási Bizottság elnöke (Fotó: Veres Gábor közösségi oldala)

Természetesen, a szűkítés nem azt jelentette, hogy a bizottság egyik napról a másikra kizárta a környező falvakból bejáró diákokat az intézményből. A döntés lényege, hogy ezután csak somorjai lakhellyel rendelkező diákok nyerhetnek felvételt. Emiatt most még több száz diák látogatja a szlovák iskolát a környező falvakból, s az ő helyeik fokozatosan felszabadulnak majd. Tegyük hozzá, hogy a szlovák iskolába járó diákok 40%-a magyar.
Decemberben a lakosok egy része petíciót fogalmazott meg, melyben új szlovák iskola építését kérték.

„Megértjük, hogy a szülők azt szeretnék, hogy gyerekeik a lehető legjobb körülmények között tanulhassanak, s el kell ismerni, hogy a nagy diáklétszám miatt a szaktantermi lehetőségek szűkösek. A visszajelzések és az eredmények alapján azonban elmondható, hogy a pedagógusgárda igényes munkája kiküszöböli e hiányosságokat. A városnak felelősségteljes döntést kell hozni az esetleges iskolaépítéssel kapcsolatban, mivel egy új intézmény megépítése túllépi a város lehetőségeit, pályázati források pedig nincsenek” – mondta Veres.

Mindezek ellenére Somorja városa komolyan veszi a lakosok kérését, de ahhoz, hogy egy jó döntést hozzanak a bizottságban, szükség van egy demográfiai felmérésre, mellyel alá lehet támasztani, vagy éppen elvethető egy új iskola építése iránti igény. Viszont, ha minden évben egy osztály kimarad, 7 év múlva kb. 300 olyan diákkal lesz kevesebb, akik nem somorjai lakosok. Ez pedig valószínűleg kezeli majd a problémát.

Az oktatási bizottság elnöke arról is beszélt, hogy nemcsak az oktatási intézmények működése biztosított, de jut városi pénz az adott intézmények felújítására is.
„Természetesen annyi pénz soha sem áll rendelkezésre amennyire igény lenne, de igyekszünk prioritásokat felállítani és mindent megtenni az egyes intézményekért. Vannak váratlan események, ezek azonnali megoldást igényelnek (beázások, csőrepedések), ilyenkor egy tartalékalaphoz nyúlhatunk – így nyilatkozott Veres, aki egyébként a somorjai Madách Imre Gimnázium tanára is egyben.

Az utóbbi négy évben a bizottság közreműködésével felújították pl. a szlovák alapiskola, a zeneiskola és a magyar alapiskola tornatermének tetőszerkezetét, kicserélték az öltözőket mindkét intézményben, a magyar iskolában műfüves pálya is épült, új óvodarészek létesültek, és az óvodák mellékhelységei is megújultak.

Veres Gábor 2010-től vesz részt a somorjai önkormányzat munkájában, s ekkor lett a bizottság elnöke is, mely egy adott évben a művészeti alapiskola, az óvodák és az iskolák működtetésével kapcsolatos kérdéseket tárgyalja meg. Ezt megkönnyíti, hogy a bizottság munkáját a somorjai alapiskolák igazgatónői is segítik, rendes tagként.

„Közreműködünk kulturális események, előadások és kiállítások szervezésénél is. A bizottság kezdeményezte egy történelmi kifestő, illetve olvasókönyv megszerkesztését. A kifestő már elkészült, ebben az évben pedig kiadásra kerül az olvasókönyv is, melyet ismert somorjai pedagógusok írnak Somorja város történelméről. Ez egy hiánypótló kiadvány lesz, ugyanis szeretnénk, hogy olyan történelmi olvasókönyv kerüljön a gyerekek kezébe, melyből megismerhetik Somorja város történelmét” – fejezte be Veres Gábor.

(Csallóköz Hetilap, samorin.sk/Felvidék.ma)