A tárlatot Rimaszombatban a Gömörből elszármazott Tóth Csaba mutatta be (Fotó: Martin Ambróz)

ZOO – Noé túlterhelt bárkája címmel az állatkertek történetét diorámákon bemutató kiállítás nyílt a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeumban. A tárlat ősbemutatója a besztercebányai Közép-Szlovákiai Múzeumban volt, anyagát Tóth Csaba paleontológus állította össze. Rimaszombatban szeptember 15-ig tekinthető meg, a tárlatra főleg alap- és középiskolásokat várnak.

Az állatkertek a világ leglátogatottabb kulturális intézményei közé tartoznak, s amíg a kezdetekben elsősorban a szórakozást szolgálták, ma már nagyon fontos szerepet töltenek be egyes veszélyeztetett fajok védelmében és szaporításában, valamint a fiatalok környezettudatosságra nevelésében is (nemrég nagy visszhangot váltott ki a Kecskeméten elpusztult vemhes szurikáta, amelyet egy tizenéves fiatal addig piszkált, amíg az megharapta, mire a fiú földhöz vágta a vemhes állatot).

Az állatkertek többsége szerepet vállal a különböző természetvédelmi programokban is. Szlovákiában négy állatkertet tartanak számon, mégpedig Pozsonyban, Kassán, Bajmócon és Iglón. A kiállítást az alkotók a bajmóci állatkert legendás szakembere, Peter Lupták emlékének ajánlották, aki 2015-ben tragikus körülmények között hunyt el Dél-Afrikában.

Voltak, akik kipróbálták milyen is a ketrecben lenni (Fotó: Martin Ambróz)

A tárlatot Rimaszombatban a Gömörből elszármazott Tóth Csaba mutatta be, aki eddig mintegy 60 állatkertet látogatott meg, egy nálunk eleddig nem nagyon használt műfaj, a dioráma segítségével mutatja be azokat. A diorámát annak idején Louis Daguerre fejlesztette ki, s még 1822-ben Charles-Marie Boutonnal megnyitotta közös diorámaszínházát. Maga a klasszikus dioráma különböző világítási módszerekkel a kép idő- és térbeli változását tudja érzékeltetni. Mára a dioráma kifejezés jelentése kibővült, és gyakorlatilag a makettezést jelenti. A diorámák egy tájat, jelenetet, tevékenységet, történelmi eseményt mutatnak be, három dimenzióban. Nos, ilyen diorámákon láthatjuk egy-egy földrész állatvilágát megjelenni állatkerti fotók felhasználásával. Találkozhatunk krokodillal, orrszarvúval, pingvinnel, flamingóval, zsiráffal, pillangókkal, de a kiállítás ifjú látogatói akár egy-egy ketrecet is kipróbálhatnak.

Tóth Csaba a megnyitón magával ragadó előadás keretében vázolta fel az állatkertek egykori és mai szerepét, s megtudhattuk, hogy Szakkarában már az i. e. 29. században volt állatkert. III. Tutmózisz is létesített állatkertet, a mostohaanyja, Hatsepszut pedig állatgyűjtő expedíciókat szervezett, és küldött korabeli nevén Puntba, a mai Szomáliába. Ekkoriban alapított egy kínai uralkodó hatalmas gyűjteményt Ling Iu (Tudás Kertje vagy Értelem Kertje) néven.

Az izraeli Salamon király vadállatokat idomított, az asszír királyok fővárosaikban – felfogásuk szerint a világ közepén – az ismert világ minden állatát és növényét felvonultató vadaskerteket hoztak létre, a rómaiak pedig ragadozókat és madarakat tartottak. A 18. században a Versailles-ból Párizsba költöztetett királyi lovarda helyén jött létre a Jardin des Plantes, az első állatkert. A 19. és 20. században azért alapítottak állatkerteket, hogy tájékoztassák, oktassák és szórakoztassák a közönséget.

Rimaszombatban a kiállítás szeptember 15-ig tekinthető meg, a tárlatra főleg alap- és középiskolásokat várnak (Fotó: Martin Ambróz)

Közép-Európában annak idején mindössze két állatkert működött, mégpedig a budapesti és a bécsi. Szlovákiában csak a második világháború után merült fel állatkert létrehozásának a gondolata, s az elsőt a bajmóci vár tövében hozták létre hatvan évvel ezelőtt. Ma Bajmócon mintegy 450 állatfaj él, köztük olyan különlegességek, mint az afrikai elefánt vagy a hegyi zebra, de több veszélyeztetett fajjal (ködfoltos párduc, mezopotámiai dámszarvas, északi takin) is foglalkoznak.

A kassai állatkert a maga 288 hektáros területével nemcsak Szlovákia, hanem Európa egyik legnagyobb kiterjedésű állatkertjének számít, s nálunk egyedül itt találkozhatunk borjúfókával és Humboldt-pingvinnel. Pozsonyban építették fel farkasok részére az egyik legnagyobb szabadtéri kifutót, de az állatkert büszkeségei közé tartozik például a szélesszájú orrszarvú, a csimpánz, a szumátrai orangután vagy a kis panda. Szlovákia legfiatalabb állatkertje az 1989-ben létrehozott iglói állatkert, ahol a látogatók kedvencei közé tartozik a Bennett-kenguru, a szurikáta és az alpaka.