Farkas Iván (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

2014-ben a magyarországi Szadán döntött Magyarország és Szlovákia kormányfője arról, melyek lesznek azok a határon átnyúló közlekedési beruházások, amelyek a 2014-2020 közötti uniós időszakban megvalósulnak. Később a lista módosult, ám megelégedéssel tölt el bennünket, hogy az első beruházási tétele, amely benyújtásra került az Interreg SK-HU Program irányító hatósága elé, a Helemba és Ipolydamásd között megépítésre váró Ipoly-híd. Az utóbbi hónapokban a megvalósítás közelébe került az Ipolyhídvég-Drégelypalánk, valamint az Ipolyvarbó-Őrhalom közötti Ipoly-hidak megvalósítása is.

A magyarországi oldalon mindhárom esetben a NIF Zrt. a társberuházó, a szlovákiai oldalon az előbbi esetében Nyitra Megye Önkormányzata. Itt az elejétől fogva, 2008-tól az MKP megyei képviselőcsoportja az, amely az Ipoly-híd előkészületeinek, megpályázásának és megépítésének motorja. Az utóbbi két Ipoly-híd a folyó középső folyásán, Besztercebánya megyében épül majd meg. Itt az előkészületek indítványozója kezdetektől fogva az MKP megyei képviselőcsoportja volt, a Nagykürtösi Régiófejlesztési Ügynökséggel együtt. Később Ipolyhídvégen és Ipolyvarbón a helyi önkormányzatok jutottak jelentős szerephez.

Az Interreg SK-HU Program irányító hatóságának kedvező és gyors döntése után a hidak megépítésének kezdete akár a következő esztendő második felében is elképzelhető, persze optimális forgatókönyv esetén. Ugyanebben a programban a szadai lista következő tétele, a Dunaradvány és Neszmély közötti komp is megvalósulhat, amely a Hídverők Társulásának 25 évvel ezelőtt megfogalmazott célkitűzéseit viheti a megvalósítás irányába. E beruházás tavaly nyáron került holtpontra, amikor híján voltunk partner-beruházóknak az Interreg Program keretében, a határ mindkét oldaláról.

Végül az Ister-Granum EGTC volt az, amely magára vállalta a beruházó szerepét – mivel az EGTC-nek mindkét országban van joghatósága, nem volt szükség partner-beruházóra – ám, a tavaly ősz eleji közgyűlésen volt mit tennünk, hogy az EGTC közgyűlése elfogadja a beruházást, a Duna mentén magáévá tegye a Hídverők Társulása negyed évszázaddal ezelőtt megfogalmazott elhatározásainak részbeni megvalósítását. Sikerült, meglett a beruházó, elkészült a tervdokumentáció, Dunaradvány település megvásárolta az országútról a kikötőhöz vezető telkeket. Az irányító hatóság kedvező döntése esetén itt is hamarosan elkezdődhet a beruházás megvalósítása, akár bő egy éven belül.

Amennyiben a következő hónapokban, években mind a négy beruházás megvalósul, akkor a Komárom és Szécsény közötti határszakaszon, amelynek hossza 197 km, és a Duna, valamint az Ipoly képezi az országhatárt, a mai 6 határmetszési pont helyett immár 10 határmetszési pont biztosítja majd a határon átmenő forgalmat. Másképpen kifejezve, a határmetszési pontok közötti átlagos távolság a mai 32,8 km átlagos távolságról 19,7 km-re csökken. Teljesen természetes, hogy az MKP-ban e célkitűzések megvalósítása érdekében tettük a dolgunkat.

(A szerző az MKP alelnöke és Nyitra megyei frakcióvezetője)