A Lisszaboni Szerződés a korábban elvetélt európai alkotmányszerződés-tervezet szerepét hivatott betölteni és azután lép életbe, hogy valamennyi tagállam ratifikálja azt. A dokumentum a tervek szerint 2009-ig új jogi alapokra helyezi az EU működését.
Az Örömóda hangjaira kezdődött aláírási ceremónián minden tagország állam- vagy kormányfője és külügyminisztere révén képviseltette magát. Kivételt az Egyesült Királyság jelentett, mivel a britek részéről csak David Miliband külügyminiszter írt alá, Gordon Brown miniszterelnök belpolitikai elfoglaltságai miatt a nap folyamán később érkezik a portugál fővárosba és írja alá a dokumentumot.
A nemzeti nyelv szerinti ábécé-sorrendben elsőként Guy Verhofstadt belga miniszterelnök írta alá a dokumentumot, utolsóként pedig éppen David Miliband.
Ez a jövő szerződése – hangsúlyozta az aláírást megelőző beszédében José Socrates, az unió soros elnöki tisztét betöltő Portugália miniszterelnöke. Socrates kiemelte: a tagállamok között új egyensúlyt teremt a szerződés, ami az európai polgárok számára új lehetőségeket nyújt jogaik gyakorlására. Mint mondta, a dokumentum elfogadásával Európa olyan közös célokra tud koncentrálni, mint a közös energiapolitika kialakítása és a globális felmelegedés elleni küzdelem.
A szintén portugál José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, a 27 tagállam újraegyesül a szabadság és a demokrácia körül. „Az EU az állampolgárokat akarja szolgálni és a globális kihívások elleni fellépést. Európa több akar lenni, mint egy kontinentális szereplő” – fűzte hozzá Barroso.
Internetes oldalt nyitott az Európai Bizottság csütörtökön az új szerződésről. A http://europa.eu/lisbon_treaty címen elérhető oldal valamennyi uniós nyelven, könnyen áttekinthető formában mutatja be az új szerződés politikai újításait és intézményi reformjait, de tartalmazza a dokumentum teljes szövegét és a szerződéssel összefüggő más információkat is.
MTI
