„Napjainkban beszélik-e még Jézus nyelvét? Élnek-e a Földön olyanok, akik ma beszédbe tudnának elegyedni vele?” Jézus a héberhez, az arabhoz vagy éppen a föníciaihoz hasonlóan a sémi nyelvcsaládhoz tartozó arámi nyelvet beszélte. Az arámi törzsek első megjelenését a Kr.e. 15. század végére teszik, a törzs nyelvének első írott emlékei azonban a Kr.e. 10. századból származnak.
Az arámi törzsek fokozatosan telepedtek meg az egykori asszír birodalom területén, hogy aztán nyelvük – nem utolsó sorban viszonylagos egyszerűségének köszönhetően – annál gyorsabban terjedjen el.
Az arámi egy idő után Izraelben is elterjedt – legalábbis a köznép körében. A héber ugyan továbbra is megmaradt, főleg a gazdagok és a rabbik nyelve volt, ám Kaperaum és Názáret környékén, ahol Jézus felnevelkedett, az emberek arámiul beszéltek java részt.
Ez nem jelenti azt, hogy Jézus ne értett volna héberül vagy görögül. Ismert, hogy a héberül íródott (bár aramizmusokat is felmutató) Ószövetséget magyarázta sokszor, ahogy görögül is minden bizonnyal tudott, mivel akkoriban a kereskedők (és igen sok írástudó) nyelve a görög volt.
Az arámi persze nem áll túl messze a hébertől: egyesek a jiddis és a német nyelv kapcsolatát hozzák fel példaként, amikor a két nyelv közötti hasonlóságot próbálják szemléltetni. Az egykoron népnyelvnek számító arámit azonban ma már csak igen kevesen beszélik: egyes becslések szerint világszerte 500 ezren beszélnek Jézus nyelvén, mások szerint viszont az autentikus jézusi nyelvet alig többen, mint 10 ezren használják.
Az egyik legarchaikusabb arámi változatot három, Szíria fővárosától 60 kilométerre fekvő falucskában beszélik. A három falu olyannyira körbe van zárva hegyekkel, hogy az ott élő keresztények meg tudták őrizni ősi nyelvüket. A televízió és a tömegközlekedés fejlődése ugyan veszélybe sodorta az arámi létét, ám Mel Gibson Krisztus-filmjét követően (amelyben igen sokszor beszélnek arámi nyelven) egyre többen figyeltek fel a nyelv megőrzésének szükségességére.
National Geographic Online
