2007 az Európai Parlamentben

A távozó Borell elismeréssel szólt az új tagállamok képviselőiről, akik szerinte tökéletesen beilleszkedtek a Parlament munkájába. Szerinte az EP két év alatt ismertebbé vált az emberek körében. Szintén ebben a hónapban választották meg kvesztornak Fazakas Szabolcs a szocialista frakció magyar tagját. Az EP-ben 6 ilyen tisztség van, a képviselőket érintő hivatali, pénzügyi kérdésekkel foglalkoznak, és részt vesznek az EP elnökségének munkájában is.

Februárban Hans-Gert Pöttering, az EP új házelnöke programbeszédében az európai értékek védelméről és a reformok végrehajtásának szükségességéről beszélt. Az Unió soros elnöke, Németország kancellárja is fölszólalt a parlamentben. Angela Merkel a féléves német elnökség célkitűzéseit ismertette.

Áprilisban a készpénzkímélő fizetési módok új, gyorsabb és olcsóbb nemzetközi rendszeréről fogadtak el törvényt a képviselők. A bankoknak 2010-ig kell fölkészülniük. A képviselők megszavazták azt az irányelvet, amely az árvízkockázati kezelésben lehetővé teszi a szorosabb együttműködést a tagállamokban.

Májusban a képviselők megszavazták a raomingdíjak csökkentését.

Júniusban a Parlament módosította az EU 2007-es költségvetését, ennek köszönhetően pedig 15 millió eurót (mintegy 3,75 milliárd forint) kapott Magyarország az árvízkárok enyhítésére. A testület jogszabályt fogadott el, amely jövőre megtiltaná a macska- valamint kutyaszőrmék exportját és importját. Szintén megtiltotta a higany kivitelét és behozatalát az EU-ba 2010 július 1-től. Ettől az időponttól kezdve a higanyos lázmérőket sem lehet majd árulni. Az ok pedig: az ember egészségére rendkívül káros a higany.

Júliusban Portugália vette át az EU soros elnöki tisztét. José Sócrates miniszterelnök azt mondta: az októberi uniós csúcson megállapodást akar elérni Európa reformszerződéséről. Az EP 2 évvel később hajtatná végre a postai liberalizációt a tagállamokban. Az új tagállamok pedig további két év türelmi időt kaptak a nyitáshoz. A képviselők emellett egy olyan tervezetet is kidolgoztak, amely átláthatóvá tenné a repülőjegy árakat, hogy ne lehessen például 1 forintért jegyet kínálni, ha végül nem egy forintot kell fizetni az utazásért.

Szeptemberben elfogadták a képviselők a nemzetközi vasúti személyszállítás 2010-es liberalizációját. Ez átláthatóvá teszi és szabályozza a magánosítást, rendelkezik a kompenzációkról és az alvállalkozók bevonásáról is.

Októberben az EP elfogadta a Parlament 2009 utáni összetételét. A jelenleg 785 tagú testület létszáma a 2 év múlva esedékes választások után 751-re csökken. Magyarországot a jelenlegi 24 képviselő helyett 22-en képviselik majd. Szintén ebben a hónapban tekintette át az EP a vajdasági helyzetet. A képviselők megállapították, hogy kevesebb volt az etnikai villongás a szerbiai tartományban. Az EP átláthatóbbá szeretné tenni az agrártámogatásokat, így az interneten tenné közzé azok névsorát, aki közösségi forrást használ föl.

Novemberben az Európai Parlament megszavazta a schengeni határőrizeti rendszer bővítését. Így Magyarország, Szlovénia, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Litvánia, Lettország, Észtország és Málta csatlakozhatott december 21-én a klubhoz. Új uniós szabályokat fogadott el a testület a tévéreklámokról: a jövőben óránként legfeljebb 12 perc hirdetés jelenhet meg a televíziókban. Az adást pedig 30 percenként lehet megszakítani.

Decemberben az EP plenáris ülésén köszöntötték az új romániai képviselőket, akiket még november 25-én választottak meg. 35 új tag érkezett a parlamentbe, köztük 4 magyar nemzetiségű. Így a 24 anyaországi és 2 szlovákiai képviselővel együtt összesen 30-ra emelkedett a magyarok száma az EP-ben. A Parlament ebben a hónapban állásfoglalást fogadott el, amelyben a szélsőségek erősödése miatti aggodalmának adott hangot. Szintén decemberben írták alá a tagállamok vezetői az Unió reformszerződését. A dokumentumot elsőként Magyarország ratifikálta. A Bizottság elnöke, valamint a házelnök is gratulált Budapestnek a teljesítményért. Hans – Gert Pöttering egyúttal aláírta az EU jövő évi költségvetését is. Decemberben az uniós vezetők aláírták a reformszerződéshez csatolandó Alapjogi Chartát, amelyben egyebek mellett szerepel a halálbüntetés és diszkrimináció tilalma, valamint a kisebbségi jogok is. A képviselők elfogadták a borreformot is.

FH