A pozsonyi kerületi bíróság úgy határozott, hogy Duray Miklósnak elnézést kell kérnie a Szlovák Nemzeti Párttól, továbbá anyagi kártérítést kell fizetnie. Ez a bírósági döntés abba a kategóriába tartozik, amely elsősorban a bírák, semmint az állítólagos bűnös fölött ítélkezik.

Amikor 1897-ben az osztrák parlament nagynémet képviselője, Herman Wolf azt a kijelentést tette az osztrák miniszterelnökre, Kazimir Badenire, hogy „csaló, hazaáruló és lengyel disznó”, nem kellett bíróság elé állnia. A politikusok végül párbajjal intézték el a vitát egymás között. A korabeli sajtó sokat cikkezett arról, hogy ez a párbaj nem vetett valami jó fényt a Habsburg-monarchia politikájára, és bár némely politikus szavajárása azóta sem változott, az egymás közti problémákat azóta már kultiváltabban intézik el egymás közt – a bíróságokon. Ez mindenképpen civilizáltabb megoldás. Viszont némely esetekben ez azt jelenti, hogy nem állít ki magáról valami fényes bizonyítványt a szlovák jogrend.

A Pozsonyi III. Kerületi Bíróság úgy döntött, hogy az MKP alelnöke, Duray Miklós elnézést kell, hogy kérjen az SNS-től, továbbá egymillió korona kártérítést kell a pártnak fizetnie. Duray azzal sértette volna meg eme párt jó hírnevét, hogy a múlt évben az InfoRádiónak a következőket mondta: „A szlovák kormány egyharmadát tekintve Slota pártjából áll, mely fasiszta”. Viera Lamprechtová bírónő szerint Duray szavai sértőek voltak. „Nem engedhet meg magának az egyik politikus ilyen szavakat a másik politikussal szemben. A kritika megengedett, de ennek határai vannak és mindenképpen tisztességesnek kell lennie” – indokolta az ítéletet Lamprechtová.
Mindenféle sanda gondolat nélkül, de ilyen kijelentés kapcsán felvetődik a kérdés, hogy a bírónő vajon melyik bolygóról csöppent ide? Hiszen a szólásszabadság ilyetén megnyilvánulásai esetén bizonyos idő eltelte után szinte minden politikusnak anyagi kártérítést kellene fizetnie. Az SDKÚ törvényhozói már néhány hónapja a Smer politikusait bolsevistának nevezik. Több politikus pedig magától értetődő egyszerűséggel beszél a KDH-n belüli csoportosulásról úgy, mint a Talibánról, amely úgyszintén az emberi jogokat semmibe vevő szervezet.

Mosolyt csalhat az ember arcára az is, hogy jó hírnevének védelméért éppen az SNS folyamodik a bírósághoz. Képviselői ugyanis a múltban politikai ellenfeleik, sőt egész állampolgári csoportok jó hírnevét sem kímélték. Elég csak pár kijelentést idézni: „Megkülönböztetjük majd a cigányok beilleszkedésre képtelen részét a beilleszkedésre képesekétől. Az első csoportnál, mely sajnos a többséget alkotja, valamilyen módon szeretnénk elérni a népességszabályozást” – jelentette ki Ján Slota 2006-ban egy sajtókonferencián. Pár évvel ezelőtt pedig volt párttársa, Maián Andel vette védelmébe a cigányok beilleszkedésre képtelen részének valamiféle rezervátumokba történő kényszerítésének ötletét. „Ha mi most ezeket nem hozzuk létre, akkor a cigányok húsz év múlva nekünk fogják létrehozni” – jelentette ki az SNS egykori alelnöke.
Duray jellemzése az SNS-ről mint fasiszta pártról, alaposabb történelmi és politológiai elemzések lefolytatása után nem állná meg a helyét. Slota pártját ugyanis inkább a nacionalista és a szélsőséges jelzővel lehetne illetni. De amint azt a fentebb idézett kijelentések is tanúsítják, némely jelenlegi és volt SNS-pártvezető nézetei a fasiszták nézeteitől nem is nagyon különböznek.

Az EU emberijogi bíróságának ítélete például a Feldek verzus Szlovák Köztársaság és  Oberschlick verzus Ausztria perekben mind az bizonyítja, hogy a bírósági eljárás tárgya nem elsősorban annak a vizsgálata, hogy a kimondott politikai nézet igaz-e vagy nem. Egy-egy nézet igaz voltát ugyanis sok esetben nem is lehet eldönteni. Éppen így a bíróságnak nem azon kell törnie a fejét, hogy az adott kijelentés sértő. Döntenie csak abban kellene, hogy a kimondott politikai nézet érdemes-e a védelemre és van-e alapja. Tehát, hogy nem öncélú-e és támaszkodik-e valamilyen tényre. A tiszteletreméltó SNS-politikusok szemeiket néha azért a szomszédos Ausztria felé is vethetnék. A Die Presse lap ugyanis nemrégiben az EU jobboldali pártjai közül az SNS-t és a HZDS-t klerofasiszta alapú pártoknak nevezte. Nem kellene esetleg szerencsét próbálniuk az osztrák bíróságokon is?

Kérdéses ugyanakkor az, hogy a pozsonyi bíróság miként juthatott az anyagi jóvátétel elismertetésére a nemzeti párttal szemben. Jogi csűrés-csavarással természetesen különböző nyakatekert ügylezáráshoz lehet jutni. Lamprechtová bírónőn kívül azonban mindenki számára világos kell, hogy legyen: Slota pártjának jó hírnevén nem esett csorba. Éppen ellenkezőleg. Az SNS már évek óta az MKP-val és speciálisan a Duray Miklóssal szembeni szócsatákból profitál. Kijelentése valószínűleg nem vezet a nemzeti párt választóbázisának csökkenéséhez. Éppen ezért érdekes lesz megvárni, hogy az állítólagos kár másik részét miként fogják tisztázni az ítélet indoklásában. Ez ugyanis még nincs kidolgozva és a bírónő nem volt hajlandó az ezzel kapcsolatos kérdésekre felelni.
Az ügy további folytatása kétféle forgatókönyv alapján történhet. Magasabb joghatósággal rendelkező bíróságok esetleg eltörlik az ítéletet és így olyan precedenst teremtenek, amelyre a bíróságok a jövőben talán hivatkozni fognak. Amennyiben megerősítik az ítéletet, akkor nemcsak elszomorító képet festenek majd a szólásszabadság respektálását illetően, hanem példát is adnak arra, hogy a jövőben miként kell a politikai ellenfeleknek egymás vitáit tisztázniuk és egyúttal pénztárcájukat vastagítaniuk. Ha pedig évek múltán ezek az ügyek az európai emberijogi bíróság elé jutnak, amely ezeket lesöpri az asztalról, mindannyian ráfizetünk majd. Duray kifizetett millióját ugyanis, egy esetleges strasbourgi siker következtében, már nem az SNS fogja visszafizetni, hanem az adózó polgárok.

Majchrák Jozef, Týždeň, FelvidékMa
Kapcsolódó cikkek:

Egymillió – a Týždeň publicistája Durayról és Slotáról

A fasiszta mint tiltott kifejezés – a Košický korzár a Duray kontra SNS perről

Duray-interjú a Magyar Nemzetben

Az elnyomottak igazsága – Csoóri Sándor a Duray-perről

Az MKP sajtóközleménye Duray Miklós perével kapcsolatban

A kereszténydemokraták egy része tiltakozott a Durayt elítélő bírósági határozat ellen
A politikusok szívesen pereskednek egymással – a SME a közemberek közti torzsalkodásokról