Elsőként Václav Klaus cseh elnök mondta ki hangosan, hogy az euró szlovákiai bevezetése olyan következményekkel járhat, amilyenekről egyelőre senki nem beszél Pozsonyban. „Ha ugrik az ember, jó, ha tudja, hol ér talajt” – fogalmazott Klaus. És nemcsak ő várja kíváncsian, milyen közhangulatot idéz elő Szlovákiában a bruttó 500-550 eurós átlagbér, amikor fizikai valóságában megjelenik. 2009-től ugyanis könnyű lesz az összehasonlítás. Világos lesz mindenkinek, hogy a mi átlagbérünk annyi, mint a németországi szociális segély. Ugyanakkor: az eurót már nem fogjuk koronásítani. Az euróban kimutatott világpiaci árak egy az egyben érvényesek lesznek nálunk is. Úgy tűnik, a politikai vezetés, amely elsősorban az euró bevezetésének kampányát menedzseli, néha már kétkedő gondolatokkal is foglalkozik. Nem zárja ki, hogy általános elszegényedés kísérheti az euró bevezetését. A kormánykoalícióból először Ján Slota, nemzeti pártelnök szellőztette meg azt a véleményét, hogy a közös európai pénz bevezetését talán jobb lenne elhalasztani. Indoklást nem mondott, később visszavonta kijelentését. Pedig feltehetőleg arra gondolt, amit független szakértők fogalmaznak meg néha: hogy Szlovákia gazdasági teljesítménye a nagyszerű növekedési mutatók ellenére is mélyen elmarad az uniós átlag mögött, tehát ilyen szempontból a mi csatlakozásunk az eurózónához hatalmas kísérletnek is tekinthető. Vitárius Lajos pénzügyi tanácsadó ezzel kapcsolatosan például már hónapokkal ezelőtt arra figyelmeztetett, hogy Szlovákia bruttó hazai összterméke csak 2013-ra éri el az uniós átlag 65 százalékát, jelenleg annak a felét teszi ki. A megélhetést befolyásolni fogja a családok állandó havi kiadásainak növekedése, szerinte ugyanis 3-5 százalékos energiaár-, víz- és csatornadíj-növekedés várható a jövő év végéig, a jövedelemnövekedést viszont semmi nem garantálja. Inkább fékezi, hiszen a kormány olyan megállapodást kötött a munkáltatókkal és a munkavállalói érdekképviseletekkel, hogy a bérek növekedése nem fogja meghaladni a munkatermelékenység növekedését, nehogy az infláció túlságosan megugorjon. A világpiaci árakat azonban nem tudja szerződésben rögzíteni a kormány. A jelenlegi tendenciák pedig azt mutatják, hogy az energiaárak mellett az agrártemékek ára is folyamatosan emelkedik. Az eurózóna szegénylegényei leszünk?
Másodikként a koalícióból a DSZM Néppárt elnöke, Vladimír Mečiar beszélt nyilvánosan arról, hogy a kisnyugdíjasokat, az alacsony jövedelműeket és a szociális segélyből élőket az euró bevezetésével párhuzamosan kompenzációban kellene részesíteni, és mivel konkrét összeget – 22 milliárd koronát – is említett, feltehetőleg arról van szó, hogy nyugdíj-, minimálbér- és szociális segélyemelésre gondolt. Egyelőre azonban sem a pénzügyi tárca, sem a kormányfő nem mutatott hajlandóságot a kérdés alaposabb megvitatására. A hét végén, a Néppárt országos tanácsülésén mégis ez volt az egyik központi téma. Igaz, most már a közvetlen kompenzáció helyett az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának 6 százalékra való csökkentését fogalmazta meg a párt az általános elszegényedés ellenszeréül. „Az élelmiszer az ember alapszükséglete – mondta Zdenka Kramplová földművelésügyi miniszter a tanács döntésének indokául, hozzátéve: ahogyan Csehországban 6 százalékos az áfa, úgy nálunk is fontos lenne, hogy ezzel a kérdéssel komolyan foglalkozzunk – főleg az euró bevezetése kapcsán. Azért, hogy az élelmiszer ne legyen olyan árucikk, amelynek a beszerzése gondot fog jelenteni.” Kramplová szerint a jövő évi költségvetés előkészítése során a kormánynak a közvetlen agrártámogatások uniós szinten tartása mellett az alapélelmiszerek áfa-csökkentésével is számolnia kell. Párhuzamosan olyan vidékfejlesztési programot kell megvalósítani, ami elérhetővé teszi a hazai terméket, egyben a vidéki lakosság megélhetését is biztosítja. Kérdés persze, hogy a csökkentett áfa mennyire mutatkozna meg a kiskereskedelmi árakban, és az is kérdés, hogy az euró bevezetésével kapcsolatban a kereskedők szövetségeivel megkötött árfékezési szándéknyilatkozatok mennyire lesznek komolyan és meddig maradnak érvényben.
Pátria, gyr
