Az alábbiakban kedves olvasóink részletesebb bepillantást nyerhetnek, hogy valójában miről is szól a feltámadási menet. A szervezők leveléből világosan kitűnik, hogy a mai rohanó világunkban szükség van a békés, értékeket megőrző cselekedetekre is.

Tisztelt Egyházközségi Képviselő-testület / Tisztelt Gyülekezeti Presbitérium!
Tisztelt Civilközösségi Szervezők!

A 2004. dec. 5-i népszavazás elszomorító nemzeti látlelete keltette életre kezdeményezésünket. Célunk az volt, hogy e zarándoklattal hirdessük az elfásult vagy csalódott honfitársainknak a Feltámadott Krisztussal való szövetségünket, s nemzeti újjászületésünk tiszta vágyát. A kettőt egységbe fogva és egyszerre. A Feltámadási menet 2005-ben, 2006-ban, 2007-ben is megvalósult: a csaknem 2000 km-es nemzeti zarándoklat húsvéttól pünkösdig tartóan Tihanytól Csíksomlyóig áthaladt minden magyarok lakta utódállamon. Ezt a távolságot a résztvevők körülbelül 30-40 km-es szakaszokat vállalva, stafétaszerűen adták össze. Nem egy csoport zarándoklatát jelenti tehát, hanem több mint százét.
Az útvonal eszmeileg egy szívet rajzol a Kárpát-medencébe. A Feltámadási menet egyik ága Zamárdiból délnyugati irányba indul el, majd a szlovéniai magyaroktól visszafordulva Baranyán s a Délvidéken, majd az Alföldön át a Maros völgyében lép be Erdélybe, s halad Somlyó felé. A másik ág Tihanyból nyugat felé halad, és Sopronnál keletre fordulva Felvidéket, Észak-Magyarországot, Kárpátalját köti össze Erdéllyel és Csíksomlyóval. A Feltámadási menet idei útvonala a tavalyihoz képest kissé változik az új jelentkezések, meghívások miatt. Az ezt mutató táblázatunk adatai tehát egyelőre még változhatnak. Nagy nyilvánosságra (média, honlap) akkor hozzuk, ha megvan mindegyik stáció.
A Feltámadási menet jelvénye – az Árpád-kori motívumú szárnyas kereszt – úgy van fából kifaragva, hogy mindkét útvonalé a teljes jelképet mutassa. Ez a motívum egyaránt elfogadható megoldás a katolikus és protestáns magyarok számára, s továbbá Árpádkori eredetében benne rejlik keresztény/keresztyén egységünk eszméje. Benne rejlik e zarándoklat idejének – húsvét (kereszt), pünkösd (szárny) – szimbolikája is. A kezdet egységét úgy fejezzük ki, hogy nagypénteken a tihanyi kálvária feszületénél még egy a feltámadási jelvény, majd délután 3 órakor válik ott ketté, s hozzuk át egyik felét Zamárdiba. A jelvényre a résztvevő közösségek – kifejezve a zarándoklat eszméjének igenlését – egy szalagot köthetnek fel, a kísérő zarándokkönyvbe pedig beírhatják a mindnyájunknak szánt üzenetüket és élményeiket.
A Feltámadási menet létfeltétele, hogy 30-40 km-enként, az ún.stációtelepüléseken meglegyenek a helyi szervezők. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy plébánia, gyülekezet, lelkiségi közösség (Kolping-család, cserkészcsapat, keresztény/keresztyén férfi vagy nőegylet…) valamint világi közösség (például polgármester és segítői, huszárhagyomány-őrzők, polgári kör, kulturális egyesület) egyaránt végezte a helyi szervezést, vagy besegített.
Eddigi tapasztalataink alapján egy imitt-amott felmerülő ellenérvre is ki kell térnünk. Vannak olyan testvéreink, akik azt vallják, „nem sokat ér a szimbolikus tett a mai világban”. „Munkahely kell, tisztességes bér, tisztességes kamatú hitel, anyanyelvi oktatás minden szinten, effélékkel újítható meg a magyarság…” – mondják. Ez igaz is, csak vegyék mindehhez, hogy a lelket, az életbe vetett hitet, a közösséget, a nemzetet istenes közösségi ünnepek, erőfeszítések, áldozatvállalások erősítik, újítják meg. Ezekben gyökerezik az élet minden területére kiterjedő konkrét és praktikus lépések sora, amelyek a köznapi óhajtások megvalósulását is elősegíthetik. Egy példa: pontosan a 2005. évi feltámadási menetnek köszönhető egy határon inneni és egy határon túli magyar településnek az összefogása.
Az eddigi helyi szervezők némelyikében esetleg, bár ezt persze nem tudhatjuk, felmerülhet az a gondolat, különösen, ha a tavalyi fogadási ünnepük formálisra vagy kötelességteljesítés-ízűre sikeredett, hogy érdemes-e idén fáradozni ez ügyben? Hadd kérjük, és reméljük azért mégis az „igent”, mert lehet, hogy az idei lesz kegyelmekben gazdagabb; és mert lehet, hogy a tavalyi tapasztalatból csiholódna néhány olyan ötlet, amely az idei részvételük jobbá tételének kulcsa!
Mivel az idei lesz a negyedik Feltámadási menet, elvileg a megszokás kedvcsökkentő hatása is jelentkezhet. Ez ellen egy kis utánagondolás az alkalmas ellenszer: kiknek a bevonásával, megnyerésével, új lelkesedésük igénybevételével újítható meg a részvétel? – tehető fel segítő kérdésként.
Végül a Feltámadási menet egyik különös és nagyszerű kegyelméről külön is szólni kell: ma, amikor akkora nagy széthúzás tapasztalható mindenütt a Kárpát-medencében, csodálatos dolog, hogy katolikusok és protestánsok, nem tekintve a múltnak elválasztó történéseit, akár együtt egyszerre (például Csorna), akár egymást követő stáció gazdáiként (például Lövéte – Homoródújfalu) részesei ennek a krisztusi magyar cselekvésnek! A Feltámadási menetben részt véve ki-ki hite szerint erősíti a magyarság Éggel való szövetségét. Az ősi magyar, útnak indító mitikus „létminta” – Hunor és Magyar csodaszarvas követése – ma így valósulhat meg.

Honlapkapcsolat
Tavaly óta a http://www.bucsujaras.hu/feltamadasimenet2007.htm honlapon lehet nyomon követni a Feltámadási menetről szóló tájékoztatókat, beszámolókat. (Úgy is lehetséges az elérése, hogy a www.bucsujaras.hu a keresés tárgya, és ott egy további kattintás.) Ide bárki beküldheti saját ünnepük élménybeszámolóját. A tavalyiak még most is olvashatók!
Isten áldja Önöket! Dicsértessék a Jézus Krisztus!/ Áldás, Békesség!

A zamárdi róm.kat. egyházközségi képviselők és a Zamárdi Polgári Egylet nevében:
Gál Péter József sk