(Képgalériával!) Kárpát-medencei régiós interaktív térinformatikai rendszert hozott létre a Miniszterelnöki Hivatal (MEH). Mi volt a létrehozók célja, mit nyújt ez a rendszer a felhasználóknak, illetve mennyiben új ez a már korábban kifejlesztett információs rendszerekhez viszonyítva? Portálunk kérdéseire TÖRZSÖK ERIKA, a MEH kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkársága nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója válaszolt.

Már a múltban is voltak kísérletek arra, hogy különböző informatikai rendszerek jöjjenek létre a Kárpát-medencei magyarsággal kapcsolatban. Négy évvel ezelőtt, 2004-ben a MÁÉRT ülésén Szentgyörgyi Lajos is bemutatott egy hasonlót…

– Biztos, hogy nem hasonló, ez egy teljesen új – 2006 novemberétől napjainkig fejlesztett – rendszer, és mást is nyújt, mint az ön által felhozott példa. Az ugyanis egy támogatási-nyilvántartási rendszer volt, amely a Magyarország nyújtotta támogatások „elhelyezését” jelenítette meg, ez a mostani pedig 7300 magyarok által lakott, Kárpát-medencében található település adatbázisára épül, melyben megtalálhatók a térség demográfiai jellemzői, népességi, gazdasági, iskolázottsági, korcsoportok szerinti megoszlása stb, de megtudhatjuk azt is, hogy milyen intézményei vannak egy bizonyos helyen a magyarságnak vagy egy adott településnek, és hogy milyen pénzforrási lehetőségeik vannak.

Előadásában mondta, hogy az információs bázis adataival hatékonyabban hozhatók meg a támogatás- és kisebbségpolitikai döntések. A magyarországi támogatások terén mit kívánnak hatékonyabbá tenni az elmúlt évek gyakorlatához képest?

– Ez az adatbázis arra is szükséges, hogy ne értelmetlen fejlesztésekre vagy rosszul használt támogatásokra menjenek el pénzek. Tehát mind a fejlesztéspolitikához, mind a támogatáspolitikához kíván egy olyan hátteret biztosítani, amely lehetővé teszi, hogyha valaki akar, tájékozódhat az adott térségről, legfontosabb ismérveiről, azaz: hogyan, milyen körülmények között élnek ott az emberek. Nem a magyarországi támogatások keretét akarjuk kurtítani, hanem azok elosztását ésszerűsíteni

Tehát itt egy átfogó képet adnak, azaz nem csak a magyarországi forrásokról tájékozódhatnak a régiós térinformatikai rendszer felhasználói?

– Úgy van. Abszurd gondolkodásnak tartom, hogy a támogatásokat nézve csak a magyarországi pályázatokat tekintjük. Gyakran még képzett, informatikához jól értő emberek sem veszik azt a fáradtságot, hogy utánanézzenek, milyen EU-kiírások vannak például a kultúra vagy az oktatás terén. Mi valamennyi, tehát nem csak a magyarországit, hanem az adott ország és az Európai Unió forrásait is szem előtt tartjuk, illetve bevisszük az adatbázisba.

Néhány konkrét példával is illusztrálná ezt?

– Például Romániában most nagyon jelentős az ingatlanok, erdők visszaadása a magyaroknak is, és ezekről gyakran mélyen hallgatunk. Nem szokás megemlíteni azt sem, hogy 2006-ban tizenötszörösére nőtt az oktatásokra szánt forrásoknak az aránya az előző évekhez képest. Ha ezeket az adatokat valaki titkolja vagy nem veszi tudomásul, akkor az folyamatosan a Szülőföld Alap kétmilliárd forintos forrásához pályázik. Még akkor is, ha az adott országban is vannak ehhez források, de egyéb nemzetközi lehetőségek is. Vagy egy másik példa: a szlovák-magyar határ mentén egy 200 millió eurós forrás áll rendelkezésre közös felhasználásra a következő években. Regionális-oktatási programok, ágazati programok állnak a rendelkezésre. Ha kinyitjuk ezt a strukturált adatbázist, akkor láthatjuk, hogy egy adott térségben hányféle forrás jöhet szóba, amelyeknél ott a lehetőség, hogy a helybéliek pályázzanak. Az Európai Unió madridi keretegyezményének kiegészítő jegyzőkönyve is megteremtette annak a lehetőségét, hogy a határ két oldalán elhelyezkedő falvak, térségek európai-együttműködési csoportosulásokat hozzanak létre, melyek státuszukból kifolyólag önállóan meghatározhatják, hogy mit szeretnének egy adott térségben önállóan EU-forrásokból megpályázni.

Hogyan fejlesztik a térinformatikai rendszert?

Természetesen ez nem egy lezárt adatbázis, folyamatosan bővül, hiszen napról napra újabb támogatási források jelennek meg, újabb és újabb együttműködések jönnek létre. Magyarországról működtetünk egy információs hálózati rendszert, a szomszédos országokban pedig vállalkozás-fejlesztési rendszert. Tőlük bekérjük az adatokat, hétről-hétre frissítjük vele az adatbázist. És ha valakinek – pl. a látogatóknak – vannak újabb információi, azaz „feltölteni valójuk”, akkor ezt is megteheti.

Ki veheti igénybe ezt a rendszert?

– A www.regions.hu oldalon bárki számára elérhető. Csak regisztráltatni kell magukat, majd kapnak egy jelszót, és már használhatják is.

Oriskó Norbert

{mosimage}

{mosimage}

{mosimage}

{mosimage}

(O.N. felvételei – Felvidék Ma)

{mosimage}

{mosimage}