Az EP keddi (2008. május 20.) plenáris ülésén felkérte az Európai Bizottságot, hogy a hamarosan elkészülő diszkriminációellenes jogszabály hatályát – a korábban elhangzott ígéreteknek megfelelően – a diszkrimináció által sújtott valamennyi kisebbségre terjessze ki. Az EP-képviselők között arról bontakozott ki a legélesebb vita, hogy legyen-e egy horizontális (keret)irányelv, amely – összhangban az unió alapszerződésével – mindenféle (nem, faj, etnikum, vallás, hit, fogyaték, életkor, és szexuális irányultság miatti) diszkrimináció tilalmával foglalkozna. A strasbourgi plenáris ülésen elfogadott ún. „saját kezdeményezésű jelentésben” végül a horizontális irányelv mellett foglaltak állást a képviselők. A saját kezdeményezésű jelentésekben a Parlament általában az európai politikai napirenden felbukkanó új ügyekre reagál, vagy az Európai Bizottság által kiadott olyan ügyet tárgyal, amely kapcsán nem kérték ki formálisan a véleményét, de szükségesnek tartja politikai álláspontját kifejteni.
A szavazásra azt követően került sor, hogy a Bizottság jelezte, hogy egy új, átfogó és a diszkrimináció tilalmát újabb területekre kiterjesztő jogszabály helyett csak a fogyatékosok hátrányos megkülönböztetése ellen kíván fellépni június végén benyújtandó javaslatában.
Vladimir Spidla, a Bizottság szociális ügyekért felelős tagja szerint egyetértés van az EP és a Bizottság között a fellépés szükségességében, ugyanakkor annak módjában eltérnek a vélemények, így a további uniós diszkriminációellenes intézkedések még vita tárgyát képezik. Spidla szerint a kérdés érzékenysége, valamint egyes tagállamok vonakodása miatt a Bizottságnak nagyon körültekintően kell eljárnia a javaslat kidolgozásakor.
A kérdés megítélésével kapcsolatban ugyanakkor az Európai Parlament képviselői is megosztottak. A jobboldali képviselők elégedettek voltak a fogyatékosok védelmét elősegítő javaslattal. Bauer Edit, a néppárti frakció vezérszónoka ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy jogszabályokkal nem lehet minden hátrányos megkülönböztetést megszüntetni. A szlovákiai képviselő szerint ezért az Európai Uniónak egy újabb, nehezen átültethető irányelv helyett inkább a 84 millió fogyatékos uniós polgár helyzetének javítására kellene inkább koncentrálnia.
A jelentést jegyző Elizabeth Lynne brit liberális képviselő a parlamenti vitában hangsúlyozta: nem lehet rangsorolni a diszkrimináció különböző formáit. Hasonló véleményen volt a szocialista Kósáné Kovács Magda is. Véleménye szerint „a szocialisták számára elfogadhatatlan, hogy akár az alapszerződésben, akár a majdani lisszaboni módosításban felsorolt megkülönböztetési tilalmak között bármilyen módon rangsort állítsunk fel. Nem vagyunk hajlandók mérlegelni, hogy kinek a sérelme nagyobb a fogyatékossággal élőké-e, a melegeké vagy az idős embereké” – mondta a vitával kapcsolatban.
A jelentésben a parlament hatékony, arányos és visszatartó hatású büntetéseket tart szükségesnek a diszkriminációt tiltó rendelkezések megszegőivel szemben.
EUvonal
